Rendeleti kormányzás
A parlamenti házszabály december végén elfogadott módosítása politikai hungarikum. Sehol nincs példa arra, hogy egy kétharmaddal megválasztott kormány „különleges” jogi eszközökkel tovább maximalizálja a hatalmát, és lényegében felszámolja a parlamentarizmust. Az új házszabály azt is lehetővé teszi, hogy akár egy napon belül, országgyűlési vita nélkül hozzon meg fontos törvényeket a kormány. Intézkedéseit semmi nem korlátozhatja, s ezzel voltaképp olyan rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amelyet csak rendkívüli helyzetben, szükségállapot idején lehetne bevezetni. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Eddig a képviselők négyötödének szavazata kellett ahhoz, hogy kivételes esetekben gyorsított eljárással törvénykezhessen a parlament. A „négyötöd” garancia volt arra, hogy még az abszolút többséggel rendelkező hatalom se élhessen vissza ezzel a lehetőséggel. Azaz rákényszerüljön arra, hogy rendkívüli országos ügyekben mindenképpen együttműködjön és megegyezzen az ellenzékkel.
A Fidesz a házszabály módosításával kétharmadra csökkentette a konszenzuskényszert. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány egymagában is eldöntheti, mikor van olyan „rendkívüli helyzet”, amikor előzetes egyeztetés nélkül, egy nap alatt is lezavarhatja a parlamenti vitát.
Emellett a kormánynak arra is lehetősége lesz, hogy közvetlenül a zárószavazások előtt beadhasson újabb módosító indítványokat, teljesen felülírva a már megtárgyalt törvényjavaslatokat. Ilyenkor újabb vitákra már nincs mód, a parlamentnek azonnal szavaznia kell. Akkor is, ha az ellenzék nincs ott.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint ez a parlamentarizmus végét is jelentheti:
– Betetőzése ez annak a folyamatnak, amelyet a 2010-es választási győzelme után indított el a Fidesz, és amelynek során felszámolta a konszenzuális demokrácia intézményeit. A jogállamiság egyik utolsó kontrollja volt a házszabály, amely biztosította a politikai kisebbség jogait. Legalább a véleményüket kifejthették a nyilvános parlamenti vitákban, s most ezt is elvehetik tőlük.
Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy az új házszabály alkotmányellenes, sérti a többpárti demokrácia alapelveit. Tiltakozott az MSZP, sőt a Jobbik is, mondván: a Fidesz voltaképp rendeleti kormányzást vezetett be.
Tény, ez a jogi formula valóban azt jelenti, hogy a hatalom – a parlament kiiktatásával – rendeleteivel irányíthatja az országot. Demokratikus párbeszéd helyett diktátumokkal kormányoz. Az alaptörvény ezért szigorúan szabályozza, mikor lehet ilyen „különleges jogrendet”, alkalmazni – például háborúban vagy súlyos természeti katasztrófák esetén. Ekkor az Országgyűlésnek rendkívüli állapotot kell kihirdetnie, és a parlament helyett a megalakuló Honvédelmi Tanács dönt mindenben.
Mivel szerencsére nálunk sem háború, sem katasztrófa nincs, a Fidesz nehezen tudná megindokolni, miért is akar parlamenti vita és ellenzék nélkül kormányozni. Hatalmának centralizálását jóval egyszerűbben oldotta meg: a házszabály módosításával. Békeidőben így is kiteljesedhet Orbán Viktor „harci politikája”.
Az írást teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatják.
