Riadót fújtak a kutatók, végveszélyben van a Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai Akadémiai dolgozók fóruma néven létrehoztak egy alulról jövő kezdeményezést, amelynek célja, hogy információt juttasson el az MTA ötezer munkavállalójához és a közvéleményhez is az MTA átalakításáról. Hétfőn háttérbeszélgetést tartottak a sajtó képviselőinek, ahol elmondták, hogy azért hozták létre a fórumot, mert azok, akiknek az egzisztenciáját érinti az MTA átalakítása, eddig alig kaptak lehetőséget a megszólalásra. Hangsúlyozták, hogy nem a vezetők állásfoglalását, hanem a dolgozók véleményét képviselik, céljuk pedig az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás. A beszélgetésben több kutatóközpont képviseltette magát, de a résztvevők nevét kérésüknek megfelelően nem tüntetjük fel.

Az egyik kutató elmondta, hogy nagyon kevés információt kapnak arról, hogy mi történik körülöttük. Hozzátette, hogy ez az akadémia lopakodó, settenkedő átalakítása. Az ADF egyértelműen elutasítja az áprilistól az MTA-ra kényszerített projektalapú működést, amelyet a fórum tagjai Palkovics-modellnek hívnak. Eszerint ugyanis az MTA kutatóintézeteinek témakiírásokon keresztül kell pályázniuk nem csak kutatási projektekre, hanem a működésükhöz, vagyis a bérekhez és a rezsihez szükséges alaptámogatásra is. A pályázatok pedig nyitottak az egyetemek és a kormányközeli intézetek részére is.

Fotó: Bíró Veronika

Az új működési rendszer számos kérdést felvet. Ahogyan az egyik kutató kijelentette, ha azt sem tudják, hogy holnap lesz-e állásuk, nem tudhatják, hogy kivel pályázhatnak közös kutatási témákra. A kutatóhálózat jelenleg is vegyes finanszírozási modellben működik, tehát működési költségeinek jelentős részét pályázatokból nyeri.

Elmondásuk szerint a Palkovics-terv nem a tudományról, hanem az innovációról szól, és nincs igazi szakmai megalapozottsága.

Az ITM nyilatkozatai szerint Magyarországnak súlyos hiányosságai vannak az innováció terén, ez indokolja a kutatásfinanszírozási struktúra átalakítását. Az egyik kutató ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tudomány és az innováció két önálló halmaz, amelyek között csak részleges átfedés van. A tudományos kutatások egy része lefordítható innovációra, egy része pedig nem.

Hozzátette, hogy az átalakítás célja sokkal inkább a politikai kontroll és a politikai centralizáció, ami nem a tudomány fejlesztését szolgálja, és nem látható kapcsolat aközött, hogy az MTA kutatóhálózat radikális átalakítása hogyan vezethet el az innovációs szakpolitikai cél teljesüléséhez.

– Mi járulékos áldozatai vagyunk valaminek, aminek semmi köze az MTA kutatóhálózatához

– jegyezte meg.

Meglátásuk szerint Magyarországon egy olyan intézményrendszert terveznek bevezetni, ahol a finanszírozás erőteljesen centralizált, és a kormánynak minden szinten jelentős befolyása lenne. Ez a modell semmilyen nemzetközi formának nem felel meg.

Elmondásuk szerint még a minisztérium által készített szakmai háttéranyag sem támogatja a Palkovics-tervet.

A tárca indoklása szerint az új működési formára azért is van szükség, hogy a párhuzamosságokat kiküszöbölje, tehát ne folyjanak azonos kutatások különböző műhelyekben. A fórum véleménye szerint azonban ebben is ellentmondás van, mert vagy verseny van a szereplők között, vagy nincsenek párhuzamosságok.

Egy tudományos munkatárs szerint, ha elvonják az alaptámogatást, az biztosan nagy veszteséget okoz akár az agykutatásnak, akár a Balaton-kutatásnak. Projektekből ugyanis bizonyos dolgok nem finanszírozhatók, csak alaptámogatásból.

Egy kutató elmondta, hogy nemzetközi pályázatokon a pályázati struktúra alapja, hogy a pályázó önrésszel rendelkezik. Ezekben általában bérekre nem pályázhatnak, azt többnyire az állam egészíti ki.

– Ha a kutató a bérét egy nemzetközi pályázatban nem tudja bemutatni önrészként, akkor azt a pályázatot elveszíti

– fogalmazott.

Ráadásul a döntés most folyó, elnyert pályázatokat is érinthet. Egy kutató ugyanis megjegyezte, hogy egy több évre szóló OTKA-pályázatban nem pályáztak a kutatók fizetésére. Ha azonban nem kapnak béreket, a már folyó kutatásokat sem tudják teljesíteni.

Az ADF szerint rettenetesen nagy a félreértés akörül, hogy jó-e az alapfinanszírozás, tehát ha egy intézmény megkapja a rezsipénzt és a dolgozók bérét. Ugyanakkor véleménye szerint nagyon kettős mérce az, hogy a kormányzat által frissen létrehozott intézetek kapnak alapfinanszírozást, az MTA-nak pedig velük kell versenyeznie.

A fórum emlékeztetett arra, hogy a költségvetési törvény szerint 20,1 milliárd forintot az ITM-nek át kell utalnia az MTA kutatóhálózata részére. Amennyiben ezt nem teljesíti a tárca, azzal törvényt sért. Az MTA-törvény szerint a kutatóintézetek működéséért az MTA a felelős. Amennyiben az NKFIH fogja ellenőrizni a jelenlegi terveknek megfelelően a pályázatokat, az ellentétes az akadémiai törvénnyel.

– Nem azt vitatjuk, hogy a kormánynak joga van preferenciákat megfogalmazni a tudományos kutatásokkal szemben. De ezt a világon mindenhol plusz kiírásokkal teszik lehetővé. A hatalmi ágak szétválasztása mélységesen sérül, ha minden felett a kormány rendelkezik

– jegyezte meg egy kutató. Azt egyelőre nem tudják megmondani, hogy pályáznak-e a kutatóintézetek a témakiírásokra, az ADF azt szeretné, hogy a „látszatpályázatokon” ne induljanak az MTA intézetei. Előkészítik ugyan a pályázatokat, az MTA elnöksége pedig várhatóan február 12-én dönt arról, hogy pályázhatnak-e a kutatóközpontok.

Az már most látszik, hogy a 27 milliárd forintos pályázati keret felosztása szerint sokat csökken a dolgozói létszám, amely a bölcsészet- és a társadalomtudományokat érinti majd, így az alapfinanszírozás elvonása burkolt leépítést jelent. Addig is megvizsgálják a jogi lehetőségeiket, mivel meglátásuk szerint végveszélyben van a kutatóhálózat.