Réthelyi ment, Balog jön: mi változik?

Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból, a kormány pénteken nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást a parlamentnek. Az erőforrás-minisztérium vezetéséről két év után szerdán lemondó Réthelyi Miklós az MR1-Kossuth Rádiónak péntek reggel azt mondta: utódja, Balog Zoltán dönti majd el, hogy átnevezzék-e a tárcát. Arról, hogy a humán csúcstárca új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lehet, a nol.hu írt csütörtökön.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője aznap Kazahsztánban jelentette be, hogy lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök. A távozó miniszter, aki az Orbán-kormány megalakulásakor két évre vállalta a munkát, a miniszterelnöknek írt levelében úgy fogalmazott: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de a tárca vezetése a jövőben a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő minisztert kíván.

Balog szakít a régi szegénység-politikával

Balog Zoltán első, immáron kvázi-miniszteri beszédét a mélyszegénységben élőkkel kapcsoltban mondta el egy konferencián. – A mélyszegénységben élőket mindenekelőtt a kitörési esélyek megragadására kell megtanítani - állapította meg Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével együtt, az Országgyűlés felsőházi termében tartott konferencián.

Az új miniszter a keresztény civil szervezetek hatodik, Szegénység és szolidaritás című fórumán hangsúlyozta: a kormány a korábbi "paternalista felzárkóztatási politika" helyett nem véletlenül hirdetett "felzárkózási stratégiát". Elmondása alapján ez azt jelenti, hogy a szegénységben élőket felelőssé akarják tenni saját életük alakulásáért. Az államtitkár szerint ugyanis a szegénység kezelésében a "lumpenizálódás" a legtragikusabb jelenség, amely "ellehetetleníti az akarást is". Balog Zoltán ezzel összefüggésben megkülönböztetett tisztes és "lumpen" szegénységet. Az előbbiben élő családok szerinte a rendelkezésükre álló nagyon kis összegekből is fenn tudják tartani magukat, sőt kitörési pontokat is találnak, míg a "lumpenek" korlátozott lehetőségeiket is rosszul használják.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a romák közötti szegénységnek másfajta arca van, mint a nem roma emberek közötti szegénységnek. Az eltérések negatív példájaként említette, hogy Magyarországon ma a "cigány lányoknak az egyharmada tizenöt éves korára anyává válik", ami nagyon eltérő a többségi társadalomhoz képest. Pozitívumként szólt azonban arról, hogy a "szegénységi helyzet megoldásában a romák között a családi szolidaritás, hogy ne mondjam a törzsi szolidaritás sokkal erősebb, mint egyébként a nem roma magyarok között".

Megmondta, mi a helyes gondolkodás

Balog Zoltán kiemelte ugyanakkor, hogy a másképpen való segítés nem jár különböző mértékű kormányzati elköteleződéssel, illetve etnikai, vagy faji alapon történő különbségtétellel. Hangsúlyozta, a kormány egyedül azt a kitételt vállalta, hogy szociálpolitikájával először azokon kíván segíteni, akik később nagy eséllyel magukon is tudnak, de később - folytatta - eljutnak majd mindenkihez.

Az államtitkár szerint a szegénység felszámolása érdekében fel kell hagyni azzal a szemlélettel, amely azt mondja: Magyarországon csak a másik rovására lehet érvényesülni. Mint mondta, az egyéni előremenetel nem írhatja felül a másik emberrel szembeni szolidaritást, mert egy ilyen stratégia rövid távon kifizetődő lehet ugyan, ám azzal később biztosan mindenki rosszabbul jár. A helyes gondolkodás része kell legyen az is, hogy a kormányzatra szövetségesként tekintünk, még akkor is, ha az részérdekeket sértve hajt végre átalakításokat - fejtette ki, hozzátéve: igaz ez fordítva is, a kabinetnek is szövetségesként kell kezelnie például a civil szerveteket.

Balog Zoltán aláhúzta továbbá, hogy a kormánynak emellett a "rendszerváltoztatás veszteseinek" is meg kell mutatnia, érdemes volt demokráciára váltani a diktatúrát. Elgondolkodtatónak nevezte például, hogy a Kádár-rendszerben a munkaképes korú cigányság 85 százalékának volt állása, míg ma ez az arány 15 százalékos. "Ez talán nem az ő bűnük és hibájuk" - fogalmazott, megjegyezve, ha a romák átlagfoglalkoztatása európai átlagra emelkedne, az 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna. Kiemelte: a kormány még tavasszal ezer roma nőt kíván "szociális asszisztensé" képezni. Mint mondta, tőlük várják majd azt, hogy tudják kezelni azokat a "szociokulturális különbségeket", amelyek a roma közösségek és többségi társadalom között van.

"Teljesen mindegy, hogy hívják a szakminisztert." Kíváncsi az ellenzéki kritikákra? Lapozzon!