Rettenetes adatok jöttek: nagyon kevés gyerek született
Iszonyatosan alacsony az első félévben született gyerekek száma.
Júliusra vonatkozóan ismét borzalmas demográfiai adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindössze 6793 gyerek született, 1007-tel (13 százalékkal) kevesebb, mint egy éve az országban.
Mivel mindig nyáron születik több gyerek, ez az adat így megtévesztő. Ugyanis 2022-ben 8327-en jöttek világra ebben a hónapban, 2020-ban pedig 8662-en születtek júliusban, tehát innen nézve hatalmas a visszaesés a számokban - írja a hvg.hu.
2024 januárja és júliusa között 44 726 gyerek született, vagyis 10 százalékkal kevesebb, mint 2023 első hét hónapjában. Az a szám tehát, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete folyamán a tavaly ekkori 1,51-ről 1,37-re csökkent.
Valamivel kisebb volt ebben az időszakban az elhunytak száma, most ez az adat is emelkedett. Mintegy 10 044-en haltak meg, majdnem 3 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Az idei évben összesen 72 712-en haltak meg, de még mindig kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
Emellett júliusban 4859 házasságot kötöttek, 14 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. Idén eddig a 26 069-en kötöttek házasságot, vagyis 1,9 százalékkal kevesebb a tavaly az év első hét hónapjában. Ez azért különösen riasztó adat, mert köztudottan a nyár a klasszikus esküvőszezon.
A felmérések visszaigazolják az alacsony gyerekszámot
Egy nemrégiben közzétett közvélemény-kutatás szerint az emberek nagyobb része nem elégedett a kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, a kedvezményes hitelek és adókedvezmények nem alkalmasak arra, hogy valóban gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat – derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
A megkérdezettek 51 százaléka nem, vagy inkább nem elégedett a támogatásokkal, miközben 35 százalék vélekedik róluk pozitívan. (A kérdésre 14 százalék nem válaszolt). Ebben a kérdésben látványos a kormánypártok híveinek szembenállása mindenki mással:
a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedett és csak 18 százalék mondta ennek ellenkezőjét. Ezzel szemben az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, míg a Tisza szavazónak körében ez 77, a bizonytalanoknál pedig 51 százalék.
A felmérésből kiderül, hogy a túlnyomó, 68 százalékos többség támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint a kormány a következő évben megduplázza a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Ez az intézkedés még az ellenzékiek és a tiszások többségének (55 százalék) tetszését is elnyerné. Ugyanakkor, mint azt a Népszavának korábban nyilatkozó szakértők kiemelték: ez az intézkedés - a Fidesz többi családtámogatási kedvezményéhez hasonlóan - elsősorban a jómódúaknak jelent valós anyagi segítséget. Azoknak, akik eleget adóznak ahhoz, hogy igénybe vehessék a teljes kedvezményt. Úgy tűnik, tisztában van ezzel az emberek nagy része is:
56 százalék úgy gondolja, a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem vagy inkább nem alkalmasak arra, hogy gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, ezzel szemben 37 százalék bízik ezekben a módszerekben.
Itt is a pártszimpátia a döntő, az előző kérdéshez hasonlóan a kormánypártok szavazói hisznek leginkább a CSOK, a babaváró és az SZJA-kedvezmény gyerekvállalást-ösztönző erejében.
A válaszolók 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést, és csupán 10 százalék szerint nem gond, hogy egyre kevesebb gyerek születik az ország határain belül.
Anyagi okok is állhatnak a háttérben
A gyerekvállalási kedv csökkenésének az 52 százalékos többség szerint anyagi okai vannak – magasan ezt a válaszlehetőséget jelölték meg a legtöbben, amikor az okokat firtatták a kérdezők. 33 százalék szerint a jövőtől való félelem tartja vissza a párokat a gyerekvállalástól, és csupán 18 százalék gondolja, hogy a „fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás”. (Itt több választ is meg lehetett jelölni). Szintén kevesen, 14 százaléknyian látnak a trend mögött politikai okokat, és ugyanennyien vannak, akik szerint „az állam nem támogatja eléggé a családokat”.
Ebből feltehetően az látszik, hogy az emberek ebben a kérdésben nem elsősorban az állami dotációtól várják az anyagi stabilitást, a támogatásoktól függetlenül szeretnének jó színvonalon élni, hogy biztonságban alapítsanak családot. Minden nyolcadik válaszadó (12 százalék) szerint a népességfogyásnak az is oka, hogy a fiatalok inkább külföldön alapítanak családot. Csupán a válaszolók 6-6 százaléka sorolja az okok közé, hogy nehéz összeegyeztetni a szülőséget a munkával és hogy rossz a közszolgáltatások – vagyis a bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi ellátás – színvonala. A legkevesebben (4 százalék) azt tartják a probléma gyökerének, hogy „a fiatalok nehezebben találnak párt, mint régen”.
(Kiemelt képünk forrása: Nicolas Guyonnet / Hans Lucas via AFP)