Iskolakezdés: titkon már mindenki a digitális oktatásra készül

Kettős jelentősége van a most következő időszaknak a magyar pedagógusok számára. Amennyiben a kormány nem vezeti be ismét az online oktatást, a tanárok egy része jelentős fertőzési veszélynek lesz kitéve. Ugyanakkor az oktatási rendszer digitalizálása komolyan megnehezíti az iskolai mindennapokat. A 168 arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a Pedagógusok Szakszervezete a jelenlegi helyzetet, illetve mit várnak a következő időszaktól és a kormánytól.

A nyár végéhez közeledve egyre biztosabbá válik, hogy Magyarországot sem kerüli el a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amely az európai országok nagy részében már augusztus elején berobbant. A mögöttünk lévő járványhullámok tapasztalatai alapján nem csoda, hogy sokan ismételten megszorításokra és szigorú korlátozásokra számítanak, azonban a kormány kommunikációja egyelőre ezt nem erősíti meg. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón ugyanis kijelentette, hogy a negyedik hullám az oltásnak és a beoltott állampolgárok számának köszönhetően a korlátozásokat tekintve más lesz, mint az eddigiek.

Az egyik ilyen különbség az oktatásban lesz észlelhető, hiszen a kormány jelenlegi álláspontja szerint a vírus, és főleg

a delta variáns jelentette fenyegetettség ellenére szeptembertől jelenléti oktatásra készülhetnek az iskolák.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, sok szülő ezzel szemben már most az online oktatás vészharangját kongatja. Az Eduline cikke szerint folyosói pletykák terjednek arról, hogy szeptember közepétől újra bevezetik a digitális oktatást az iskolákban.

„Egyelőre mindenki a személyes oktatásra készül, de a tanárok között is mennek a találgatások. Valójában mindenki arra számít, hogy nemsokára újra a digitális oktatásban kell helyt állnunk” – nyilatkozta a 168-nak egy, a jó munkahelyi és kollegiális viszonyok megőrzése érdekében neve elhallgatását kérő tanárnő arra a kérdésünkre, hogy ő és a kollégái mire számítanak a közeljövőben. Úgy látja, a digitális oktatás nem tanulmányi szempontból jelenti az igazi hátrányt, inkább a személyes kontaktus égető hiányában rejlik a probléma gyökere. Leszögezte, ő személy szerint nem erőltetné a digitális oktatási rendszert, mert a kapcsolatépítés nehézségei mellett az idősebb pedagógusok technikai felkészületlensége is komoly akadályokat jelent. Ráadásul azzal sem ért egyet, hogy a feltöltődést jelentő tantárgyak, mint az ének, testnevelés és rajz az online oktatásban teljesen ellehetetlenülnek. Hozzátette: „Az online oktatás végső soron több hátránnyal jár, mint előnnyel.”

Az ügyben megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, aki a 168-nak azt mondta: nyilatkozata időpontjában a kormány egyelőre még mindig nem tett közzé hivatalos tájékoztatást, addig pedig a pedagógusok a jelenléti oktatásra készülnek. Megjegyezte, azt nem tudja megítélni, a vírushelyzet függvényében mikor jöhet el az a pont, amikor mégis át kell térni a digitális rendszerre, de ő a hibrid oktatást tartaná a legmegfelelőbb megoldásnak.

„Hatalmas hiányosság a kormány részérről, hogy csak az oltást reklámozzák, de nem beszélnek a tesztelésről” – hangsúlyozta. Szerinte ez azért is lenne fontos, mert a szakszervezet legfrissebb információiból az látszik, hogy a gyerekek körében nem túl magas az oltásra való jelentkezés aránya, nagyjából tíz százalék körül alakul. Ez persze még változhat az oltási akció napjain, de a hivatalos adatokat valószínűleg a kormány közli majd.

„A kormány nem tájékoztatta a szülőket, nem közölt olyan adatokat, amelyekkel bizonyíthatta volna, hogy más országokban problémamentesen működik az oltási kampány a gyerekek körében. A szülők persze úgy érzik, kísérleti alanyokat csinálnak a gyermekeikből.”

Márpedig a megfelelő átoltottság mind a gyermekek, mind a tanárok körében elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a jelenléti oktatás biztonságosan működhessen. Az alelnök közölte, a tanárok több mint nyolcvan százaléka kapott már legalább egy vakcinát. Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet azokkal a pedagógusokkal, akik nem oltatták be magukat, azt felelte, ezeknek a tanároknak a nagy része vagy a közeljövőben szeretne gyereket vállalni, vagy krónikus beteg, és csak egy elenyésző hányaduk vírustagadó. „Éppen ezért nem támogatnánk, ha a kormány a pedagógusok számára is bevezetné a kötelező oltást, mint korábban az egészségügyi dolgozók számára” – jelentette ki. Hozzáfűzte, nem beoltott pedagógusoknak is muszáj dolgozniuk, hiszen minden egyes emberre szükség van, annyira kevesen dolgoznak jelenleg a szakmában.

Totyik Tamást arról is kérdeztük, az eddigi tapasztalatok alapján hogyan érdemes felkészülni az online oktatás újabb szakaszára, amelyre azt válaszolta:

„A tavaszihoz képest a hatékonyságot már nem igazán tudjuk növelni, ehhez a kormánynak kellene lépéseket tennie.”

Szerinte hatalmas problémát jelent, hogy a kormány nem biztosítja a digitális lefedettséget és az ingyenes internet hozzáférést országszerte, pedig

„csak politikai akarat kellene hozzá, de az nincs”.

Az alelnök ezen kívül kifogásolta, hogy a tanároknak az általános továbbképzésen túl nem biztosítottak tantárgyspecifikus segítséget a digitális rendszer hatékony alkalmazásához. A szakszervezet nevében is kijelentette, összességében egyelőre nem tartaná jó ötletnek a teljes digitális oktatásra való átállást.

Láthatjuk tehát, hogy a szülőkhöz hasonlóan a pedagógusok is bizonytalanok, szinte senki nem tudja, mire számíthat a közeljövőben. Annyi egyelőre bizonyosnak tűnik, hogy szeptember 1-én a hagyományos és jól bevált jelenléti oktatással kezdődik az idei tanév, az azonban erősen kérdéses, ez meddig fog tartani.

 (Kiemelt kép: Ládiné Szabó Tünde pedagógus távoktatásban tanít a 4. E osztály tanulóinak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. Fotó: Komka Péter MTI )