A PDSZ levélben részletezi, miért tévedett Novák Katalin

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete csütörtökön Novák Katalinnak címzett levelében részletezte, hogy miért nem kellett volna aláírnia a státusztörvényt a köztársasági elnöknek.

2023. július 7., 10:48

Szerző:

A PDSZ levélben részletezi, miért tévedett Novák Katalin
„A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind pedig a szülők számára hátrányos, nem beszélve arról, hogy a törvény címével ellentétben semmiféle életpályát, előmenetelt nem foglal magában” 

– írja az érdekvédelmi szervezet.

Novák Katalin azzal magyarázta a törvény helybenhagyását, mert szerinte az „tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”.

Ennek ellenére a PDSZ közölte, sajnálattal értesültek, hogy „aláírta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, amely méltán viseli a közvéleményben a bosszútörvény elnevezést”.

Álláspontjuk szerint ezt azért nem kellett volna megtenni, mert „számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind pedig a szülők számára hátrányos, nem beszélve arról, hogy a törvény címével ellentétben semmiféle életpályát, előmenetelt nem foglal magában, az eddigi munkaterheket a munkaidőkerettel, a helyettesítések napi és heti felső határának eltörlésével extrém módon megnöveli”.

Úgy gondolják a „státusztörvény szerinti átirányítás nem azonos azzal az általános munkajogi szabállyal, hogy a munkavállaló 44 munkanapra más munkahelyen és munkakörben foglalkoztatható”, ugyanis „a járáson belüli átirányíthatóság még ezen felül van, és akár kilenc hónapra is lehetséges” – idézi a nyílt levelet a hvg.hu.

A PDSZ elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a törvény értelmében „a fenntartó tanévközben módosíthatja a tantárgyfelosztást és az órarendet”, ezzel ugyanis „súlyosan sérül az intézményvezető jogköre is, de ez a döntés a tanulók és a pedagógusok számára is bizonytalanságot kelt”.

Novák Katalinnal közlik továbbá, hogy „a törvény önmagában már azért is aggályos, mivel egy jogállási törvény alá vonná az állami kötelező feladatellátást és az abban résztvevőket a nem kötelező feladatot ellátó, világnézetileg elkötelezett és tandíj ellenében szolgáltatást nyújtó magánintézményeket és az azokban foglalkoztatottakat”.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

„A közoktatásra vonatkozó közös szabályok megalkotásához nem szükséges új jogállási törvény, ezeket ágazati törvényben is lehet szabályozni, ahogy az a jelenleg hatályos köznevelési törvényben is megvalósul” – írják.

Végül jelzik azt is, hogy „a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) részletes elemzésében kimutatta, hogy a T/4255. számon elfogadott törvény számos ponton ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapjogokkal, „rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát, továbbá az oktatáshoz való részét alkotó tanszabadságot és a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. A pedagógusok mint munkavállalók jogai tekintetében a törvénytervezet ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jog és a diszkrimináció tilalom Chartában foglalt követelményeivel”.

(Kiemelt kép: pedagógusok, szülők és diákok a Sándor-palota nyílt napján. Az akciót a Pedagógus Egység szervezte május 14-én. Facebook, PDSZ)

 

 

A rovat további cikkei