Rossz helyesírással szítja a Fidesz a bevándorlók elleni hisztériát
Hiba csúszott a nemzeti konzultáció „bevándorlásról és terrorizmusról” szóló kérdőívébe. A kérdőívet egyébként – akárcsak a korábbi hasonló akciókban használtakat – „közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköznek ” tekintik társadalomkutatók.
Nem sikerült helyesen leírni a négyes számú kérdést, amely egyébként a „megélhetési bevándorlók” ellen uszít, elhallgatva azt a tényt, hogy a Magyarországra lépők többségének eszében sincs itt maradni.
A kérdőívet szakmai szempontból bírálta 45 társadalomkutató. Közleményükben – amelyet Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója juttatott el az MTI-hez – kiemelik: a felkérő levélben a miniszterelnök döntés-előkészítő „megbeszélésnek” nevezi ugyan a nemzeti konzultációt, de minden jel azt a látszatot erősíti, hogy egy szokásos kérdőíves felmérésben való részvételre hívja az állampolgárokat.
Minden, csak nem konzultáció
A szöveg megfogalmazói szerint a közvélemény-kutatás módszerével való „visszaélés” arra is rávilágít, hogy eltűnőben vannak a magyar nyilvánosságból a valódi, közpolitikai vagy aktuálpolitikai kérdésekre, döntési alternatívákra irányuló kutatások, amelyek fő funkciója a döntéshozók informálásán túl a társadalom önismeretének elmélyítése. Ez csak hiteles, szakmailag elismert kutatók által, a közvélemény-kutatás szakmai-etikai normáinak megfelelő módon elvégezve lehetséges – magyarázzák. Hozzáteszik: ezért a szabványokat betartó, auditált intézetek konzorciumát kellene megbízni rendszeres nyilvános kutatásokkal.
A nyilatkozat kitér arra is, hogy a szerződésnek, a módszernek és az adatbázisnak nyilvánosnak, átláthatónak kell lennie. A társadalomkutatók kifogásolják, hogy a kérdőívben felkínált válaszlehetőségek nem mindig kiegyensúlyozottak, hiszen mindig három opciót kínálnak fel, de a középső nem a semleges, hanem a mérsékelten igenlő válaszlehetőség. Azt is állítják, hogy mind a három olyan kérdés, amely olyképpen kezdődik, „vannak, akik szerint...”, csak egy álláspontot kínál fel, mégpedig olyat, amely megfelel a kormány szándékainak.
Már a cím is manipulatív
Úgy vélik, a nemzeti konzultációban már a cím és az első három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus negatív értéktartalmú fogalmát és a „megélhetési bevándorlást”, így növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is negatív minősítést kap.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a megkérdezetteket nem szakszerű, véletlen mintavétellel választják ki, hanem önkéntes alapon jön létre a válaszadók tömege, ezért nagy a valószínűsége, hogy azok hangja lesz erősebb, akiknek a témában az átlagnál határozottabb nézetei, esetleg indulatai vannak. Végül kifogásolták, hogy kérdőív nem tudakozódik a társadalmi-demográfiai ismérvekről, ezért nincs lehetőség arra, hogy a mintavétel torzulásait a szociológusok és statisztikusok súlyozással korrigálják.
A nyilatkozatot – amelyet a Miniszterelnökségnek is eljuttattak – mások mellett Ferge Zsuzsa akadémikus, Csepeli György, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lakner Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, Sík Endre és Závecz Tibor szociológus írta alá.
