Ösztöndíjbotrány

CSERI PÉTER írása

Csábító ösztöndíjak

A magyar felsőoktatásban rendszeresen előfordulnak kisebb-nagyobb ösztöndíjbotrányok. Az elmúlt évek legnagyobb léptékű csalása a Károli Gáspár Református Egyetemen történt, ahol az egyik alkalmazott összesen 157 millió forintot csalt ki az intézménytől. Az elkövető 2003–2011 között 45 hallgató nevében vett fel jogosulatlanul ösztöndíjakat. Az egyetemi alkalmazott hamis okiratok felhasználásával, az intézmény gazdasági igazgatójának megtévesztésével a saját számláira utalta a hallgatók tudta nélkül felvett támogatásokat.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2014-ben végzett vizsgálata arra jutott, hogy számos felsőoktatási intézményben a hallgatói önkormányzatok tagjai aránytalanul magas összeget kapnak ösztöndíjakból a többi diákhoz képest. 2009–2012 között például a Budapesti Corvinus Egyetemen a közéleti ösztöndíjak 57 százalékát a hök-tagok között osztották ki.

Tavaly márciusban szintén a Kehi tárt föl több szabálytalanságot az ELTE ösztöndíjainak odaítélésével kapcsolatban: előfordult például, hogy néhány hallgatónak egy-másfél millió forintos ösztöndíjat fizettek ki. Az ELTE elismerte, hogy „néhány kirívó esetben” ilyen összegű ösztöndíjakat is kifizettek, „de nem merült fel a törvénytelenség gyanúja.” Ennek ellenére az egyetem közleményben tudatta, szigorúbb szabályrendszert vezetnek be, maximálják a közéleti ösztöndíjak mértékét, amit a KSH létminimum-kalkulációjához igazítanak.

2014 szeptemberében Békési Gergely, a Budapesti Gazdasági Egyetem – akkor még főiskola – külkereskedelmi karán működő hallgatói önkormányzat alelnöke azzal kopogtatott be Dr. Kovács Tamáshoz, a kar dékáni hivatalának vezetőjéhez, hogy szerinte bajok vannak az úgynevezett közéleti ösztöndíjak kifizetése körül. Ilyen ösztöndíjat azok kaphatnak, akik kiemelkedő közösségi munkát végeznek az egyetemen, például aktívan részt vesznek a gólyatáborok, a szakmai napok és egyéb rendezvények megszervezésében.

– Az tűnt föl, hogy a kifizetési listán ötvenezer forintos ösztöndíjak is felbukkantak, miközben ennek az ösztöndíjnak akkor havi 37 ezer forint volt a felső határa – idézte föl az ügy kipattanását a 168 Órának Békési Gergely. – Az is gyanús lett, hogy a „túlárazott” hallgatók mind Erasmus-ösztöndíjasként szerepeltek a listán, ám igencsak magyaros hangzású névvel. Márpedig az erasmusos diákok csak külföldiek lehetnek. Annyit sikerült is kiderítenem, hogy a gyanús személyek ténylegesen nem vesznek részt Erasmus-képzésben, ennél többre azonban hök-alelnökként nem jutottam. Kértem a dékáni hivatal vezetőjét, segítsen kideríteni, mi folyik itt. A hallgatói önkormányzat egyébként gondolkodott a rendőrségi feljelentésen, de ahhoz azért kevés információnk volt, ráadásul bíztunk abban, hogy egy belső vizsgálat tisztázhatja az ügyet.
Kovács Tamás – aki a dékáni hivatal vezetése mellett statisztikát is oktatott a külkereskedelmi karon – megdöbbent Békési Gergely bejelentésén.

– Azonnal kértem egy szűrést az ösztöndíj-kifizetési adatokra az egyetem tanulmányi és oktatásszervezési hivatalától, amit hamarosan meg is kaptam. Nekiláttam ellenőrizni a listát, és kiderült: a 2008 és 2013 közötti időszakban 35 olyan hallgató szerepel rajta, aki havonta csaknem ötvenezer forintot kapott, holott a közéleti ösztöndíj esetében ez szabályellenes. Tovább kutatva megvizsgáltam a Neptun-kódokat, és az derült ki, hogy ebből a 35 személyből 34-nek nem volt hallgatói jogviszonya az egyetemmel. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a külkereskedelmi kar nyilvántartásában ugyanakkor mind a 34 ember Erasmus-ösztöndíjasként szerepelt. Csakhogy a Neptun-rendszer azt is megmutatta, hogy ténylegesen egyikük sem folytatott tanulmányokat, azaz nem vettek fel tárgyakat, nem vizsgáztak, senki nem értékelte a munkájukat. Az sem stimmelt, hogy a legtöbben papíron hat félévet töltöttek a BGE-n, holott Erasmus-ösztöndíjjal legfeljebb csupán két félévet lehet tanulni az egyetemen, ráadásul az ilyen képzésben részt vevők nem is kaphatnak közéleti ösztöndíjat. Feltűnt az is, hogy a furcsa kifizetések 2013 őszéig tartottak.

Belső vizsgálat indult

Kovács Tamás megpróbálta felkutatni azokat az iratokat, amelyekből kiderülhet, kik döntöttek a 35 gyanús hallgatói ösztöndíjról. Az nem volt titok, hogy a közéleti ösztöndíjak odaítélése hivatalosan a „hallgatói térítések és juttatások bizottságának” hatáskörébe tartozik, ám a testület munkájáról a 2013 ősze előtti időszakból egyetlen dokumentumot sem talált. A bizottság összetétele egyébként éppen 2013 őszén változott meg, amikor az akkor frissen kinevezett új oktatási dékánhelyettes vette át az irányítását. Kovács Tamás szerint az új vezetőnek valószínűleg sikerült rendet teremtenie a káoszban, az ugyanis nem lehet véletlen, hogy éppen az ő belépése után szűntek meg a gyanús kifizetések.

– Azt is sikerült kiderítenem, hogy két személy rendelte hozzá a fantomhallgatókat a fiktív képzésekhez, de azt már nem, hogy kik állnak a kiszűrt két kód mögött – mondta lapunknak Kovács Tamás. – Akárkik követték is el a dolgot, háromféle módszert alkalmaztak: vagy olyan személyek adatait használták fel, akik soha nem álltak hallgatói jogviszonyban az egyetemmel, vagy már diplomát szerzett fiataloknak nyitottak „új képzést”, illetve az egyetem másik karán éppen valós tanulmányokat folytató hallgatókkal „vetettek föl” Erasmus-képzést. Számításaim szerint összesen több mint húszmillió forintot fizethettek ki jogtalanul.
Kovács Tamás tájékoztatta a külkereskedelmi kar dékánját, Dr. Szemlér Tamást a saját vizsgálata eredményéről. Felettese úgy döntött, az egyetem vezetése elé viszi az ügyet. 2014. szeptember 16-án Kovács és Szemlér találkozott Sándorné Dr. Kriszt Évával, a BGE rektorával és Falusi Károlynéval, az intézmény gazdasági igazgatójával. A megbeszélésre eltérően emlékeznek a felek. Kovács Tamás szerint, amikor elmondta, hogy mire bukkant, a rektor kétségbeesett, és azt közölte, „ha ez kiderül, nem tölthetem ki a mandátumomat”. Sándorné Dr. Kriszt Éva viszont megkeresésünkre visszautasította Kovács állítását, határozottan cáfolta, hogy ilyen kijelentést tett volna. Szemlér Tamás eleinte rendőrségi feljelentést javasolt, ám utóbb elfogadta a rektor érvelését, aki először egy belső vizsgálat keretében kívánta tisztázni az ügyet. Megkerestük a megbeszélésen jelen lévő Falusi Károlynét is, aki írásban azt közölte lapunkkal: „Egyetlen szóbeli tájékoztatás alapján rendőrségi feljelentést felelős vezető nem kezdeményezhet, ezért rendelte el a rektor asszony a szóbeli tájékoztató alkalmával hallottak részletes, dokumentumokon alapuló, az említett időszakot érintő ösztöndíj-kifizetések belső ellenőri vizsgálatát, és az ellenőrzés eredménye, illetve megállapítása alapján kívánta döntését meghozni a rendőrségi bejelentés, feljelentés kezdeményezéséről.”

Így tehát a rektor utasítására belső vizsgálat indult, és 2014 novemberében zárult le. Ám Kovács Tamással csak annyit közöltek, hogy annak eredményeként megtették a szükséges lépéseket.

– Pontosabban a dékán úr jelezte azt is, hogy ne kutakodjak tovább az ügyben – állítja Kovács Tamás. Megkérdeztük Dr. Szemlér Tamást, aki tagadta, hogy ilyesmit mondott volna a dékáni hivatal vezetőjének.
A vizsgálattal kapcsolatos kérdésünkre Sándorné Dr. Kriszt Éva elsőre a belső ellenőrzési vizsgálatból idézve válaszolt: „Az ellenőrzés megállapította, hogy az ösztöndíjak folyósításával kapcsolatban jelentős vagyoni hátrányt okozó károkozás nem történt, ugyanis a karnak saját bevétele terhére lehetősége volt ösztöndíjak kifizetésére. Az ellenőrzés ugyanakkor rámutatott, hogy az ösztöndíjak folyósításának dokumentációja nem volt szinkronban az intézmény dokumentációs és irattárazási elvárásaival, tehát e tekintetben az eljárásban részt vevők felelősnek tekinthetők. Az ellenőrzés ezen megállapításait a jogi vélemény is megerősítette, ezért a felelős személyeket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásbeli figyelmeztetésben részesítette.”

Féltette az állását

Miután ebből a válaszból csak annyi derült ki, hogy az egyetem szerint legfeljebb adminisztrációs hiba történt, amiért a felelősök írásbeli figyelmeztetést kaptak, anyagi kár viszont nem érte az intézményt, újabb kérdéseket tettünk fel a rektor asszonynak. Másodszorra konkrét válaszokat kaptunk. Eszerint „az ösztöndíjak kifizetéséről a hallgatói térítések és juttatások bizottsága döntött, amely alapján a kifizetés jogosan történt. Az ösztöndíjban részesülők mindegyike rendelkezett hallgatói jogviszonnyal és az ösztöndíjban részesülők mindegyike szerepelt a Neptun- (tanulmányi) rendszerben.”

Mindez azt jelenti, hogy az egyetem vezetésének álláspontja szerint a Kovács Tamás által feltártak nem felelnek meg a valóságnak, az intézményben nem történt jogszerűtlen ösztöndíj-kifizetés.

Ami biztosan tudható: a BGE 2014 őszén nem tett rendőrségi feljelentést az ügyben. Ezt akkor Kovács Tamás is elmulasztotta. Kérdésünkre ezt azzal magyarázta, hogy féltette az állását, nem akart szembemenni az egyetem vezetésével. Másfél évvel később, 2016 februárjában viszont mégis a rendőrséghez fordult, feljelentéséhez pedig csatolta a 2014 őszén összegyűjtött bizonyítékait. Az egyetemmel szembeni lojalitását azért vesztette el, mert tavaly májusban előbb a dékáni hivatalvezetői megbízását vonták vissza, majd 2015. május 29-én rendkívüli felmentéssel elbocsátották az oktatói állásából is.

Nyomozást rendeltek el

A felmentésben egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy Kovács pénzért oktatott egy aktív jogviszonnyal rendelkező hallgató által szervezett, az egyetemtől független külső képzésen, valamint oktatóhoz méltatlan módon viselkedett – például elfogadhatatlan hangnemben beszélt – a diákjaival. Kovács Tamás munkaügyi bírósághoz fordult. Egyrészt vitatja, hogy elkövette volna a felmentésben szereplő dolgokat, másrészt azt állítja, valójában nem „az egyetemi etikai kódex többrendbeli megsértése miatt” rúgták ki, hanem azért, mert nem bocsátották meg neki, hogy feltárta az ösztöndíjügyet.

Sándorné Dr. Kriszt Éva ugyanakkor azt írta lapunknak, a „rendkívüli felmentés indokai nem hozhatók semmilyen összefüggésbe az ösztöndíj-kifizetésekkel”. Hozzátette: a Kovács Tamás által elkövetett cselekmények „nem csupán etikailag kifogásolhatók, hanem olyan magatartásnak minősülnek, amelyek a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszik”.

Kovács Tamás feljelentésének sorsáról a Fővárosi Főügyészségen érdeklődtünk. Bagoly Bettina szóvivőtől megtudtuk, a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a feljelentés alapján költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A vizsgálat eredményeként kiderülhet, történt-e bűncselekmény, vagyis a tavaly eltávolított oktatónak vagy az egyetem vezetésének van-e igaza a vitatott ösztöndíj-kifizetések ügyében.