Ötperces ügyek lesznek

- Beszéljünk őszintén: hol volt itt forradalom?

– Húsz év alatt először döntöttek a választók arról, hogy kétharmados felhatalmazást adnak egy politikai erőnek. A forradalom nagy politikai fordulatot is jelent, ez következik most.

- Mást gondolunk a forradalom kifejezésről.

– Mert hagyományosan munkásmozgalmi megközelítéseket alkalmaznak. 1848-ban Pozsonyban bársonyos forradalom keretében születtek meg az áprilisi törvények.

- A nemzeti együttműködési nyilatkozatukban azt írják: az emberek megdöntötték a régi rendszert. De hát ugyanabban a demokráciában élünk! Amikor túlhatalomtól félt az ellenzék, Orbán Viktor is azt mondta: „Bátorság, elvtársak, Magyarországon demokrácia van!”

– 1848 és 1956 alapérték számunkra. Az emberek önrendelkezését két módon lehet visszaszerezni: forradalommal, illetve választás útján. 1988–89-ben tárgyalóasztal mellett dőlt el a változás. 1994-ben paktum révén lett meg a balliberális többség. Eddig a magyar történelemben még nem volt példa arra, hogy az emberek kétharmados többséget adtak volna egy politikai erőnek ahhoz, hogy megváltoztassa az addigi rendszert.

- De az önrendelkezés jogát nem kellett visszaszerezni. A nyilatkozat viszont így fogalmaz.

– Azon nincs kettőnk között vita, hogy a rendszerváltozás alapértékei nem valósultak meg? A felemelkedés helyett elszegényedés, a szabadság helyett kiszolgáltatottság, önállóság helyett pedig eladósodás jött.

- Ebben azért bűnös a Fidesz is.

– A nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatban önkritikusan fogalmazunk. Az elmúlt húsz évben benne volt a mi kormányzásunk is.

- A politikai nyilatkozat másik olvasata: a Fidesz lefoglalja a radikális szótárból jól ismert „forradalom”, „új rendszer” kifejezést, hogy elhódítsa a teret a szélsőségesektől.

– Másképpen gondolom. Nem vitathatja el senki: akik áprilisban szavaztak, mást akartak, mint ami eddig volt. Most valami új jön, amelynek az alapértékei a munka, az otthon, az egészség, a család és a rend lesznek. De ez a felsorolás nem jelent kizárólagosságot.

- A másba, az újba beletartozik az ellenzék is?

– Abszolút.

- Azért kérdezem, mert a Demokratikus Charta ügyvivői szerint önök a nyilatkozatukkal kirekesztik azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.

– Magyarázza meg nekem valaki: világos politikai felhatalmazással a hátunk mögött miért tennénk ilyet? Egyharmadot adtunk az ellenzéknek a bizottságokban, átengedtünk testületeket! Nem akarjuk megfojtani őket. Ha komolyan gondoljuk, hogy más legyen a világ, mint az elmúlt nyolc vagy húsz évben, akkor gesztusokat kell tennünk. Minket valóban érdekelnek a szocialista, az LMP-s és a jobbikos vélemények.

- Más kérdés, hogy figyelembe veszik-e őket.

– Ha beépíthetőnek tartjuk az adott törvényszövegbe, akkor igen. Persze azzal nem tudok mit kezdeni, ha a kisebb parlament ötletére azt mondják: nincs előkészítve. Ezen vitatkozunk már nyolc-tíz éve. Most levertük a cölöpöket: az alkotmányban rögzítettük, hogy legfeljebb kétszáz képviselő lehet, és nekilátunk a munkának. Létrehozunk egy paritásos bizottságot, és jövő őszig megállapodunk a jogszabályról.

- Kis János azt írta: ha a Fidesz nem kíván egyedül maradni a Jobbik fenyegetésével szemben, fel kell adnia az MSZP teljes megsemmisítésének célját, és nem tudjuk, képes lesz-e erre.

– Az MSZP önmagát semmisíti meg. A választók kijelölték a szocialisták helyét a parlamentben, de még hátravan az igazságszolgáltatás, amelyet nem tudnak megkerülni.

- Így egyedül maradhatnak a Jobbikkal szemben.

– Érdekes a Jobbik álláspontja: miközben átkozza a demokráciát, fogyasztja a gyümölcseit. Ha itt ülnek a parlamentben, akkor be kell tartaniuk a demokrácia játékszabályait. Csak azokkal tudunk együttműködni, akik elfogadják Magyarország törvényes rendjét.

- Mintha fütyülnének a jogszabályokra: Vona Gábor gárdamellényben jelent meg a parlamentben.

– A Bajnai-kabinet – nagyon helyesen – feljelentést tett ez ügyben. Az igazságszolgáltatás kezében van a döntés. Az Orbán-kormánynak nagy felelőssége lesz abban, hogyan lép fel a félelmet keltő jelenségekkel szemben.

- Hogyan?

– Ötperces ügyek lesznek. Jogerős bírósági döntésekről nem nyitunk vitát, hanem végrehajtjuk őket. Azt mondják, rossz törvények alapján tiltotta be a bíróság a gárdát. De akkor elfogadják a jogszabályokat, ha azok bejuttatják őket a parlamentbe. Csak csendben kérdezem: miért is tesznek esküt a rossz rendszerre?

- Mi lesz akkor, ha az ellenzék pártjai nem szavazzák meg a nemzeti együttműködésről szóló javaslatot?

– Semmi.

- Eldobják a kifejezést?

– Azzal indítottuk a parlamenti munkát: számunkra nincsenek győztesek és vesztesek, csak jogok és kötelezettségek vannak. Mindenkivel együttműködésre törekszünk. A kétharmaddal nagyobb a felelősség: nem szabad erőszakosnak, agresszívnak, arrogánsnak lennünk, és elnyomni a többieket. Meg kell próbálnunk megnyerni az egyharmadot. A bizottsági helyek elosztása előtt közöltük: várjuk az ajánlatokat, a kéréseket. Láttam, hogy az MSZP már előre bekészítette a „diktatúra”-szöveget. Nem tudják kezelni azt a helyzetet, amikor valaki megpróbál gesztusokat gyakorolni. Bohózatba illő volt, ami a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja körül zajlott.

- Ön is ludas volt ebben.

– Miért is?

- Mert az oszd meg és uralkodj elvét követte. Egy kalap alá vette az ellenzéket, pedig tudta: az MSZP a Jobbikkal nem tud megállapodni.

– Nem lehet felülírni a választói akaratot. Nem vehettem magamnak a bátorságot, hogy megmondjam: kiből lehet, és kiből nem lehet bizottsági elnök. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke végül a választási erősorrend alapján tett pontot a vita végére. Egy kalap alá vettük az ellenzéket? Horn Gyula 1994-ben az MDF-nek és a Fidesznek azt mondta: tessenek együttműködni! Pedig akkoriban a két pártot egy világ választotta el egymástól.

- Nem mentség, ha találunk példát arra, hogy esetleg más is cinikus volt.

– Pedig akkor csorbították a képviselői jogokat. Egyéni indítvány nem kerülhetett az Országgyűlés elé, csak ha az adott bizottság egyharmada támogatta. Mi most azt mondjuk: legyen új házszabály, amely erősíti a képviselők jogát, s gyengíti a frakciókét és a pártokét.

- Csak akkor jön a feketeleves, amikor letudták a szimbolikus ügyeket, az alkotmánymódosítást, a politikai nyilatkozatot. Kezdeni kell valamit a gazdasággal is, még nem másztunk ki a válságból.

– Csődközeli a helyzet.

- Azért jobbak a mutatók, a GDP is emelkedett.

– Szinte naponta bukkanunk olyan költségvetésen kívüli tételekre, amelyek kényszerpályára állítják a majdani kormányt.

- Megszorítások jöhetnek?

– Nem volt még átadás-átvétel, nem tudjuk, mi van a kasszában.

- Mégis csődközeli helyzetről beszél.

– Valószínűsítem, hogy sokkal rosszabb helyzetben van az ország, mint amiről az utolsó kormányülésen szó volt. Nincs minden lap kiterítve. A következő kormánynak nem szabad maszatolnia: közölnie kell a valóságot az emberekkel. Polgármesterként megtapasztaltam, ha tudják, mi a helyzet, akkor könnyebben tudomásul veszik a szűkebb időket is.