Róna Péter: A barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál

Róna Péter közgazdász az ellenzéki köztársasági elnökjelöltje is megtartotta beszédét az Országgyűlésben csütörtökön.

Róna elmondta, a köztársasági elnöki tisztség most messze nagyobb felelősséggel jár, mint szokásosan. 

„Hol van a megjeleníthető egység?”

– tette fel a kérdést Róna az ukrajnai háborúval és Orbán Viktor oroszbarátsága kapcsán.

„Melyik tragédia áldozatait kellene mellőznünk ahhoz, hogy létrejöjjön az az egység, amit az alaptörvény megkövetel a köztársasági elnöktől?”

– mondta, majd hozzátette:

„A barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál.”

Róna elmondta, hogy a természethez hasonlóan, az emberiség sokszínűségének megőrzése is fontos. Egy demokráciában nem a törvényhozás mondja meg, hogy mire jogosult, hanem a nép mondja meg. Minden hatalom, még a legjámborabb is szeretne szert tenni minél nagyobb hatalomra. Az alkotmány nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és a hatalom között, amelyben a nemzet felhatalmazza a kormányt a hatalom gyakorlására, alkotmányos korlátok között

„Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék, nincs az az ellensúly, ami megmentene minket”

– mondta.

„Miben találunk enyhületet a válságok sorozatában?” – kérdezte Róna. „Az illiberalizmus egyhangúságra törekszik, nem tiszteli az ember lelkiismeretének szuverenitását, azt a hatalom szuverenitása alá rendeli” – tette hozzá.

„Óriási társadalmi megegyezés van Szent István óta arról, hogy a nyugathoz akarunk tartozni.”

– mondta Róna, majd hozzátette:

"Anyagi jólétünket biztosítani tudjuk Európai Uniós tagságunkkal, és biztonságukat szavatolja a NATO. Miért kellene ezt félredobni egy orosz diktátor kedvéért?"

Róna a fideszes képviselők zúgolódása közepette említést tett Iványi Gábor és a MET Egyház rendőrök általi lerohanásáról, a sztrájkokról és a létminimumon élők nehézségeiről is. 

(Kiemelt kép: Róna Péter a Parlamentben 2022. március 10-én. Fotó: Ladóczki Balázs / 168.hu)