PDSZ: hivatalos a bosszútörvény

A tanévkezdés előtt két nappal jelent meg a Magyar Közlönyben a „bosszútörvény” néven elhíresült 2023. évi LII. törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet, amiről már július negyedikén alkotott törvényt a parlamenti többség.

2023. augusztus 31., 10:59

Szerző:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nedolgozzingyen.hu oldalukon megjelent csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy augusztus 4-én és 9-én még kísérletet tettek egy utolsó egyeztetésre a rendelettervezetről a kormányt képviselő minisztériumi beosztottakkal. A PDSZ szerint sem Maruzsa Zoltán, sem pedig a második egyeztetéssel megbízott Madarász Hedvig nem rendelkezett semmiféle felhatalmazással, de még azt sem tudhatták meg a második tárgyaláson, hogy az első alkalommal előadott kifogásokból és javaslatokból miket fogadtak be. 

„Ezért kértük végül nyílt levélben, hogy a végrehajtási rendelet egyeztetések utáni verzióját láthassuk végre, azt, hogy az eddigi felvetésekből mit fogadott el a kormányoldal, mert így tudunk érdemben további javaslatokat tenni” – fogalmaz a PDSZ.

Maruzsa Zoltántól minderre erre augusztus 28-án az alábbi szűkszavú választ kapták: „a Kormány azóta a szükséges döntéseket meghozta, a dokumentumot meg fogom küldeni”. A dokumentum azonban nem érkezett meg – teszik hozzá.

Elismerik, hogy bár a legfontosabb célokat nem sikerült elérni, érdemes megvizsgálni, miben változott a tervezet.

„Mert ha nincs egyeztetés, ha nincsenek szakszervezetek, amelyek felhangosítják a legdurvább rendelkezéseket, akkor azok benne maradnak a jogszabálytervezetben. Ilyen lett volna a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés. De ha nem szólunk, nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dologzóknak az évi 50 munkanap szabadság, és még sorolhatnánk” – emlékeztet a szakszervezet.

A PDSZ kérte, hogy kerüljön a rendeletbe az a rendelkezés, amely alapján továbbra is megkapják azok a NOKS-dolgozók is a garantált bérminimumot(+7-10%-ot), akiknek a munkakörére nem előírt a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkásképzőben szerzett képesítéssel. Tarthatatlannak vélték továbbá, hogy a fegyelmi vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást az eredeti kötelezettségszegés mellett azzal összefüggő, további kötelezettségszegésre is kiterjeszthetné. Ez a rendelkezés is kikerült a rendeletből.

„A Karmelita sötét, hűvös szobáiban az egyik fő cél persze továbbra is a szakszervezetek és ezen belül különösen a PDSZ kicsinálása a LEX PDSZ-szel. Bár már a PSZ is kezd felzárkózni. A Rogán-kabinet rájött ugyanis arra, hogy a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalására vonatkozó rendelkezések kiiktatásával a szakszervezetek kivéreztethetők. Ez leginkább azokat a szakszervezeteket sújtja, amelyek kizárólag átutalási megbízás alapján szedig a tagdíjat, de ez a törvény a PDSZ számára is súlyos anyagi veszteségeket okozna, ismerve egyrészt a tagdíjfizetési fegyelmet azok körében, akik nem a rendszeres tagdíjátutalást választották, nem beszélve arról, hogy a szakszervezet hogyan állapítsa meg a tagdíjat egy adott fokozaton belül, amelyben 410.000 Ft és 1.063.000 Ft között bármennyi lehet az érintett tag illetménye? Ha rákényszerülünk, nyilvánvalóan kitalálunk valamit, de egyelőre dolgozzunk azon, hogy akadályozzuk meg ennek a diszkriminatív, csak a közszféra szakszervezeteit sújtó szabály hatályba lépését” – írja csütörtöki közleményében a PDSZ.

(Kiemelt kép: diáktüntetés. Forrás: PDSZ FB-oldal)