Újraválasztották Semjén Zsoltot, még öt évig állhat a KDNP élén

2020. január 18., 16:47

Szerző:

Szombaton ülésezett a KDNP tisztújító Országos Választmánya, ahol a pártelnöki, alelnöki és a főbb pártbeli tisztségek betöltéséről voksoltak.

– Az ország minden részéből érkezett küldöttek elsöprő többséggel választották meg további 5 évre a párt elnökének a tisztséget 2003 óta betöltő Semjén Zsoltot.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének választották Rétvári Bencét, Schanda Tamást, Hölvényi Györgyöt, Soltész Miklóst, Azbej Tristant, Bagdy Gábort és Juhász Hajnalkát. Az Alapszabály értelmében a párt alelnökei még Harrach Péter, mint frakcióvezető és Seszták Oszkár, mint az Önkormányzati Tanács elnöke.

Az Országos Választmány elnöki tisztségét ezentúl is Latorcai János látja el, a pártügyészi feladatokra ismét Dr. Vejkey Imre kapott megbízást.

A kisebbik kormánypárt az elmúlt napokban többször is sikerrel vonta magára a figyelmet. Például azzal, hogy Harrach Péter kijelentette, hogy szerinte önállóan is bejutnának 2022-ben a parlamentbe, csak éppen nincs értelme a Fidesztől külön indulnia az amúgy 0 és 1 százalék között mozgó pártnak.

Az ATV szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig szűk körben azt mondta a csütörtöki EP-szavazás után, hogy „a KDNP mindent lát, minden tud és mindent ért”, de marad az Európai Néppártban. Ide ugyanis Antall József és Helmut Kohl személyesen hívta be a KDNP-t, de vatikáni körök és néppárti vezetők is „magas szinten” kérik őket arra, ha a Fidesz ki is lépne a Európai Néppártból, ők akkor is maradjanak.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.