Semmisnek nyilvánítva
Orbán Viktor tavaly bízta meg Balsai István fideszes képviselőt a 2006-os őszi zavargásokkal kapcsolatos rendőri intézkedések vizsgálatával. Balsai most úgynevezett „semmisségi törvényben” mondatná ki az Országgyűléssel: a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti tömegoszlatásokkal összefüggésben elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve rongálás, garázdaság miatti ítéletek semmisnek tekintendők, amennyiben kizárólag rendőri jelentés vagy rendőri tanúvallomás alapján hozták meg őket. Magyarán: Balsai önálló indítványként lapzártánkkor tárgyalt törvénytervezete szerint a rendőrök bizonyára mind hazudtak az adott időszakban, a vandálok pedig lényegében ártatlanok. Nem mellesleg: a „semmisségi törvény” valójában kriminalizálná az előző kormányzatot, és degradálná a bírákat is. SZTANKAY ÁDÁM írása.
Balsai István azt nyilatkozta: törvényjavaslata visszaadná a rendőrség becsületét. Rendőri és jogászkörökben viszont úgy látják: még a maradékát is elveszi.
– A büntetőügyek vádlottjai eddig is gyakran hivatkoztak rendőri hazugságokra. Ha Balsai István javaslatából törvény lesz, már jogszabály is buzdíthat ilyen rágalmakra – mondja a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára, Bárdos Judit.
Balsai koncepciója egyébként csak a 2006-os utcai zavargások kapcsán és arra a két hónapos időszakra vonja kétségbe – visszamenőleg – a rendőrök szavahihetőségét. Ám már ez is nonszensz a józan ész szerint.
Miként Finszter Géza egyetemi docens, kriminológus fogalmaz:
– A törvény hosszú távon is aláásná a hatóságba vetett bizalmat. Már önmagában az ötlet is rendkívül nagy felelőtlenség.
Frech Ágnes bíró, a Fővárosi Bíróság Büntetőkollégiumának vezetője hangsúlyozza: jogalkalmazók nem minősíthetnek törvényeket. Különösen önálló képviselői indítvány alapján beterjesztett törvényjavaslatot.
A bírónő azért megemlíti: rendőri jelentés, vallomás alapján számos esetben indulhat eljárás, történhet vádemelés. Leggyakrabban közlekedési ügyekben. De komolyabb büntetőeljárásnak, egyéb kényszerintézkedésnek is lehet alapja a rendőrségi eljárás.
Tegyük hozzá: csak jobb, ha a rendőrség ilyen esetekben több bizalmat élvez.
De mi van, ha mégsem?
Erre Magyar György ügyvéd hoz konkrét példát. Az elhíresült Zsanett-ügy idején az autósok a rendőr jelzése ellenére sokszor továbbhajtottak. Közben a kocsi ablakából kiabálták: „Engem nem fogtok megerőszakolni!” A jövőben a hazug jelzőt is alkalmazhatná az állampolgár, ha nem tetszik neki a rendőri intézkedés.
Mindenesetre a BRDSZ főtitkára úgy véli: a „semmisségi törvényjavaslattal” voltaképpen ismét bele akar szólni a politika a rendőrség dolgába.
– Nem véletlen, hogy a javaslatot nem a kormány terjesztette elő. Akkor ugyanis szakmailag véleményeztetni kellett volna – magyarázza Bárdos Judit.
Frech Ágnes ugyan nem minősítheti a Balsai-féle tervezetet, ám azt ő is kiemeli: valóban elmaradt a szakmai egyeztetés.
Cserni János büntetőbíró mindezt azzal egészíti ki: normális esetben bírákkal is szokták véleményeztetni az őket szintén érintő törvényjavaslatokat. Bár a másik lehetőség is jogszerű. Ám Cserni egyértelműnek látja a törvényt inspiráló politikai szándékot.
Magyar György ügyvéd arról is beszél: több sebből vérzik a törvényjavaslat.
– Ha a 2006-os őszi események kapcsán en block hazugnak titulálják a rendőröket, az felveti a hamis tanúzás problémáját. Ez ügyben vajon mi történik majd?
Az ügyvéd eleve képtelenségnek tartja, hogy egy akkori bírói döntés csupán rendőri vallomásra épült volna. Bizonyítéknak számít a vádlott vallomása is, s ez esetben mindegy, hogy a vádlott nem vallott önmagára. A javaslat ugyanis – jelenlegi formájában – csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyek kapcsán a rendőr beszámolója az egyetlen bizonyíték. Viszont ez az ellentmondás ugyancsak átgondolatlanságot jelez.
– Miként abból is gond lehet, ha a bírák utólagos politikai szándéknak engedve változtatják meg saját korábbi ítéletüket. Balsai István elképzelése tehát a hatalmi ágak világában is zavart okozhat. Sérülne a szétválasztásuk „minimálelmélete”, hiszen az igazságszolgáltatás nem saját eljárásrendje szerint végezné a dolgát, hanem külső megrendelésre – értékeli a tervezet abszurditását Magyar György.
Cserni János ezzel kapcsolatban úgy érvel: a bírák nem hasraütésszerűen hoznak ítéletet. Hanem ha minden kétséget kizáróan bizonyítottnak tekintik a bűnösséget. Így volt ez a 2006-os perekben is. Tehát köreikben valóban okozhat meghasonlást, ha objektív döntésüket a politika akaratából kell átértékelniük. Biztosan lesz, aki elfogultságot jelent majd önmaga vagy kollégája esetében. Fokozva az abszurdot.
Magyar György szerint ugyanakkor a törvényjavaslat logikája alapján bírákra sincs szükség.
– Ilyen módon az ítéleteket a Parlamentbe bekötött komputerek is meghozhatják majd. A kétezer-hatszáz fős bírói testületet pedig szélnek lehet ereszteni. Az impozáns bírósági épületeknek meg kereshetnek új funkciót.
Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára azt is elgondolkodtatónak tartja: a törvényjavaslatot megelőző számtalan parlamenti bizottsági vizsgálat éppúgy nem tárta föl a konkrét rendőri jogsértéseket, mint ahogy azt sem, mit követett el a „másik oldal” a rendőrök ellen.
– Nagyjából négyszáz rendőr került akkor betegállományba. Sokan pedig azért hagyták el pályát, mert nem bírták feldolgozni a történteket. Minderről beszélni kellene – jegyzi meg Bárdos Judit.
Érthetetlen: a „semmisségi törvény” tervezete kapcsán miért hallgatnak felelős rendőri vezetők. Közbevetőleg: a 168 Óra múlt heti számában kérdeztük Pintér Sándor belügyminiszter véleményét. Annyit mondott: az Országgyűlés hatásköre, hogy döntsön erről a törvényről.
Bárdos Judit jogászként sem képzelte volna soha, hogy jogállamban a semmisségi törvényjavaslathoz hasonló ötlet komolyan szóba jöhet. Ám ha törvény lesz belőle, a rendőrszakszervezet Strasbourg-ig megy jogorvoslatért. (A botrányos médiatörvény után ismét rajtunk élcelődik majd egész Európa.)
Finszter Géza a Balsai-féle javaslat összegzéseként lapunknak még elmondta: ilyen törvények általában a diktatórikus rendszereket váltó demokráciákban születnek. Vagyis: a „semmisségi törvény” azt demonstrálná, hogy a korábbi kormányzat időszaka önkényuralmi rendszer volt. Finszter szerint azonban képtelenséget állít az, aki úgy véli: Magyarország 2006. szeptember 18. és október 23. között nem volt jogállam.
S bár a 2006-os történések elég okot adnának rá, hogy a politikai oldal végre átnézze a rendőrség szervezeti, működési, jogi rendjét, a „semmisségi törvény” tervezete lényegében a korábbi kormányt, különösen a miniszterelnökét akarja kriminalizálni.
