Régi vezetés már nincs, új vezetés még nincs a Magyar Rádióban

Az elnökkel együtt távozik a közszolgálati rádió több vezetője (Mészáros László gazdasági alelnök, Cseh Gabriella ügyvezető igazgató, Kerényi György, az MR1 főszerkesztője és helyettese, Szikra Zsuzsanna, valamint Csillag János, az MR2 főszerkesztője). Új vezetés azonban még nincs, mivel a Magyar Rádió Közalapítvány által az elnöki posztra kiírt pályázat eredménytelennek bizonyult. Ezért a következő hónaptól a napi működéshez szükséges döntéseket a volt elnök által kijelölt vezetők hozzák.

A régi vezetőség figyelemre méltó módon került hatalomra. Az Index információi szerint Gellért Kis Gábor, a rádió kuratóriumának volt elnöke olyan feltételekkel szerződtette Suchot, amely szerint havi 1,8 milliós fizetése mellett a rádió nyereségessége esetén sikerdíjat is kap. A sikerdíj ebben az évben havi 9,4 milliót jelent, plusz még az előző évről havi 4 milliót, összesen tehát 160 millió forintot. Azonban a kuratórium a szerződést jogszerűtlennek tartja. Such a helyzet megoldására olyan ajánlatot tett, miszerint lemond az összeg kétharmadáról, de a kuratórium ezt sem tartja jó kompromisszumnak.

A sikerdíj körüli vitát az is befolyásolja, hogy a Magyar Rádiónak nem sikerült nyerni a digitális műsorszórótenderen (az Antenna Hungáriával szemben). A tender eredményét az MR bíróságon is megtámadta, de eredménytelenül. A digitális műsorszórás kiépítését részben a tender megnyerése által tervezték fedezni, de a tender által biztosított pénzösszeg mellé már előre félretettek egymilliárd forintot. A tender meghiúsulása könyvelési szakemberek szerint nem befolyásolhatja a cég eredményét, a Suchot támadók szerint azonban igen – írja az Index.

A sikerdíj mértékét az sem változtatja meg, hogy Bajnai Gordon még miniszterelnöksége idején kezdeményezte az állami cégek igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai tiszteletdíjának megfelezését. Ez havi kétmilliós fizetést jelent fejenként. A kezdeményezés azonban nem érinti a közmédiumok menedzsmentjének juttatásait. Az Orbán-kormány által bevezetett kétmilliós plafon azonban minden közszférában dolgozó vezető fizetését maximalizálta visszamenőleg 2010. január elsejéig, így ez már Such Györgyre is vonatkozik.

Az MR közleménye szerint Such György szakmailag és gazdaságilag legyengült közszolgálati rádiót vett át négy éve, és azt mára stabilan gazdálkodó, modern, hallgatott és népszerű intézménnyé alakította. Négy évvel ezelőtt 47 millió forint hitelből fedezett forráshiánnyal vette át az intézményt és mandátumának lejártakor mintegy 2 milliárd forintos bankbetét mellett adta át a közrádiót.
Mint írták, a hatékony gazdálkodásnak, valamint a költségtakarékos működésnek köszönhetően nyereségessé vált a Magyar Rádió, az elmúlt évet 187 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta. Négy év alatt a rádiós dolgozók átlagkeresete 59 százalékkal nőtt.

Kitértek arra, hogy az elmúlt években jelentősen átalakult a közrádió adóinak műsorstruktúrája is, s a hallgatottsági adatok igazolják a változtatásokat: a Magyar Rádió adóit egy átlagos napon több mint kétmillióan hallgatják, köztük egyre több a fiatal. Az elmúlt négy évben az MR1-Kossuth Rádió a rádiós piac leghallgatottabb adójává vált és az aktív korú hallgatók aránya is jelentősen nőtt – olvasható a közleményben.

A rádió kiemelte: az MR2-Petőfi Rádió mára a hazai könnyűzenei élet trenddiktálójává vált és elérte, hogy a fiatal korosztály újra hallgat közszolgálati adót; közönségének kétharmadát az aktív korosztály teszi ki.

A közlemény szerint az eredményes és sikeres átalakítást a nemzetközi szakmai közösség is visszaigazolta, amikor 2009-ben, a rádió történetében először – a második legtöbb szavazattal – beválasztották Such Györgyöt az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége Rádió Bizottságába.

A volt rádiós dolgozók azonban nem egészen így látják a helyzetet. Egy magát megnevezni nem kívánó volt Petőfi rádiós munkatárs szerint a Petőfi már gyakorlatilag egyetlen számítógépből áll, amely a rajta található zeneszámokat véletlenszerűen játssza le. Egész nap csak az országos műsorszórást kapott „zenegép” sugároz, működését csak a hírek, illetve a heti egy élő zenei műsor szakítja meg. A Such György előtti időkben elmondása szerint sokkal több volt az élő műsor. A profilváltás előtt mindig tele lévő folyosók ma üresek. A Rádió épülete kihalt, nagyítóval kell benne keresni az embereket. Elmondása szerint, mivel kevesebb embernek kell fizetni, így nem csoda, hogy 59 százalékkal megemelkedett az ott dolgozók átlagkeresete. Szerinte ráadásul még az is kérdés, hogy annak az egy számítógépnek az üzemeltetéséhez miért van szükség milliós nagyságrendű fizetést kapó tanácsadói hadra.

A volt petőfis munkatárs azt is kiemeli, hogy a Petőfi zenei kínálatának átalakulásával már nincs olyan rádió, amit az idősebb, nyugdíjas korosztály magáénak mondhatna. Véleménye szerint a Kossuth nem igazán sugároz zenét, a Bartók kínálata nehezen emészthető a nyugdíjasok számára, a Petőfi pedig már nem sugároz az ízlésüknek megfelelő muzsikát (pl. magyar nóta). A volt dolgozó szerint egy több milliós hallgatótábor igényeit muszáj figyelembe venni.

A fiatalok közül azonban sokan nem így vélekednek az MR2-Petőfi profilváltásáról. A rádió célul tűzte ki az olyan könnyűzenéhez tartozó előadók számait műsorra venni, akik egyébként nem kerültek országos műsorszórásba. A fiatalok meglehetősen nagy része ezekért az előadókért rajong, s ezért az MR2 pálfordulásáig eszébe sem jutott bekapcsolni a rádiót. Ki tudja, talán épp a Petőfi váltásának köszönhetően fogják a fiatalok nem elfelejteni a médiumot.

Such György mellett szól az is, hogy drákói szigora mellett eddig rendkívül hatékonynak bizonyult. Múltja ellenére (1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, majd Orbán Viktor kabinetfőnöke volt) ellenfelei sem vádolják politikai részrehajlással. Szakmaiságát mindenki elismeri. Egyedülálló módon olyan programmal érkezett a rádióhoz, amelyet a pártdelegált kuratóriumi tagok politikai oldalaktól függetlenül elfogadtak. A rádióhoz érkezése előtt az intézményen a többmilliárdos állami segélycsomag sem segített, az előző évet azonban, ahogy föntebb szerepel, 147 millió forintos nyereséggel zárta.

A nagy kérdés most az, hogy Such nélkül hogyan folytatja a „királyi” rádió? Vajon visszatérnek a régi munkamódszerek és a régi munkatársak, vagy továbbra is marad az új műsorszerkezet? A kérdés minden bizonnyal alapvető módon befolyásolja a rádiós piacot.