Radioaktív izotóp szivárgott Csillebércen
A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp – ismerték be. Azt azonban tagadják, hogy ez okozta volna az Európa több pontján mért, megnövekedett radioaktív sugárzást.
A Csillebércen, Budapest XII. kerületében működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp – tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel csütörtökön. Környei József tájékoztatása szerint a 2011. január és május közötti gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (gigabekerel) volt, míg a szeptember és november közepéig tartó időszakban az össz-kibocsátás 324 GBq értékűre tehető. Hozzátette: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott dózismegszorításból származtatott éves kibocsátási korlát az Izotóp Intézet Kft. esetén 1600 GBq, így az éves korlátnak mindössze 39 százalékát bocsátották ki.
Környei József azt mondta: az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de még mindig a határértékek alatt maradt. Nyáron a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be – tette hozzá.
A cégvezető elismerte, hogy Budapest légterében a napokban mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel tőlük származott, de hangsúlyozta, a környezetellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen.
Környei József úgy fogalmazott: a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak". Arra a kérdésre, hogy miért csak most hozzák nyilvánosságra, hogy magasabb értékben "szökött" üzemegységükből a jód-131, a cégvezető úgy válaszolt: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a magyarországi Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) is kért adatokat, ők az OAH-nak az adatszolgáltatást most megtették, és ezzel egy időben tájékoztatják a közvéleményt is.
A magasabb sugárzást nemcsak Közép-Európában észlelték, tegnap Franciaország közölte, hogy ismeretlen országból származó jód-131-es részecskék nyomára bukkantak a légtérben. A jód-131 tavasszal már okozott kisebb idegességet a világban, amikor a sérült fukusimai reaktorból nagy mennyiségben került a levegőbe. Azt a szennyezést Európában, így nálunk is mérni lehetett.
A jód-131 egyébként egy 8 napos felezési idejű radioaktív izotóp, amelyet elsősorban orvosi és gyógyszerészeti célra, pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására használnak.
MSZP: miért csak most?
Csillebércen, Budapest XII. kerületében működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. Ezt az információt az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője közölte a mai napon. A cég 69 százalékban az MTA tulajdonában van, azaz állami köztestület tulajdonában, amelytől elvárható a lakosság teljes körű tájékoztatása, de érthetetlen, hogy miért csak most, hónapokkal a káros anyag kibocsájtás észlelése után tájékoztatták az államot és a lakosságot. Elképesztő, hogy egy állami köztestület hónapokon át bizonytalanságban tartja a lakosságot, amely esetlegesen pánikhangulat kialakulását eredményezhette volna.
A cég tájékoztatása szerint az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, ezért nyáron a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be.
Tehát a cégnél tudták, hogy gond van a rendszerrel. Feltételezhető, hogy erről tájékoztatták az érintett állami szerveket is, azok azonban mégsem tájékoztatták a lakosságot. Érthetetlen, miért nem érezték szükségét az állami intézmények vezetői, hogy erről tájékoztassák az ott élőket. Ahogy az is érthetetlen, hogy erről miért nem tájékoztatták a külföldi szervezeteket sem - közölte az MSZP.
Persze az Orbán-kormány semmilyen más esetben sem szeret senkivel sem egyeztetni, konzultálni, senkit sem tájékoztat semmiről országhatárokon innen és túl, csak kinyilatkoztat. Ez a szellemiség mutatkozott meg ebben az esetben is - közölte Szabó Imre, az MSZP Fenntartható fejlődés kabinetjének vezetője.
Ezzel csak az a baj, hogy nem tudni, minek kell beköveteznie ahhoz, hogy a "felelős" Nemzeti Együttműködés Kormánya végre kapcsolatot teremtsen a lakossággal - tette hozzá az országgyűlési képviselő.