Felháborodott egy jobbikos politikus azon, hogy bezárnák a kistelepülési postákat
A Magyar Posta cáfol, nem terveznek bezárásokat.
Ellehetetlenítik a kisposták működését az 1000 lélek alatti településeken. A kikényszerített bezárás a 2400 magyar postahivatal közül mintegy 800 postát érinthet – állítja a Jobbik alelnöke, Dudás Róbert. Bár a Magyar Posta közleményben cáfolta a postabezárást, azt nem zárták ki, hogy átszervezések lesznek.
Dudás Róbert jobbikos képviselő információi szerint az 1000 fő alatti településeken ellehetetlenítik a posták működését, amelyek – munkaerő és infrastruktúra híján – megszűnnek. A történet hasonlít a Takarékszövetkezetek 2019-es bezárásához, és ha valóban véghez viszik a kistelepülési postabezárásokat, az egyedüli pénzintézettől fosztják meg a helybelieket. A politikus éppen ezért kezd az érintett településeken, ahol a helyi polgármesterekhez fordul, hogy segítsék a petícióját. Szeptemberben a vidéken élő jobbikos képviselő jogszabályi módosítást is beterjeszt az országgyűlésnél annak érdekében, hogy jogilag is akadályt gördítsen a kisposták bezárása elé. Dudás Róbert a 168-nak elmondta, maguk érintettek fordultak hozzá, ugyanis a kistelepüléseken dolgozó postások már évek óta érzékelik a megszüntetés tényét.
Ezt erősítette meg a 168-nak egy, a Bükkben található, 960 lelket számláló kistelepülés postavezetője, aki névtelenséget kér. A két kézbesítővel dolgozó postavezető szerint már egy éve érezhető, hogy központilag leépítésre készülnek. „Leépítik az infrastruktúrát, nem foglalkoznak az épülettel, például nem hajlandóak kicserélni egy másfél méteres csatornadarabot. Télen megfagyunk, mert nincs fűtés az ügyféltérben, az ügyfelek nem kinn, hanem benn az épületben veszik fel a kesztyűt, hogy alá tudjanak írni. Ha kiég a villanykörte a postán, e-mailben kell kérnem egy újat, majd hetek múlva kijön valaki, aki hoz egy másikat. Legutóbb két hétbe telt, amíg kicserélték az égőt, kétnaponta kellett írnom, mert a sötétben vécéztünk” – meséli a postavezető. A legnagyobb probléma mégsem a villanykörte és a hideg helyiség. A kézbesítés átszervezésével próbálják meg kivéreztetni a magyar postákat.
Júliustól ugyanis azt írták elő a kistelepülési postai kézbesítőknek, hogy a korábbiaktól eltérően ne helyből induljanak reggelente, hanem menjenek át a legközelebbi nagypostához, vegyék fel a kézbesítendő küldeményeket és a nyugdíjakat, majd egy háromkerekű villanyrobogóval közlekedve kézbesítsék a küldeményeket és a nyugdíjakat. Mivel számos postás nem rendelkezett jogosítvánnyal a robogók vezetéséhez, ezért korábban arra kötelezték az alkalmazottakat, hogy vizsgázzanak le villanyrobogó vezetésből, sőt, a jogosítványért cserébe két éves hűségnyilatkozatot is aláírattak, hogy addig nem mond fel az alkalmazott.
„A két kézbesítőnk két órát kapott a válaszra a körzeti postavezetőtől, hogy eldöntse, vállalja-e a napi 38 kilométer robogózást hóban-fagyban, akár több millió forintot szállítva, testi épségét kockáztatva. Mivel mi a Bükkben dolgozunk, komoly emelkedőket kellene megtenni naponta robogón. A kollegináim az ötvenes éveiket taposó háromgyerekes családanyák, huszonhárom év szolgálat után nem vállalták a napi mopedezést. Amikor nemet mondtak a kézbesítők a körzeti postavezetőnek, az közölte, hogy ez egyet jelent a felmondással.” A postavezetőnő szerint azáltal, hogy az ő feladatait is lecsökkentik, például megszűnik a reggeli levél- nyugdíjosztás, minden bizonnyal az óraszáma és a fizetése is csökkenni fog, amivel aligha elégszik meg. „Az se lehet véletlen, hogy már felajánlották az egyik közeli, nagyobb postahivatal vezetését.”
A Magyar Posta hétfőn hivatalos közleményt adott ki, amelyben leszögezték, hogy nem terveznek kistelepülési postabezárásokat. Ugyanakkor megjegyezték, hogy: „egyes esetekben előfordulhat, hogy a Magyar Posta szándéka ellenére változtatni kell egy posta elérhetőségén vagy működésén, ilyen esetben mindig időben értesíti az érintett önkormányzatot, és egyeztet a megoldási lehetőségekről, figyelembe véve a lakossági igényeket is.”
Nem győzte meg a közlemény a legnagyobb postás közösségi csoportot se, a Postások csoportban már hetek óta téma, hogy leépítik a kispostákat, amely közel 800 intézményt érintene Magyarországon. Az egyik posztoló szerint „Ez azt is jelenti, hogy eddig ha ki kellett menni anyapostáról falura helyettesíteni, járt rá kiküldetési díj, viszont ha beleteszik a munkaszerződésbe, hogy a munkavégzés helye xy falu is lehet, akkor nem kell majd érte fizetni... Ki van ez találva… Dolgozzál rabszolga 3 helyen is egyszerre meg kussoljál... Örüljél, hogy mehetsz...”
A postai dolgozók abban is egyetértenek, a falun élő nyugdíjasoknak hatalmas érvágást jelentene, ha megszűnne a posta. „Aki nem fogja tudni átvenni a levelet, utalványt, vagy a csomagját az kocsikázhat, buszozhat be akár 15-20 kilométert is majd a postára... Ez nem ügyfélközpontú szemléletmód, gondoljunk csak a tanyai öregekre, a faluba lehet négykézláb is bemászik, de a városra mégis hogyan? Gratulálok a kiváló újítónak, nagyot alkotott! Sok olyan hely lesz, ami akár több, mint 100 év után marad majd postahivatal nélkül...” – olvasható a legtöbb hozzászólásban.
A jobbikos alelnök, Dudás Róbert szerint még tovább süllyedne a magyar vidék, hiszen az egyedüli pénzintézetet, a postát húznák ki a lábuk alól. „Előbb-utóbb meg kell nyilvánulnia a kormánynak, mi a terve az 1000 fő alatti települések postahivatalaival, hiszen az állam köt szerződést a Magyar Postával.” A politikus szerint beláthatatlan következményei lesznek, ha a falusi nyugdíjas nem tudja átvenni a küldeményét, és – akár több átszállással is – be kell utaznia egy másik falu postahivatalába.
„Mindez nem szolgálja a magyar vidék igényét, és nem a fejlődést, hanem a visszafejlődést eredményezi. Bezártak már szinte mindent, ami a vidék megtartó erejét jelentette: a legkisebb településeken már nincs iskola, betöltetlenek a háziorvosi praxisok, megszűnt a vasúti forgalom, felszámolták a takarékszövetkezeteket, és – ne legyen igazam – de most a posták lesznek soron, ahol kikényszerítik a bezárásokat, hiszen lecsökkentik a munkaidőt, lecsökkentik a fizetéseket, a kézbesítők pedig nem akarnak majd akár egészségüket is kockáztatva robogóval kézbesíteni” – fejtette ki a jobbikos politikus.
Dudás Róbert azt is elmondta, szeptemberben nyújtja be jogszabály-módosítását, hogy tartsa meg a kormány az ezer fő alatti postahivatalokat. „Előbb vagy utóbb színt kell vallania a Fidesznek, hogy valóban fontos-e számára a magyar vidék.”
(Kiemelt kép: A Farád község postahivatalának épülete akadálymentesítő feljáróval 2011. október 5-én. Nagy Zoltán / MTI / Bizományosi)
