Palkovics ismét megfenyegette az MTA-t, Lovász a kormányhoz és az akadémiához is méltatlannak tartja ezt
Palkovics László innovációs miniszter vissza akarja tartani a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának jövő évi első negyedéves finanszírozási forrásait, amit a köztestület vezetése nem tud elfogadni – jelentette be Lovász László. Csütörtökön az MTA elnöke rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, miután az elnökség rendkívüli közgyűlésén ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének legújabb követeléseit.
Lovász és Palkovics hétfőn tárgyalt utoljára, amikor a miniszter újabb kritikákat fogalmazott meg az akadémiával, annak kutatóhálózatával, s ezek átláthatóságával kapcsolatban. A korábbi egyeztetések nyomán létrehozandó vizsgálóbizottságok – jelenleg is, sőt márciusig zajló – munkáját a miniszter újabb, váratlan feltételekhez kötötte.
Minderről Lovász a rendkívüli közgyűlésen tájékoztatta kollégáit. A közgyűlés vita után három határozatot hozott, elfogadta az MTA honlapján már közzétett egyik dokumentumot. Az MTA továbbra is tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, az elnökség pedig támogatja a tárgyalókat. A közgyűlés elvárja, hogy a kutatási hálózat finanszírozása folyamatos legyen. Létrejön a 14 fős bizottság is, amely a kutatóintézet-hálózatot át fogja világítani, és ezután amelyik jogosult össztudományos szempontok alapján, annak legyen tervezhető a költségvetése, alapellátása azaz a kormány adjon a működéséhez elég pénzt, ne kelljen más forrásokból pénzt szerezni. A kutatóintézet-hálózat sorsáról az akadémia dönt, ezen akkor szabad változtatni (alkalmazott irányokba vagy egyetemi fenntartás alá helyezni), ha a vizsgálat ezt kimondja – szól az akadémiai határozat.
Elutasította ugyanakkor a rendkívüli közgyűlés azokat a kormányzati terveket, amelyek a tudományos kutatási-fejlesztési rendszer átalakítására vonatkoztak. A rendkívüli közgyűlés mindössze 22 ellenszavazattal fogadta el az erről szóló előterjesztést. A határozatok lényegi tartalma szerint a MTA nem tartja arra alkalmasnak a kormány kutatási rendszert saját hatáskörébe vonó, az MTA eddigi rendszerét szétdaraboló javaslatot arra, hogy a magyar tudományos élet zavartalan működését biztosítsa.
S noha a bizottság létrehozását az MTA tudomásul vette, Palkovics megelőlegezett elégedetlenségét, s alapvető koncepcióját továbbra is több ponton vitatják.
Mindezek nyomán Palkovics most kilátásba helyzete az MTA kutatóhálózata jövő év első negyedévi költségvetési finanszírozásának visszatartását, sőt – mint Lovász szavaiból kiderült –, eredetileg az egész évit. Méghozzá azzal az indoklással, hogy egyébként az MTA nem csinálna semmit.
Palkovics László és Lovász László ismét szembe került– A közgyűlésen is elmondtam, hogy ezt a fenyegetést mind az MTA, mind pedig a kormány részéről méltatlannak tartom – jelezte az MTA elnöke. Azt is hozzátette, hogy a jövő év első negyedévére vonatkozó akadémiai dologi kiadásokat érinti a kormány terve, amely azt jelenti, hogy a kutatók bérét továbbra is folyósítanák. Ez azonban az MTA elnöke szerint lehetetlen helyzetbe hozza a tudományos életet, és már önmagában is hozzá fog járulni a magyar kutatók elvándorlásához.
Lovász kérdésre elmondta, az MTA és a kormány között hónapok óta húzódó, a kutatóhálózatok és szabad szellemi műhelyek autonómiája körül kialakult konfliktust nem ők élezték ki, sőt, kifogásolják, hogy belekeverték őket egy méltatlan vitába. Lovász szabad, személyes véleménynyilvánításként tekint egyes akadémikusok politikai megnyilvánulásaira, amihez az MTA-nak mint köztestületnek nincs köze. Ezenkívül kormányzati kritika érte egyes társadalomtudományos kutatásaikat is, ezek azonban természetszerűen hozzájárulnak a szakpolitikai döntések, és irányvonalak értékeléséhez, átértékeléséhez, tehát természetszerűen politizálnak.
Lovász elmondása szerint még reménykedik a kormánnyal való megegyezésben, de Palkovics olyan tervei, mint például az MTA villanyszámlájának pályázati pénzből való rendezése, egyszerűen elfogadhatatlanok és kivitelezhetetlenek. Az MTA azt elfogadja, hogy bizottság alakuljon, amely átvilágítja a kutatási tevékenység terén a kutatóintézeteket – ismételte meg többször is, fenntartva ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményét tiszteletben kell majd tartania a kormánynak is.
Ezzel egy időben Palkovics külön sajtótájékoztatót tartott, azt állítva, a kormány fontosnak tartja, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye az MTA zavartalan működését, „hiszen alapelvünk, hogy értek nem veszhet el". A tárcavezető ígéretet tett arra, hogy – szemben a Lovásznak megfogalmazott fenyegetéssel – a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra létre nem jön. Ugyanakkor Palkovics az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek „méltatlanok az MTA közgyűléséhez és nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene".
Hogy mindezek a Lovász által a köztestület előtt bemutatott miniszteri fenyegetésről árulkodó dokumentumok lehetnek, vagy más típusú javaslatok, az nem derült ki. Ugyanakkor a magyarnarancs.hu arról írt, hogy Palkovics távolmaradását elsősorban az az előterjesztés okozta, amely egy az egyben elutasítja az eddigi kutatóintézet-hálózat szétdarabolását és átalakítását, és alapvetően szembemegy a kormány terveivel.
Közismert, a kormány néhány hónapja az MTA 28 milliárdos támogatását az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendelte, ami az MTA szerint fenyegeti a kutatási szabadságot és a kutatóintézetek megszüntetésének kockázatát hordozza. Az akadémia először tiltakozott a kormány szándéka ellen, a helyzetet többször elfogadhatatlannak nevezték akadémiai tisztségviselők. A kormány jelezte, nem tervez semmi korlátozót lépni, ugyanakkor a kutatásoknak jobban kell reflektálniuk a valós igényekre. Ezután az MTA a konstruktív párbeszéd útjára kívánta terelni a racionalitásoktól sokszor mentes vitát, tárgyalások kezdődtek, decemberre meg kellett volna állapodni, de az MTA megszakította a tárgyalásokat. A kormány ezután, úgy tűnt, némileg visszakozott, a kutatóintézetek költségvetése és a pályázati finanszírozás átmenetileg nem változik.
Ezzel szemben helyezte kilátásba az akadémiai kutatók fizetését is kérdésessé tevő pénzelvonást az innovációs miniszter.
