Pert veszített az Orbán-kormány, szóval most törvénybe iktatná, hogy lehet titkolózni a futballba ölt milliárdokról
Alkotmányellenes jogi nonszensz, de az adózásról szóló július végi salátatörvény egy mondata minden érintett számára lehetővé tenné, hogy ne kelljen kiadni a társasági adókedvezményből (tao) származó támogatások összegét – szúrta ki az Index. Az erről szóló paragrafust a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hivatalosan az adózás egyszerűsítését célzó salátatörvény 130 oldalra rúgó tervezetébe rejtette el:
„Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül.”
– hangzik a 3. rész 128. § (5) pontja, amellyel az Orbán-kormány gyakorlatilag azt szentesítené, hogy titkolózni lehessen a magyar futballba ölt milliárdokról és a többi támogatásról. A tao a haveri kapitalizmus egyik kiemelt jelentőségű eszköze, a 2011-es bevezetése óta azt engedi meg, hogy a nyereséges cégek az adójuk egy részét ne az államkasszába fizessék be, hanem magyarországi sportszervezeteknek adják oda. Ezekhez a klubokhoz a 24.hu márciusi becslése szerint hat év alatt 415 milliárd forint folyt be ebből a támogatási formából, ami feketén-fehéren azt jelenti, hogy az Orbán-kormány 415 milliárd forint adóbevételről mondott le a számára kedves látványsportok kedvéért úgy, hogy közben egy évben hozzávetőlegesen ennyit költött a pedagógusok fizetésére, és csaknem feleennyit, évi 210 milliárdot az oktatásra.
Fotó: Puskás Akadémia / Döme László
Az egyik kirívó példa éppen a miniszterelnöki kedvencnek számító NB I-es futballcsapat, a Puskás Akadémia mögött álló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé, amely eddig összesen 14 milliárd forint tao-támogatást kapott, de nem hajlandó kiadni, hogy a pénzt mire költötte. Az ügyben a DK pert is indított, az elsőfokú ítéletében pedig a Székesfehérvári Törvényszék kötelezte az alapítványt, hogy adja ki azoknak a beruházásoknak a szerződéseit, amelyeket a taóból finanszíroztak. Erre az alapítvány a Fővárosi Ítélőtábla májusi, jogerős ítélete után sem volt hajlandó, hanem fellebbezett, és a Kúria elé vitte az ügyet. A Puskás Akadémia tulajdonosa és az alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
Két másik perben a Transparency International az NGM-et és az Emberi Erőforrások Minisztériumát vitte bíróság elé, azt kérve, adják ki, kinek mennyi tao-támogatás érkezett, és honnan. Bár 2017 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen a TI-nek kedvező döntést hozott, és kimondta, hogy nyilvánosságra kell hozni az adatokat, mert a tao-támogatás „közpénzjelleggel bír”, a két tárca szintén a Kúriához fordult az ügyben.
A salátatörvénynek a titkolózást lehetővé tevő paragrafusáról az Index megkérdezte Martin Józsefet, a TI igazgatóját, aki szerint a fenti kijelentés egyszerűen alkotmányellenes, hiszen az alkotmány alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, ami az adótitok védelmének az elve is. Ezt visszhangozta egyébként a Fővárosi Ítélőtábla is, amely szerint az adótitok nem képezheti abszolút akadályát a közérdekű adatok megismerésének. De nem tetszik a dolog Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének sem, aki úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a fenti mondat egyik részével kapcsolatban jelezték az NGM-nek, hogy kifogásaik vannak, a másik részével kapcsolatban pedig még az Alkotmánybíróság döntésére várnak. Jogi nonszensz, hogy az adótitok „közérdekből nyilvános adat” megismerhetőségét is felülírná, hiszen ha egy adat a törvény betűje szerint a nyilvánosságra tartozik, egy másik nem mondhatja ki róla, hogy titoknak számít – hívta fel a figyelmet az NAIH elnöke.
