Sosem látott mélységben a tanárhiány, már elsőéves egyetemistákat is alkalmaznak

Egyes oktatási intézmények már arra kényszerülnek, hogy egyetemista tanárjelöltekre bízzanak egyszerűbb oktatási feladatokat. Ilyen a napközis foglalkozás, gyerekek felügyelete.  Az sem ritka, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.

 

2023. szeptember 9., 08:25

Szerző:

Már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok a tanárhiány megoldására – értesült a Népszava.

Végzős hallgatók alkalmazására már az előző tanévben is volt példa, a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként lehessen alkalmazni őket, de ez az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes. – emlékeztet a portál.

A kényszerű gyakorlatról az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál érdeklődtek, hogy milyen jogszabályi alapja van annak, hogy egyes iskolákban akár elsőéves tanárszakos hallgatókat is alkalmaznak. A KK válaszában annyit írt, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet megerősítette a Népszava értesülését. Mint elmondta, több olyan esetről is hallott, amikor nem csak végzős tanárszakos egyetemistákat vettek fel iskolákba dolgozni. Elmondta, hogy az előző tanévben meghívást kapott a Pécsi Tudományegyetemre, ahol pedagógushallgatóknak tartott munkajogi felkészítést.

„Ott sem csak végzős hallgatók voltak, de amit először kicsit furcsának találtam, hogy leginkább az eseti helyettesítések szabályairól, azok kifizetéséről érdeklődtek. Kiderült, hogy szinte valamennyien dolgoznak már, van, akit közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztattak” – közölte Nagy Erzsébet.  

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett. Azt ő is törvénysértőnek tartja, ha az egyetemistákra önálló órák megtartását, helyettesítést is rábíznak.

„Ugyanilyen törvénysértő az is, amikor például az informatikaórát a rendszergazda tartja, sajnos történt már ilyen is” – tette hozzá. A PSZ adatai szerint minden ötödik általános iskolában előfordul, hogy képesítés nélküli „pedagógusok” tanítanak.

(Kiemelt kép: illusztráció – a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán 51 személyes számítógépes szaktanterme. Fotó: MTI / Nagy Lajos)