Rendszeres lesz a multikulti séta

Tematikus sétatúrákat rendeztek Budapest kevésbé ismert, színes részeiben a rasszizmus elleni világnap európai akcióhetéhez kapcsolódóan. A megnövekedett érdeklődést látva a „multikulti” idegenvezetők rendszeressé tennék a sétákat – ez azonban nem mindenkinek tetszik.

2011. március 24., 13:24

Az Antirasszista Világnap alkalmából rasszizmus elleni európai akcióhetet rendeztek, ehhez kapcsolódott az a három, ingyenes, 3-4 órás budapesti sétatúra, amelynek célja volt bemutatni, hogyan tették és teszik ma is színessé a várost a Budapesten élő kisebbségek.

Az első, eső szitálta túra résztvevői 19-én, szombaton a Várnegyedben és a Vízivárosban jártak, ahol a történelem során magyarok, zsidók, németek, olaszok, szerbek és cigányok laktak.

A második, nagy érdeklődésre számot tartó túra március 20-án, vasárnap délelőtt a VIII. kerületben kalauzolta a kirándulókat. Itt a leginkább romák által lakott utcákkal és terekkel ismerhettek meg, valamint néhány kisebb zsinagógát, és a kerületben élő muszlim közösségeket, majd a túra végén a csoport felkereste a híres józsefvárosi Kínai Piacot is.

Szerda délelőtt kezdődött a tematikus, budapesti séták utolsó, harmadik kirándulása, amelynek részeként az érdeklődők a VII. kerületi, belvárosi Zsidónegyedet járhatták be. A környéken nemcsak zsidók élnek, s nemcsak impozánsabb, s eldugottabb zsinagógák, klezmert játszó kóser éttermek, parókaszalonok lelhetők fel, hanem a közelben görög keleti templom, román ortodox templom, valamint szerb templom is megtekinthető.

A politika a „nyugodt” kisebbségi létbe is bekopogott – a helyi szerb kisebbségi önkormányzat elnökével, Rusz Boriszlavval találkozva, felhívja a csoport figyelmét: a jelenlegi kormány politikája nem kedvező a kisebbségben élők számára. Eddig az alkotmány hivatalosan deklarálta, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők, az új alkotmány szerint csupán a nemzet részei. A kisebbségi vezető szerint ez visszalépés a korábbihoz, jogbizonytalanság van, az ombudsman léte is kérdésessé válhat, s az alkotmányba a Szent Korona-tan beépítése az eddigi államalkotó tényezőket kizárja a magyar identitásból.

– Az irodában ülve azon gondolkodtunk, hogyan csatlakozhatna a város az európai akcióhéthez, s arra gondoltunk, szervezhetnénk egy sétát, amin keresztül a városban élő kisebbségek kultúrájával, életével lehet megismerkedni. A gond csak az volt, hogy nehezen találtunk idegenvezetőt, végül ráleltünk Nagy Zoltánékra – mondja az ötletgazda Kit Dorey, a huszonéves londoni fiatalember, aki az egyetem befejezése után, augusztusban jött hazánkba a három éve itt élő családjához.

Nagy Zoltán, a Rockhoopers idegenvezetője kísérte végig a három napot, kérdésünkre elmondta, az első napon, az esős szombaton, kevesebb érdeklődő volt, azonban vasárnap és e héten szerdán kellemes kis csapat gyűlt össze, fiatalok, idősebbek, magyarok és nem magyarok egyaránt.

Kleyer Éva, idegenvezető azt tapasztalja, egyre több külföldi turista alternatív kérése irányul a zsidónegyedre, a cigánykultúrára. – Tervünk szerint rendszeresen szervezünk multikulturális sétatúrákat külföldieknek és honfitársainknak is. A multikulturális kirándulások alkalmával nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály is szívesen betér egy-egy belvárosi, pesties, ám más kultúrájú romkocsmába, mulatóba – tapasztalja az idegenvezető.

Megtudtuk, a szervezők több minősíthetetlen hangnemben, helyesírási hibáktól hemzsegő levelet kaptak egy szélsőjobboldali orgánumtól, akik kifejezték nem tetszésüket az antirasszista kezdeményezéssel kapcsolatban.

– Magyarországon sok az ellenérzés a különféle kisebbségekkel szemben, de ez nagyrészt abból fakad, hogy nem ismerjük őket eléggé. A zsidó kultúrát sem szabad elhallgatni, büszkék lehetünk rá, hiszen sokat tettek hozzá a városhoz, az országhoz. Sokan büszkén emlegetik a magyar Nobel-díjasokat, de tudnunk kell, ők valamennyien zsidó származásúak voltak, akiket az országunk ellehetetlenített akkoriban, s ezért költöztek ki külföldre – vélekedik Kleyer Éva, Nagy Zoltán kolléganője.

A Zsidónegyedben ma is sok zsidó él, valamint a roma lakosság is megjelent, így egy egészen különös, furcsa szimbiózis alakult ki.

A sétatúrák iránti hazai érdeklődés elsősorban a februári és szeptemberi ingyen túrákon, városnéző programokon tapasztalható leginkább. – Fontos, hogy a Parlamentet, Halászbástyát, Mátyás templomot, Citadellát is megnézzük, de a mellékutcák, kapualjak, mulatók, emberi sorsok, maga a való élet megismerése is nagy élményt jelent, s erre egyre nagyobb az érdeklődést. Április 1-jén, 11 órakor indulunk az Operaháztól a következő, hasonló kirándulásra, s ezután várhatóan mindennap indítunk sétatúrát – tudtuk meg Kleyer Évától. A leginkább Zsidónegyedet érintő, angol nyelvű túrák az Európában elterjed freetours-típusú kirándulások lesznek, amelynek lényege, hogy a túra végén mindenki annyi „borravalót” ad az idegenvezetőnek, amennyit gondol.

Kit Dorey, szervező szerint sikeres volt a programsorozat. – Nemcsak épületeket láttunk évszámokkal, nevekkel, hanem embereket, közösségeket ismerkedhettünk meg, s kiderült, milyen aktívan részt vesznek a szerbek, románok, zsidók, romák, oroszok közösségei a budapesti vérkeringésben – mondja a Minority Rights Group tagja.

– Nem hittem, hogy ilyen nagy, pezsgő, aktív a kisebbségek élete Budapesten. A leginkább azon lepődtem, mennyire kialakult, jól működő közösségek léteznek ezekben az általam nem ismert belvárosi negyedekben. Olyan, mint egy más világ – mondja a szerdai túra egyik résztvevője.

A program a Minority Rights Group Európa, a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Rockhoppers együttműködésében valósul meg.