Rendőri vezetők pere: pénzbüntetésre ítélték a volt budapesti rendőrfőkapitányt

A táblabíróság felmentette az ötödrendű vádlottat – a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjét – az elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt emelt vád alól. Egyebekben pedig helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely 2015 októberében javarészt megszüntette a vádlottak ellen folyó eljárásokat elévülés miatt.

Gergényi Péter Fővárosi Ítélőtáblán
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ítélőtábla szerint nem tévedtek első fokon, amikor Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt és a negyedrendű vádlottat, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, bűnösnek mondták ki.

Bárándy Péter büntetőjogász, a per egyik érintett tábornokának védője az ítélethirdetés előtt a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta, félreérthető helyzet volt az ügy megindulásakor, tüntetések is voltak a bíróság előtt, az eljárást ugyanis mindenütt úgy állították be, mintha az a 2006-os rendőri erőszakról szólna, pedig ez az ügy alapvetően nem erről szól.

Az ügy egyrészt arról, hogy a rendőri fegyelem fenntartása során megfelelően jártak-e el a parancsnokok - ha úgy tetszik, a rendőrökkel szemben. Másrészt pedig arról, hogy a parancsnokok gondoskodtak-e megfelelően a rendőreik számára a felszerelés biztosításáról, ilyen módon az életük, testi épségük megóvásáról – mondta Bárándy Péter.

Mint mondta, bizonyos felelősséget már korábban megállapított a bíróság, azonban azt is figyelembe vették, hogy ilyen esemény addig Magyarországon nem történt, emiatt a rendőrség felkészültsége és felszereltsége nem volt megfelelő az ilyen helyzetekre.

Bárándy emlékeztetett rá: amikor a kezdetekkor a Kossuth téren összegyűltek az emberek, akkor a rendőri vezetők között vita alakult ki arra nézvést, hogy miként kezeljék a tömeget: választási nagygyűlésként vagy ellenséges indulatokat is felmutató gyülekezetként. A rendőri vezetők végül – tévesen – választási nagygyűlésként kezelték a tömeget, ilyen esetben pedig nincs helye rendőri fellépésnek. A rendőri fellépés emiatt nagyon későn indult meg, „amikor már túlcsordult az indulat a résztvevők körében” – fogalmazott.

Az első és másodfok között eltelt hosszú idő nem ritka ilyen bonyolult eljárásban. Az, hogy a gyanúsításhoz és a vádemeléshez miért kellett ilyen sok idő, a büntetőjogász nem tudott magyarázatot adni. Mint mondta, erről az ügyészséget kell kell megkérdezni.