Schmidt Mária azért szólt be Olaf Scholznak és a német válogatottnak, ami meg sem történt

Nyílt levelet tett közzé csütörtökön Schmidt Mária, az írást Olaf Scholz német kancellárnak, Bernd Neuendorfnak, a Német Labdarúgó-szövetség elnökének és Hans-Dieter Flick német szövetségi kapitánynak címezve. 

2022. november 17., 15:34

Szerző:

„Alig másfél éve, 2021 júniusában, a német és a magyar labdarúgó-válogatott európa-bajnoki csoportmérkőzésén Bajorország fővárosát, Münchent szivárványszínbe öltöztették és az Allianz Arénát a szivárvány színeivel világították ki” – kezdte levelét Facebook oldalán Schmidt Mária, a Terrorháza Múzeum főigazgatója.

A Telex azonban rávilágít, hogy az állítás második fele, miszerint az arénát a szivárvány színeivel világították ki, nem igaz.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ugyanis a kérdéses mérkőzésen kisebb huzavona után nem engedélyezte a müncheni stadion szivárványszínű kivilágítását, mert el szerették volna kerülni, hogy az eseménynek bármilyen politikai vonatkozása legyen.

Az eseményt megelőzően Magyarországon indult egy petíció, hogy a müncheni stadion szivárványos kivilágításával tiltakozzanak a törvény ellen, és bár az ötlet komoly politikai támogatást kapott Bajorországban, a kivilágítás végül nem valósult meg.  A németek így inkább 12 ezer szivárványszínű zászló kiosztásával tiltakoztak a melegellenessé eltérített pedofiltörvény ellen.

Schmidt Mária néhány valóságnak megfelelő részlet felidézése után azt írta: „Önök az egész mérkőzést átpolitizálták, az ezeréves bajor-magyar kapcsolatokat felülírták. Demonstrálták, hogy az LMBTQ+ közösséget ért vélelmezett sérelem, amit azzal okoztunk nekik, hogy „érzékenyítő” tevékenységüket kitiltottuk a magyar bölcsődékből, óvodákból és iskolákból, Önöknek olyan fontos, hogy felülír mindent: a sportszerűséget, a barátságot, a szövetségesi viszonyt, a vendégszeretet és az udvariasságot is.”

A katari világbajnokság

Végül arra utalva, hogy a mostani világbajnokságot rendező Katarban még illegális a homoszexualitás, és a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkező ország amúgy sem az emberi jogok élharcosa, Schmidt Mária megjegyezte: „Itt az idő, hogy a transz- és meleg közösség iránt érzett megkülönböztetett elkötelezettségüket a hamarosan kezdődő katari futball-világbajnokságon ugyanilyen formában juttassák kifejezésre. A csapatkapitányuk, sőt, az egész csapatuk viseljen szivárványszínű karszalagot, illetve mezén a Katarban üldözött melegekkel való szolidaritást kifejezésre juttató jelzést.

Követeljék a stadionok szivárványszínű kivilágítását, és hogy lássák el a közönséget szivárványszínű zászlókkal. Ez annál is inkább kötelességük, hiszen mostantól, az orosz diktatúra ellen tiltakozva, a nyilván kifogástalan demokráciát működtető katariaktól szándékoznak olajat beszerezni.”

Hozzáteszi még, hogy amennyiben ez nem történik meg, úgy a németek „gyávák és férfiatlanok, és hogy a tavalyi demonstrációjuk nem szólt másról, mint arról a szándékukról, hogy minket megalázzanak.”

A levél egy Sajó Sándor író-költőtől származó verssorral zárul, és egyben szembesíti az európai országot önnön elmúlásával, és megerősíti azt a meggyőződését, hogy már nem létezik, mint önálló állam: „Gyáva népnek nincs hazája. Az Önök hazája, Németország már rég odalett.”

Budapest, 2022. június 8. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a múzeum főigazgatója új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban 2022. június 8-án. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása. MTI/Kovács Anikó

(Kiemelt képünk: Budapest, 2022. június 8. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a múzeum főigazgatója új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban 2022. június 8-án. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása. MTI/Kovács Anikó)