Roma-ügy: a németek figyelnek
„Rémisztőek a neonáci bandák szervezett támadásai, a romák rasszista gyilkolása Magyarországon. E súlyos jelenségek ellen Németországból is minden eszközzel fel kívánunk lépni.” Az idézet a német romák szervezetének vezetőjétől származik, egy budapesti tanácskozáson.
Romani Rose nem először jár Magyarországon - érezhető a berlini törekvés, hogy a maguk részéről is jelezzék: figyelnek a magyarországi romákkal kapcsolatos gondokra, a közhangulatra s közvetetten próbálnak segíteni. Sokan meglepetéssel hallották Dorothee Janetzke-Wenzeltől, Németországnak a konferenciát megnyitó nagykövetétől, hogy hazájának 82 millió lakója között csak kereken 70.000 a roma. A képhez tartozik, hogy Rose emlékeztetett: közülük is sokan titkolják származásukat, mert megkülönböztetéstől tartanak.
A 64 éves Romani Rose 13 közeli rokona, köztük nagyszülei végezték Auschwitzban. A férfi 1982-ig kereskedő volt, akkor választották először a német cigányok, a Romák és Sintik Központi Tanácsa elnökévé s a posztot azóta is betölti. Sikereikre büszke lehet: a szorbok, a frízek és a dánok mellett 1995 óta a cigányok is elismert kisebbségnek számítanak s három éve működik Heidelbergben állami pénzből felállított Dokumentációs és Kulturális Központjuk. Ott állandó kiállítás látható a romák holocaustjáról.
Éhségsztrájk Dachauban
A nácik ismeretesen vagy félmillió európai romát küldtek a halálba, köztük sokat a németek közül, akik immár 600 éve élnek hazájukban. S a gyilkos szellemnek voltak maradványai: Rose és társai még 1980-ban a dachaui koncentrációs táborban tartott éhségsztrájkkal kényszerítették ki, hogy a német rendőrhatóságok ne használhassák tovább a hírhedt náci Birodalmi Biztonsági Főhivatalnak a cigányokra vonatkozó aktáit.
A budapesti tanácskozás témája „A diszkrimináció tilalma és a média szabadsága” volt - a romák és szintik példáján. Ahol is azután igencsak hasonlónak mutatkozott a német – és a magyarországi kép. A német felmérés szerint a romák 76 százaléka rendszeresen megéli a hátrányos megkülönböztetést. Bűncselekményeknél az EU legnagyobb országában is sokszor megjelöli a rendőrség, a bíróság a gyanúsított kisebbségi származását – holott ennek a legtöbb esetben nincs jelentősége. A médiába kerülő ilyenfajta tájékoztatás azután tovább táplálja az előítéleteket. Holott: „Jogállami alapelv, hogy bűncselekményeknél csak egyéni felelősség létezhet” így Rose.
A helyzet javítására céljuk, hogy a roma kisebbség képviselői is helyet kapjanak mind a közszolgálati, mind a magán-televíziók tanácsaiban, az azokat ellenőrző testületben. Az állami adóknál ezt már két tartomány, Rajna-Pfalz és újabban Bajorország vonatkozásában sikerült elérni.
Általános diszkrimináció Európában
Alkalmasint kevesen tudják, hogy 2007 óta az alapvető emberi jogok védelmével foglalkozó EU-intézmény működik Bécsben,, amely az európai romák ügyével is foglalkozik. Képviselőjétől, Eva Sobotka-tól riasztó adatokat hallhattunk: az Unió 27 államában a romák egy év alatt átlagosan 11 alkalommal tapasztalnak megkülönböztetést. Ugyanakkor a kétharmadtól a 92 százalékig terjedő részük azt nem jelenti a hatóságoknál, mert úgy véli, semmire sem menne. A romák kereken kétharmada úgy látja, nem bízhat a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban – ugyanakkor minden második úgy érzi, a rendőrök csak származása miatt léptek fel vele szemben.
További írásokat olvashat Németországról a www.ger-mania.hu honlapon.
