Röhejesen festenek a Fidesz-kormány tagjai a festményeken

A

Népszabadságnovember 4-i számában számolt be arról, hogy Kerényi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénzügyi keretéből több mint húszmillió forintért rendelt festményeket. A napilap szerint a képek egyikének címe Lovasroham, 2006. október 23., és a többivel együtt ez is az új alaptörvény díszkiadását ékesíti majd.

A minisztérium által a napokban közzétett szerződéses listából kiderül, neves és kevésbé ismert kortárs magyar művészektől a következő témákban rendeltek festményt: Horthy Miklós kora (1919–1944) – a felkért festő Incze Mózes, Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor, A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály, Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás, Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre, A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József, A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István, Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba, A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor, Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János, Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel, Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor és Trianon (1920) – Kiss Tibor. Mindegyik művész 1,6 millió forintot kap az alkotásért.

Kerényi azzal magyarázta a koncepciót a Népszabadságnak, hogy „1896-os millenniumi ünnepségekre a kor legnevesebb festői – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolta a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig, ennek kiegészítéseként az általa felkért 15 művész megfesti az elmúlt 150 év legfontosabb eseményeit.”

Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája éppen a 168 Órából értesült arról, hogy a mártír miniszterelnök 1989-es újratemetése is szerepel a képek között és testvérével együtt azonnal tiltakozásukat fejezték ki. „Ami alapvetően rossz, azon semmi sem javít. Ha az alaptörvény jó lenne, nem kellene mellé ez az egész cirkusz” - mondta akkor lapunknak Jánosi Katalin, aki egyébként maga is festő. Jánosi a témák kiválasztását elképesztően gátlástalannak tartja, szerinte több mint ízléstelenség egy kosárba tenni a 2006-os utcai összecsapásokat, a vörösiszap-katasztrófát, a Horthy-korszakot és nagyapjának ’89-es újratemetését. A festőnő elmondta, ha a miniszterelnöki megbízott önállóan dönthetett a témákról, a bemutatás módját is megválaszthatja, így sor kerülhet bizonyos események manipulálására is. Nagy Imre újratemetésének képén például megrostálhatják az akkori résztvevőket, egyeseket kiemelten szerepeltetnek, megint másokat pedig egyszerűen lefelejthetnek.

(A Kerényi által rendelt festményeket

idekattintva megnézheti.)

Orbán Viktor Kossuth Lajosként int búcsút a hazának

„Újak festése helyett sokkal egyszerűbb lenne pár régit átnevezni. Ki emlékszik már arra, hogy mi volt a morvamezei csatában, meg mit csinált Zrínyi Ilona?” - teszi fel a kérdést a

Hírszerzőcikke.

A kép eredetileg a Habsburgi Rudolf és Kun László találkozása a Morva mezei csata után címet viselte, ám a cseh lovagok legyőzése távoli és elég érdektelen történelmi esemény az offshore-lovagok felett aratott diadalhoz képest - véli a Hírszerző.

A kép eredetije Zrínyit és Frangepánt ábrázolja a bécsújhelyi börtönben, de a balul elsült császárellenes összeesküvésnél sokkal indokoltabb lenne megemlékezni az elmúlt nyolc év főkolomposainak hurokra kerítéséről.

A szomorú pillanatot, mikor Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én Orsovánál elbúcsúzott az elvesztett hazától, számos litográfia és egyéb alkotás megörökítette. Legalább ennyire nehéz pillanatok lehettek, mikor Orbán Viktornak Brüsszelbe kellett utaznia a nemzeti ünnepen, így indokolt az átnevezés.

Ezt a világhírű festményt sajnos Szentpéterváron őrzik (eredeti címe: A zaporozsjei kozákok levelet írnak IV. Mohamed szultánnak), de egy akkora haditetthez, mint az IMF elűzése, bizony méltó megemlékezés dukál. Az oroszok ráadásul jönnek nekünk egy csomó elrabolt műkinccsel, ezzel törleszthetnének.

„Kicsit nehezményezzük, hogy kihagytak minket az új Alaptörvény népszerűsítéséből. Ezért lapunk és a hvg.hu a következő napokban spontán módon, a maga szerény eszközeivel kíván hozzájárulni a Kerényi Imre által vezérelt országépítő munkához” - zárja a cikket a Hírszerző.

Selmeczi vezeti a népet a Raiffeisen bank zászlajával

A Hírszerző szellemes felvetésére újabb festményeket ajánlott Kerényi Imre és a Fidesz figyelmébe a

Kettős Mérce blog.

Vincent van Gogh híres festménye tulajdonképpen Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt ábrázolja, miután 2006. október 23-án megverték a rendőrök. Az alkotó erős hangsúlyt fektetett Máriusz fülsebesülésére, a háttérben pedig a kis Máriusz óvodai rajza látszik, ezzel is hangsúlyozva a család összetartó erejét.

A Matolcsy György előadása a nem ortodox gazdaságpolitikáról a professzorok Batthyány köre előtt azt a pillanatot örökíti meg amikor a méltán népszerű gazdasági miniszter sebészi pontossággal tervezi meg az egykulcsos adó hatásait a belső fogyasztásra és az államadósságra. A háttérben figyelő professzorok csak ámuldoznak a közgazdasági zseni trükkjei láttán - írja a blog.

A Selmeczi Gabriella megvédi a nyugdíjakat nevű allegórián jól látható, hogy a méltán népszerű szóvivő a Raiffeisen bank zászlaját magasra emelve mutatja a polgári középosztály számra a kiutat a hitelválságból. A kép elkészültekkor fontos szempont volt, hogy Gabriella mint az ország nemző magyar anya jelenjen meg, ezért is kerültek kihangsúlyozásra kifliszerű mellei.

Önnek is van esetleg valami jó festmény-ötlete Kerényi Imre számára? A Kettős Mérce várja őket a

facebook-oldalán.