Polgári seriff

Nemcsak a vidéki választók, de a kistelepülések polgármesterei sem elégedettek a kormány közbiztonság-javító terveivel. Bár Polgáron van rendőrőrs és polgárőrség is, a város vezetője s egyben a térség szocialista országgyűlési képviselője, Tóth József bevezetné a seriffrendszert. Hogy az mi, és miért van rá szükség? A hajdúsági városban KRUG EMÍLIA kereste a választ.

2009. szeptember 8., 07:16

– A Pennybe biztonsági őrt kellett szerződtetni, annyit loptak. Ne mondják nekem, hogy megélhetési bűnözés, amikor sorozatban küldik a tízéves gyerekeket a whiskyért – hadarja egy harmincas nő a polgári főtér felé sietve, izzik alatta az aszfalt.

– Nincs itt baj, nem félünk. Csak munka volna – így egy másik polgár a hivatal légkondihűs folyosóján.

Erre mondja a lassan eszmélő politika: szubjektív a biztonságérzet. Hiszen a statisztika Polgáron is mutatós. Tavaly január és július között 127 bűncselekmény történt itt, az idén csupán 76. A közrend elleni szabálysértések (lopás, rendzavarás, közterületen való italozás) száma pedig 51-ről 44-re csökkent.

Ki szüretel?

– A húszezer forint alatti esetekből hivatali ügy lesz – magyarázza Tóth József polgármester. – Az elkövetőt rendszerint nem találjuk meg. Viszont akinek ötvenezer a nyugdíja, annak számít, ha ő permetezett, ő kapált, de nem ő szüretel. Az is megesett: valaki hízót vágott, betette a fagyasztóládába, amelyet aztán kipakoltak, mialatt nem volt otthon. És persze itt is élnek szélső házakban.

Polgáron van rendőrőrs, dolgozik közterület-felügyelő, és az idén 15 éves a polgárőrség. Ám utóbbi tagjai nem intézkedhetnek, s előfordult, hogy a rendőr fél óra alatt ért ide a hajdúnánási kapitányságról.

A munkát viszont – a polgármester szerint – össze kell hangolni. Ez lenne a seriff dolga.

Jogkör, fegyverek

– Hívhatjuk közbiztonsági tanácsnoknak is, mindegy.

A média a seriffre harapott.

Tóth úr koncepciója szerint ő irányítaná a közterület-felügyelő, a szabálysértési előadó, a mezőőr munkáját, koordinálná a helyi rendőrőrsöt, a polgárőrséget, a kisebbségi önkormányzatot és a gyerekvédelmet, s még a városgondnokság őrző-védő cégét, a helyi vállalkozók biztonsági szolgálatait is együttműködésre bírná.

– Ez lenne a közbiztonsági háló. Élén egy közbizalmat élvező emberrel, akinek végzettsége és elhivatottsága is megfelelő. Aki az itt lakóknak tartozik felelősséggel. Hiszen sem a jegyző, sem a rendőr nem elszámoltatható. Csak mi, politikusok vagyunk kérdőre vonhatók négyévente.

A seriff viszont hatósági jogkörrel bírna, fegyvert viselhetne, s a polgármester elképzelése szerint népszavazás révén kapna stallumot. Vagy legalábbis a képviselő-testület bízná meg. Ám a paragrafusok alapján jelenleg egyik út sem járható. Törvénymódosítás vagy minimum miniszteri rendelet adhatna zöld lámpát.

Ott is fekszik a javaslat az illetékesek asztalán. Tóth úr szerint az önkormányzati minisztérium lehetne a zászlóvivő. Tamáskodunk: épp most kell 120 milliárdot spórolni a tárcánál.

– A kormány végre rájött, ha az emberek úgy érzik, hogy romlik a közbiztonság, muszáj tenni.

A kongresszus is nekibuzdult: bejelentettük, a vidéki közbiztonság – prioritás. Akkor most ez ne legyen tárgya az elvonásnak.

A város kétmilliárdos költségvetéséből amúgy nem sajnálok kétmilliót a jobb közbiztonságra.

Szem és fül

A júniusi pártdöntés óta azonban a szoci felsővezetés lelkesedése alábbhagyott. Míg júliusban az MSZP még a településőrség ötletét tartotta üdvözítőnek, hónapra rá a témafelelős, Juhász Ferenc már visszafogottabban nyilatkozott az ötmilliárdos költségekről és az ötlet őszi, parlamenti elfogadásának lehetőségeiről. Draskovics Tibort sem győzte meg Tóth úr. A rendészeti miniszter szerint a seriff feladatára már létezik a közterület-felügyelői munkakör, amelyet megerősítene.

– Nem elég a közterületeseket gázspray-vel ellátni. Közös érdek, hogy ne legyen annyi csibész – érvel a polgármester.

– Most sincs annyi, hogy alátámasztana bármilyen indokolatlan rémületkeltést – állítja Monoki Viktor, a polgári rendőrőrs vezetője.

Statisztikát mutat. Diplomatikus próbál lenni. Azt mondja, támogatnak minden kezdeményezést, amely a közbiztonság javítását célozza, ám nem látják szükségét az ötletnek. De persze együttműködnek majd.

Monoki szerint kapcsolatuk minden szervezettel jó, a polgárőrség az ő „szemük és fülük”. Tapasztalat: betakarításkor érdemes a határt figyelni, ősszel a Stihl fűrész hangját. És a városban mindennapos a járőrözés.

– Az ORFK az év elején egyeztető fórum felállítását kezdeményezte megyei, kapitánysági és őrsi szinten. Ezen részt vesznek rendőrök, polgárőrök, mezőőrök, szabálysértési előadók, közterület-felügyelők, a vadásztársaságok képviselői, és megbeszélik az aktuális problémákat. Szerintem a polgármester úr ezt gondolta tovább.

Vérfrissítés

Az őrsre nemrég vérfrissítés érkezett. Egy régi kolléga súgja nekünk: úgy azért nem volt könnyű, hogy a tízfős állományból hatan hiányoztak.

– A közbiztonság mint prioritás? Nappalra nem is jutott járőr, inkább éjjelre tartalékoltunk. Hiába adtunk fel hirdetést a Zsaru magazinban is, nem jött senki. Végül a polgármester parlamenti felszólalásban kért garanciát az államtitkártól, hogy kapunk embert. Így jöttek a frissen végzett szakközepesek.

Van téli is

A főtér felé indul egy közeg. Oda tart az Árvácska népdalkör is. Aratót énekelnek majd egy rendezvényen. Vezetőjük Anci néni. Meséli, tőle egy harmincezres létrát meg hat pár kolbászt loptak el. Tudja, ki volt. Barátnéja szerint estefelé tizenéves kölykök bicikliről mustrálják a portákat, honnan mi mozdítható.

– Szemtelenek a srácok – bólogat Szabó Tiborné is.

Aztán büszkén kihúzza magát polgárőr egyenruhájában.

– Van téli öltözetünk is.

Tizennyolctól hetvenévesig a negyvenkét fős tagság. Tavasszal öt éve körözött személyt fogtak el. Gyanús volt, a polgárőr megállította, kihívta a rendőrt.

Jó az együttműködés az őrssel és a városiakkal is. Temetéskor, esküvő idején őrzik az üresen maradt házakat, aki nyaral, kulcsot ad nekik. Vigyázzák a közintézményeket, ha kiskorút látnak éjjel az utcán, néha elég odaszólni: felhívom apádat.

– A polgárőr huszonnégy órás szolgálatot lát el szabadidejében. Ha az embereknek még seriff is kell, legyen. Mi nem befolyásoljuk a munkáját, ő se a miénket.

A polgárőrök szerint amúgy a rendőrségnek inkább nagyobb hatáskör, nekik pedig igazoltatási jog kellene. Akkor lenne rend.

Hullámvasút

– A lányom, a vejem, a fiam és az unokám is polgárőr. Ingyen. A seriff meg pénzt kapna? – mérgeskedik Erzsi néni. – Inkább a járdát csináltatná meg a Tóth Jóska. Olyan az, mint a hullámvasút. Azt is mondják, irkáljuk fel az idegen autók rendszámát, de nem vagyok én már tinédzser, hogy kapkodjam a tollat.

Erzsi néni szerint hozzá amúgy se jön be olyan, akit nem hívott. Pedig abban a bizonyos szélső utcában lakik.

– Azok ott szemben úri cigányok, de lejjebb feketedik.

Ott, lejjebb messziről kiszúrnak minket.

Harmincas asszony a kerítés előtt szürke szőnyegen üldögél a fűben, mellette gyerekek, rokonság.

– Kell seriff, mert félünk. Múltkor is jött egy fekete terepjáró. Polgárőrség van, de ők önkényesek.

– Önkéntesek, anya.

– Tudom, csak mindig elrontom. Szóval félünk.

– Lopás van? – érdeklődünk.

– Arról nem tehetünk, nem lehet megélni. A férjem a nyáron vesztette el az állását.

– Mit csinált?

– Dolgozott.

– Mit?

– Lakatosat. Semmi nincs kilátásba.

Négy gyerekük van, a GYES-ből és a családi pótlékból élnek, 89 ezer forint. A legkisebb fiú most megy óvodába. Az asszony még sosem dolgozott. Nem is veteményeznek.

– Kiássák a krumplit, visszaültetik a szárát. Akkor minek? Az előző polgármester legalább adott pár ezer forintot, ha bementünk a hivatalba. Most semmi nincs kilátásba.

Létra, kolbász

Tóth József szerint a Jobbik eredménye jelzés: az emberek kérdéseire ők legalább válaszokat adnak, amit a választók a kormánytól vártak volna.

– A polgári polgárok világát akarjuk megteremteni. Tesztelni fogjuk a törvényesség határait – szlogenez a polgármester.

A politika és a közbiztonság érdekli a polgáriakat. És közeledik a választás. Amitől még persze a létra, a kolbász és a hízó tényleg hiányzik.