Az erdőtüzek lovagjai: a légi tűzoltók

Ukrajnából kapott repülőgépekkel erősítette a tűz elleni harcot Törökország. Viszonylag sűrűn említik az erdő- és bozóttüzek kapcsán a légi tűzoltást, de elég ritkán hallani arról, miért is van szükség repülőgépek bevetésére, és hogy milyen kockázatokkal jár ez a műfaj.

A kiterjedt erdőtüzek ellen általában kevés úgy védekezni, hogy a földön a tűzoltók az égő terület pereméről próbálnak egyre tovább oltani, a tűz fészkét kell megtalálni, ahol a leghevesebb a lángolás, oda azonban a földön sokszor egyszerűen nem lehet eljutni. A megfelelően nagy kapacitású tűzoltógép komoly felületre tud vizet vagy/és oltóanyagot dobni, a levegőből pontosan meghatározható a tűznek nem csak a területi nagysága, hanem a mozgása is. Tehát a légi tűzoltók nem csak az oltásban, hanem a felderítésben is kulcsszereplők lehetnek.

Ugyanakkor a tűzoltó repülés az aviatika egyik, ha nem a legveszélyesebb fajtája. Minden manővert földközelben kell repülni, és az esetek többségében hegyek veszélyes közelségében. Kemény manővereket kell végrehajtani nagy terheléssel, amitől a gép lomhábban reagál a pilóták mozdulataira. Mindez történik rendkívül rossz látási viszonyok között, a füst adott esetben kitakarhatja a pilóták elől a legveszélyesebb akadályokat.

A légi tűzoltás szinte minden évben áldozatokat követel. Legutóbb tavaly, az ausztráliai bozóttűz oltása közben repült hegynek egy tűzoltásra átalakított Hercules. 2016-ban az irkutszki régióban szenvedett balesetet az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának egyik hatalmas Il-76-osa, vagy azért, mert a tűz fölötti forró levegő miatt csökkent a hajtóművek teljesítménye manőverezés közben, vagy azért, mert hegyoldalnak ütközött. A gépek személyzete mindkét esetben életét vesztette.

A világ légi tűzoltó flottájában viszonylag kevés a kifejezetten erre a célra konstruált repülőgép, ilyen például a Canadair CL-215-öse illetve a továbbfejlesztett, légcsavaros-gázturbinás változat, a Bombardier CL-415. A sugárhajtású orosz Beriev Be-200-asokkal együtt ezeknek a gépeknek nagy előnye, hogy amfíbiák, vagyis nem kell reptérre leszállniuk az újabb dobás előtt vízért, egy közeli tó vagy tengeröböl felszíne is elég, hogy a felszínen siklásban töltsék meg a tartályokat és máris startolhatnak újabb körre. A tűzoltó gépek többsége viszont átalakított gép, akár az olyan kisebbek, mint a nálunk is használt mezőgazdasági típus, az M-18 Dromader meg a Turbo Cmelak, de szép számmal harcolnak a lángok ellen egykori katonai gépek, akár a második világháború korszakából, mint a B-25-ös és a B-26-os bombázók, vagy a negyvenes-ötvenes évek légcsavaros szállítógépei. Az ilyen célra módosított gépeknek az elmúlt évtizedekben komoly megerősítésen kellett átesniük, miután volt példa arra, hogy a terheléssel történt kemény manővereket nem bírta a gép szerkezete és ez okozott tragédiát. Aztán itt vannak az óriások: egészen tavalyig egy átalakított Boeing 747-es volt az egyik legnagyobb tűzoltógép, de idén is repül az a DC-10-es egykori utasszállító, amely egyszerre 45 ezer litert képes a tűzre dobni. Az amerikai gyakorlat szerint a nagy tűzoltókat kisebb kétmotorosok vezetik fel, ezek mutatják a nagygép pilótájának a biztonságos rárepülést és a fedélzeten lévő műszerek, például infrakamerák segítségével azt is, hol kell dobni az oltóanyagot. És persze ott vannak a helikopterek, ezek a csodálatos univerzális szerkezetek, amelyek rendszerint függesztett tartályokkal tudnak vizet nyerni és aztán a tűz fészke fölött ráengedni a tartalmukat, de az ő kapacitásuk korlátozott.

Viszont épp a forgószárnyasok kapcsán érdemes elmondani, hogy légi tűzoltó beavatkozásra ebben a pillanatban Magyarországon a honvédség „maradék” Mi-17-esei képesek, valamint egy rendkívüli gép, a nagyközönség által repülőnapokon sokszor megcsodált Mi-2-es, a Forgószárny kft. gépe. Az ismert pilóta-ügyvezető, Imreh Lajos „Lujó”, sokféle feladatra tette alkalmassá az amúgy elavult típusúnak számító, de az ő módosításai révén rendkívül mozgékony és erős helikoptert, többek közt egy különleges tűzoltó rendszerrel, amely már élesben is bizonyította a képességeit. De ahhoz, hogy például a mostanihoz hasonló helyzetben a Heliforce Mi-2-es lerepüljön a tűz-sújtotta övezetekbe és segítsen a lángok elfojtásukban, nem elég a vállalkozás saját anyagi bázisa, az államtól pedig nem kapnak e célra vagy egy állandó légi tűzoltó szolgálat fenntartására támogatást.

(Kiemelt kép: Egy tűzoltó helikopter Machevo falu felett, Észak-Macedóniában, 2021. augusztus 6 -án. Fotó: Arbnora Memeti / AFP)