Schmitt nem Orbán nacionalista szövetségese - akkor ki?

Olvasói levélben kifogásolta a Washington Post amerikai napilap Orbánnal kapcsolatos állításait Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

A politikus az

[origo]-nakazt mondta: a magyar kormány különösen azt kifogásolta, hogy a lap szerint az olimpiai bajnok Schmitt Pál személyében „a kormányfő nacionalista szövetségeseinek egyikét” választották meg köztársasági elnöknek.

A Washington Post hétfőn közölt cikkében foglalkozott Orbánnal. A szerkesztőségi álláspontot tükröző cikkek között megjelent írás megemlíti, hogy az új Orbán-kormány első intézkedései között volt a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása. A szerző szerint Orbán így „újra azokkal cimborált”, akik soha nem tudták elfogadni az 1920-as trinanoni szerződést.

A cikk sorra veszi a Fidesz médiát érintő törvényjavaslatait. A napilap az MSZP vezetőjét idézve azt írja: ezeknek a törvényjavaslatoknak a hatása az lenne, hogy a közmédia pártmédiává válna. A cikk szerint a kommunizmus összeomlása óta nem láttak ilyet Közép-Európában. A Népszabadság felidézi, hogy a Post is írt arról, hogy a Fidesz egy erős médiatanácsot hozna létre, amely a közszolgálati médiumokat, valamint a magánkézben levő műsorszolgáltatókat is szabályozná. A tanács elnökét Orbán Viktor jelölné ki, többi tagját pedig a kormányzó párt jelölné. Ennél is aggasztóbb az amerikai lap szerint egy második médiarendelkezés, amely kiterjesztené a kormányzati szabályozást a magán nyomtatott kiadványokra, sőt a bloggerekre is, megnyitva az utat a tartalom ellenőrzéséhez, valamint azon követelményhez, hogy a kiadványoknak regisztráltatniuk kell magukat a hatóságoknál. A sajtószabadságot védő nemzetközi csoportok és magyar újságírók erőteljes tiltakozása nyomán a kormány elhalasztotta a törvényhozási folyamatot. Egyes magyar megfigyelők azonban úgy vélik, hogy Orbán Viktor csak Sólyom László köztársasági elnök augusztusi távozására vár, akit – mint az amerikai lap Schmittre utalva írta – „a kormányfő egyik nacionalista szövetségese vált fel”.

A publicisztika szerint Orbán kétharmados parlamenti többsége lehetőséget teremt arra, hogy keresztülvigyen fontos gazdasági reformokat. „Ha ehelyett a demokratikus intézményeket gyengíti, azzal csak azt éri el, hogy újra nemkívánatos személlyé válik a nyugati fővárosokban” - olvasható a Washington Postban.

A cikk tegnap a parlamentben is szóba került. Mandur László MSZP-s képviselő idézte a médiatörvény vitájában. Pálffy István, a KDNP vezérszónoka válaszában azt mondta: a lap a magyar szocialisták véleményét ismétli.

A

Népszabadság emlékeztet rá, az első Orbán-kormány washingtoni nagyköveteként 2002-ben Jeszenszky Géza egyszer már vitába keveredett a Washington Posttal. A nagykövet akkor az amerikai lap szerkesztőségi oldalainak helyettes szerkesztője, korábbi közép-európai tudósítója, Jackson Diehl egyik véleményírására reagált, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök „a harmincas évekhez méltó nacionalista programmal lép fel, miközben antiszemitákkal lép titkos szövetségre”, és „olyan mérgezővé lett a magyarok számára követelt Lebensraumról (élettérről) szóló szövegével, hogy megtagadták tőle a fehér házi fogadást”.

Jeszenkszly válaszában megírta: „Diehl úr cikke maszatolás rágalmakkal, névtelen forrásokkal. Meg sem próbálta megalapozni állításait, avagy a magyar kormány véleményét kérni. Fontos emlékeztetni arra, hogy az amerikai külügyminisztérium elhatárolódott Diehl cikkétől, és Orbán miniszterelnök jó munkakapcsolatot tart fenn Bush elnökkel. Teljesen hamis az állítás a miniszterelnök vezette Fidesz és a zsidógyűlölők közötti "hallgatólagos szövetségről". Diehl úr feltehetően a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártjára utal. A miniszterelnök megállapította, hogy a két párt alapvető politikai céljai összeegyeztethetetlenek. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke pedig kijelentette, hogy pártja nem fog kormányt alakítani sem a jobboldali, sem a baloldali radikálisokkal. (…) Felháborító és félrevezető, ahogy Diehl úr cikkében a Lebensraum (élettér) szavakat használja, amikor a miniszterelnöknek a szomszéd országokban élő hárommillió magyarral kapcsolatos politikájáról ír. Az Orbán-kormány Magyarország valamennyi szomszédjával együttműködő viszonyt tart fenn, és segíti az ország határain túl élő magyarokat nemzeti azonosságuk fenntartásában.”