Pozitív ösztönzés kontra korlátozások: mitől akarna oltást, aki eddig nem akart?

Joe Biden amerikai elnök maga jelentette be júniusban, hogy életbe lépett a „Sörös-terv”, vagyis ingyen sört osztogatnak azért, hogy július 4-ére, a Függetlenség Napjának nemzeti ünnepére a 21 év feletti lakosság 70 százalékát beoltsák. Ezenkívül árengedményeket, sporteseményekre szóló belépőket, fizetett szabadságot is bevetnek, hogy minél többen igényeljék a vakcinát. Jelenleg az amerikai lakosság 63 százaléka kapott legalább egy oltást, és napi 600 ezer vakcinát adnak be.

Ohio állam kormányzója májusban jelentette be, hogy beoltottak között a hónap végétől öt héten át kisorsolnak egy-egy szerencsést, aki fejenként 1 millió dollárhoz (296 millió forintot) jut. Ebben a játékban csak a 18 éven felüliek vehetnek részt, de a fiatalabbakra is gondoltak: ők egyetemi felvételit nyerhetnek teljes ösztöndíjjal, ami a négy év alatt a lakhatás költségeit is fedezi. Az ohioi ötlet bejött, hetek óta nem voltak annyian oltatni, mint a vakcinalottó meghirdetését követően: az államban átlagosan 55 százalékkal nőtt a 20–49 éves korúak oltása, és több megyében is megduplázódott.

Maryland, New York és Oregon hasonló programokat jelentett be. A Biden-kormány arra ösztönzi az államokat, hogy legyenek kreatívabbak, szinte bármilyen díj vagy nyeremény felajánlása megengedett azért, hogy az emberek oltakozzanak. Az amerikai Krispy Kreme süteményes vállalat 2021 végéig ingyen fánkot ad az oltási kártya bemutatóinak.

Egy felmérés szerint, amelyben 15 céget kérdeztek meg a legnagyobb és legbefolyásosabb 500 amerikai vállalat közül, mindegyik alkalmaz valamilyen ösztönzőt, de egyik sem tervezi kötelezővé tenni az oltást. Az Amazon például 40 dollárt ajánl fel az oltásért a munkavállalóknak, a Kroger pedig 100-at a két dózist követően. A Target kiskereskedelmi lánc az egyetlen, amely pénzügyi ösztönző mellett (25 dolláros plusz órabért), extra fizetett szabadságot, és munkahelyi oltásokat is biztosít az alkalmazottainak.

A cégeket a Biden-adminisztráció is segíti azzal, hogy adójóváírást hirdetett meg a kisebb vállalatok számára, amelyek akár 80 órányi fizetett betegszabadságot is felajánlhatnak dolgozóiknak szeptember végéig. Andrew Cuomo, New York-i kormányzó május elején jelentette be, hogy a Yankees és a Mets ingyen jegyet ad azoknak a szurkolóknak, akik a meccsek előtt a pálya erre kijelölt területén beoltatják magukat. Connecticut elindítja a #CTDrinksOnUs kampányt, ahol a résztvevő éttermek ingyenes alkoholos és alkoholmentes italokat kínálnak azoknak a lakosoknak, akik felmutatják az oltási igazolványukat. Chicago pedig elindítja a „Vax Pass”-t, amely lehetővé teszi az oltott személyek számára, hogy exkluzív kedvezményeket kapjanak a nyári koncertekre, fodrászatokba és szépségszalonokba. Maine állam lakói számos nyeremény közül csemegézhetnek az ingyenes vadászati és horgászengedélyektől kezdve a baseball-meccs jegyekig.

Az oltóponttá alakított M&T Bank stadion a marylandi Baltimoreban, 2021. március 20-án. Fotó: Eric Baradat / AFP

Phil Murphy, New Jersey kormányzója pedig elindította a „Szuri és egy sör” programot minden 21 évnél idősebb lakos számára, vagyis oltási papír felmutatásával ingyen sört osztogatnak. A Bloomberg szerint Ausztráliában a Qantas Airways egy éven át korlátlan repülési lehetőséget kínál azok számára, akik beoltatták magukat a Covid-19 elleni oltóanyaggal. Igaz, ez csak belföldi járatokra érvényes, mégis ez az eddigi legkomolyabb ösztönző intézkedés, amellyel ausztrál vállalat valaha előrukkolt. Alan Joyce vezérigazgató a program részleteit ismertetve elmondta, hogy a 10 „mega-díj” keretében négytagú családok 12 hónapon át ingyen utazhatnak a Qantas és annak fapados egysége, a Jetstar járatain. A teljesen beoltottak számára korábban már bejelentettek ösztönző jutalmakat, repülőutak, repülési utalványok és a hűség-programok kedvezményei formájában.

A vállalatok világszerte rájöttek már arra, hogy úgy nyerhetnek a legtöbbet a normális gazdasági tevékenységhez való visszatérésből, ha oltási ösztönző projekteket indítanak. A United Airlines Holdings Inc. a beoltott törzsutasok számára ingyenes repülőjegyeket ajánl fel.

Mi a helyzet Európában?

Európában kissé szerényebb az oltási ajándék. Itt nincsenek milliós nyeremények, de vannak komoly kedvezmények. Az egyik legnagyobb magyarországi áruházlánc, a Penny Market németországi anyacége áprilisban jutalmazta a koronavírus-oltást felvevő alkalmazottait. A Rewe-csoport nem az első kiskereskedelmi lánc Németországban, amely jutalommal motiválná dolgozóit az oltásra. Az Edeka-Nord 50 eurós (18 ezer forintos) vásárlási kupont ad a beoltott munkavállalóinak.

Szerbiában 25 eurót kapnak azok, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. Ez az összeg az ottani átlagfizetés öt százalékának felel meg. Azok az állami alkalmazottak pedig, akik nem hajlandók élni a vakcina nyújtotta védettség lehetőségével, nem lesznek jogosultak táppénzre, ha elkapják a vírust.

Romániában ingyen belépő jár a vakcina mellé azoknak, akik ellátogatnak az erdélyi Drakula-kastélyba. Most hétvégére pedig kastélylátogatással egybekötött oltási maraton lesz a Kolozs megyei bonchidai Bánffy-kastélyban. A kastélyban szervezett oltási napokon Johnson&Johnson és Pfizer oltóanyagot fognak használni, ezek személyi igazolvánnyal, előzetes regisztráció nélkül igényelhetők a helyszínen. A maraton résztvevői számára ezeken a napokon ingyenes belépést, és a kastélyt ismertető vezetett sétát biztosítanak. (Pünkösdkor a Csíksomlyói búcsú több tízezer résztvevőjének is szerveztek oltási maratont, de csak ötszáz-valahányan jelentkeztek a sátornál.) Bukarestben pedig a híres román mititei-t – háromféle darált húsból készült kolbászkákat – osztogatják ingyen azoknak, akik engedik beoltatni magukat.

Magyarországon szűkmarkúan adakozik az állam. Ahhoz képest, hogy május 6-án bejelentették, hatalmas oltási kampányba kezd az ország 16 milliárd forintból, az oltás nem pörgött fel, egyre csak lassult. Némi emelkedést az hozott, hogy azóta már a 16-18 éveseknek, később pedig a 12-16 éveseknek is engedélyezték az oltását. Igaz, a kormány hangsúlyozza, hogy erre nem szerveznek külön kampányt. És ez meg is látszik az oltakozási kedven. A 355 ezer 12-15 évesből mindössze 60 ezer regisztrált, és ezek mintegy 49 százaléka kapta már meg az első oltását.

Az Orbán-kormány eszközei

A mozgósító kampány Magyarországon eddig kimerült abban, hogy reklám-szpotokban és óriásplakátokon hirdetik ismert közéleti szereplők, művészek, sportolók, mennyire fontos az oltás felvétele. Most már nem a rendelkezésre álló vakcina mennyiségén, hanem a várakozókon múlik, elfogadják-e az oltóanyagot. A védettségi igazolvány komoly ösztönzőnek tűnt az elején, amíg ki nem derült, hogy sokan vannak, akik csak emiatt vették fel, és csak az első oltást. Meg is szigorították azóta már, visszavonják azoknak kártyajogosultságát, akik nem adatják be a második oltást is.

Magyarországon a KSH legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek több, mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy már be van oltva, vagy biztosan, illetve talán beoltatja magát. Az oltást ellenzők és a választ megtagadók aránya tehát 20 százalék körüli volt, ami abszolút ideális lenne a 70-80 százalékos átoltottság eléréséhez, vagyis egy jelentős nyájimmunitáshoz.

Reviczky Gábor színművész Az oltás életet ment - plakátkampány Budapesten, 2021. május 19-én. Fotó: Merész Márton / 168.hu

A helyzet az, hogy az a több, mint ötmillió ember, akit eddig itthon beoltottak, a hivatalos tájékoztatás szerint már a 90 százaléka a regisztráltaknak. Ez pedig azt jelenti, hogy eddig egyelőre 5,5 millió körül van az oltásra regisztráltak száma, ez pedig nem éri el a kívánatos 6-7 millió főt. A KSH már említett felméréséből látszik, hogy most már főként a képzetleneken és a fiatalokon a sor, őket kell elsősorban meggyőzni az oltás szükségességéről. A 15 és 29 évesek alig több mint 43 százaléka oltatta már be magát, vagy tervezi, hogy biztosan így tesz, az általános iskolát végzetteknél is alig 51 százalékos ez az arány.

A kormány eddig javarészt a hagyományos marketing-eszközökkel operált: plakátok, televíziós, rádiós és netes hirdetések, ám ezek láthatóan nem érték el a legfiatalabbak ingerküszöbét. Az ő esetükben, egyelőre legalábbis úgy tűnik, a negatív ösztönzőket vetik be a magyar illetékesek. Akinek nem lesz védettségi igazolványa, az tulajdonképpen búcsút inthet minden szórakozásnak: nem utazhat, és nem hogy koncertre, fesztiválra, de még moziba, étterembe, kocsmába sem mehet.

Mindeközben valamilyen okból a kormány nem hajlandó meglovagolni azt az ösztönzőt, ami ezekben a hetekben talán a legerősebb lenne, azt, hogy a Sinopharmot kapott emberek jelentős része igényelné, hogy megkapja a harmadik adagot. Ráadásul az európai digitális útlevélben nem szerepel az elfogadott vakcinák között sem a kínai, sem az orosz. Emiatt is lenne feltehetően többszázezres igény a harmadik oltásra. Ennek engedélyezése azonban nyilván annyit jelent, hogy a kormány beismeri, nem volt helyes olyannyira forszírozni a keleti vakcinákat. Ezért aztán az oltási kedv csökken, az oltóanyag pedig áll a raktárakban.

(Kiemelt kép: Egy autóban ülő ember koronavírus elleni vakcinát kap egy 24 órás oltási nap keretében az Arena Amazonia központban, a brazíliai Manausban, 2021. június 30-án. FOtó: Raphael Alves / AFP)