Sajtószabadság Magyarországon: nemzetközivé lett a botrány

Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot - figyelmeztet az Amnesty International.

2011. január elsején lép életbe az új médiatörvény, amely Európában egyedülálló módon minden sajtó megjelenési formára egyformán korlátozásokat vethet ki, arra való tekintet nélkül, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató éppen tévé-e vagy rádió, nyomtatott vagy elektronikus sajtó, illetve magán üzemeltetésű vagy közszolgálati. Az eleve helytelenül megállapított normák betartatásához a törvény rendkívül széles döntéshozói hatalommal ruház fel egy újonnan létrehozott központi média hatóságot.

A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon. - mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató helyettese.

Bármiért bírság szabható ki

Az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tíz millió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszáz millió forint az ún. jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a közérdekkel , közerkölccsel vagy a közrenddel megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom kiegyensúlyozatlanságáért is.

Ezen fogalmak egyike sincs pontosan tisztázva és definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat.

Az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz négy tagját a kormányzó Fidesz, vezetőjét pedig a miniszterelnök delegálta, előzetes, szélesebb körű konzultáció nélkül.

A cenzúra erősödését is előidézheti

Ahogy a dolgok most festenek, ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe - jegyezte meg John Dalhuisen.

Csupán néhány órával a törvény végleges elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult - hívta fel a figyelmet a civil szervezet.

Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, épp az emberi jogok világnapján, a közrádió nem adta le a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.

Az új sajtószabályozást máris számos nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, kiemelve annak a véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát csorbító hatását.

Nemzetközi felháborodás

Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak mondta John Dalhuisen.

A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát, és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható - közölte a 168 Óra online-nal az Amnesty International.

Belga lap a magyar médiatörvényről

A médiával kapcsolatosan frissen elfogadott magyar jogszabálycsomaggal foglalkozott egy pénteki cikkében a La Libre Belgique című belga napilap - írta az MTI. A törvény móresre tanítja a médiát című írásában Olivier le Bussy tudósító felidézte a törvény legfontosabb vitatott elemeit, illetve az azokat ért kritikákat. Megjegyezte, hogy a vita hamar túllépte a magyar határokat, és csupán néhány nappal azelőtt robbant ki, hogy Magyarország átveszi Belgiumtól az Európai Unió soros elnökségét.

Kitért az újság egyebek között arra, hogy az Európai Bizottság egyelőre óvatosan csak a helyzet közeli figyelésére, illetve értékelésére tett ígéretet a törvénnyel kapcsolatban.

Beszámolt a cikk arról is, hogy a kormány magyarázó dokumentumban védte meg a törvényt, felsorolva a vitatott elemekhez hasonló, más országok hasonló törvényeiben megtalálható kitételeket.

Ezzel kapcsolatban a belga szerző a Riporterek Határok Nélkül szervezet egyik illetékesét is idézte, aki szerint a sajtószabadság tekintetében "az EU egyetlen tagországa sem halad a jó irányban".