Romániában nagyságrendekkel jobb magyartankönyvet írtak, mint Magyarországon

Nagyságrendekkel jobb tankönyvből tanulhatnak magyar nyelvet és irodalmat a Romániában élő magyar diákok – állítja Arató László, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezető tanára, a Magyartanárok Egyesületének az elnöke a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában. A lap Aratót kérte fel, hogy döntsön a két ország magyartankönyvei körül az interneten kialakult vitában, az egyesületi elnök pedig egyértelműen a román oktatási minisztérium által kiadott tankönyv mellett tette le a voksát.

Szerinte a Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa Lilla, Pápai Barna, Szőcs Hedviga, Tamás Adél szerzőgárda által írt, az interneten is ingyen hozzáférhető tankönyvnek két nagy szemléletbeli előnye van a magyarországiakkal szemben. Az egyik, hogy a diákokra partnerként tekint, amit a svéd költőnő, Siv Widerberg versével illusztrál. Ez arról szól, hogy a szülők nem mindössze utasítgatják a gyerekeket, hanem kikérik a véleményüket az őket érintő döntésekben. A másik, hogy

amíg a magyarországi tankönyvek a Nemzeti Alaptantervnek  megfelelően a lexikális tudás elsajátítását erőltetik, a Romániában írt párjuk a készségek kifejlesztésére, a kompetencia alapján nyugvó tudás megszerzésére helyezi a hangsúlyt,

egyszerre tanítva a diákokat magyar nyelvre, irodalomra és kommunikációra is. Feladatközpontúságára jellemző, hogy a hangutánzó szavakat többek között az állathangokkal illusztrálja, amelyek kapcsán a szerzők kitérnek az állati kommunikációra, majd bemutatják, hogy egy állati hangot (például a kutyaugatást) más nyelveken milyen hangsorral adnak vissza.

Aki ebből a könyvből tanul, az biztosan jól fog szerepelni a PISA-teszten

– foglalta össze a véleményét Arató László, aki szerint egyszerűen felüdülés volt átolvasnia a Romániában írt magyartankönyvet.