Ötven év múlva kereshetünk annyit, mint az osztrákok most
A magyarországi rendszerváltás egyik fő ígérete az volt, hogy mielőbb hozzuk be Ausztriát mind életszínvonalban, mind életminőségben. A kezdeti különbség viszont – főleg, ha az életminőség-mutatókat nézzük – alig csökkent. Ausztriában ugyanis az átlagjövedelem még mindig négyszerese a magyarnak – írja az .
Magyarországon azok, akik az átlagbér környékén keresnek, a hetedik jövedelmi tizedbe tartoznak, miközben Nyugat- Európában ugyanezzel a keresettel csak az alsó két jövedelmi decilisbe lehetne bekerülni.
Az elmúlt tizenkét évben a magyar nettó átlagbérek 52 százalékkal nőttek, miközben Ausztriában 29 százalékkal emelkedtek a bérek, ráadásul a jóval magasabb osztrák kiindulási bérhez viszonyítva. Ha ugyanilyen ütemű növekedéssel számolunk, akkor a 2015-ös osztrák nettó éves átlagkereset eléréséhez további ötvenegy év lenne szükséges, azaz talán 2067-re elérjük a 2015-ös osztrák fizetéseket – írja az
Mfor.hu.Regionális összehasonlításban is a sor végén kullogunk Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia mögött. A visegrádi országokkal a 2004-es közös uniós csatlakozásunkkor még megközelítőleg hasonló átlagbérekkel rendelkeztünk, a többiek azonban a későbbiekben jóval nagyobb arányú növekedést produkáltak.
2015-ben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy zártkörű fórumon azt mondta, hogy a következő húsz évben a fiatal szakképzett munkaerő számára nem tud a magyar kormány a nyugat-európai bérekhez képest versenyképes ajánlatot tenni. Ugyanezt megerősítette a július eleji kormányinfón is, amikor az uniós tagsággal kapcsolatban elmondta, hogy az osztrák és a magyar családok átlagos bérszintje nem változott az elmúlt években érdemben, és nem közeledett a magyar bérszint az osztrákhoz az EU-tagsággal.
