06:45 - 09:00

Keljfeljancsi

Fiala János műsora

Összesen 3668 jelölt indulna, és már tizennégy párt rajta lehet a szavazólapon április 8-án

Már biztosan kijelenthető, hogy rekordszámú jelöltön és ultrahosszú szavazólapon kell kiigazodnia a választópolgároknak április 8-án.

2018. március 5., 20:44

Szerző:

Ma délután 4-ig 3668 egyéni országgyűlési képviselőjelölt jelentkezett be a választási szerveknél  azzal, hogy indulna az április 8-i megméretésen. Az egyelőre nem tisztázott, hogy közülük hánynak lesz esélye, hiszen a nyilvántartásba vétel még néhány napot igénybe vehet. Vannak ugyanakkor körzetek, amelyekben több mint harminc induló is lehet, mindezt pedig az eddig sosem látott, hallott kamupártok, nem pedig a független jelöltek özöne okozza majd.

A választás.hu folyamatosan frissülő adatai szerint a Fidesz-KDNP, a DK, az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik, az Együtt, a Momentum, a Munkáspárt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt mellett már a Szegények Pártja, a SZEM Párt, a MISZEP, az MCP, a KÖSSZ és a Tenni Akarás Mozgalom jelentette be országos lista állítására az igényét. Ebből egyelőre csak az első hármat vették nyilvántartásba.

Országos lista bejelentésére március 6-án kedden 16 óráig van lehetősége a Nemzeti Választási Bizottság által jelölő szervezetként nyilvántartásba vett pártoknak vagy országos nemzetiségi önkormányzatoknak. Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba legkésőbb a bejelentéstől számított 4. napon.

Országos listát azok a pártok vagy pártszövetségek állíthatnak, akik legalább kilenc megyében, illetve Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet állítottak.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok listaállításának feltétele a központi névjegyzékben február 19-én az országgyűlési választásra kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz érvényes ajánlás összegyűjtése.

Demokratikus Koalíció 145 jelöltet állított listán, de már nyilvántartásba van véve az MSZP-Párbeszéd közös pártlistája – sőt, ők voltak az elsők –, amelyen 220 jelölt szerepel. A két országos listás tömörülés együtt – egymás között koordinálva – mind a 106 egyéni választókerületben is sikerrel állított jelölteket, az MSZP-Párbeszéd 56-ot, a DK 47-et. Karácsony Gergely közvélemény-kutatásokra hivatkozva kijelentette, az MSZP-Párbeszéd jelöltjei a legesélyesebbek abban az 58 körzetben, ahol indulnak. Emellett arra kérte szimpatizánsaikat, hogy a DK jelöltjeit támogassák, ahol az MSZP-vel kötött megállapodás alapján ők indulnak. Az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltje kérdésekre válaszolva elmondta, minden demokratikus párttal szívesen működnek együtt, elsőként pedig az LMP-vel tárgyalnak majd, reményeik szerint március 15-ig meg is tudnak majd állapodni. Megjegyezte, a tárgyalási alap az a 12 körzet, ahol 2014-ben az LMP és a baloldal jelöltje a kormánypártoknál több szavazatot kapott.

De hol van az LMP? Az országos listát állító pártok között ugyanis egyelőre a választási honlapon nincs felsorolva a zöldpárt, amelynek persze kedden délután négyig még van ideje a bejelentést tenni, ám egy magát kormányváltó erőként definiáló politikai tömörülés esetében azért mégis csak furcsa a hiányzás. Mindenesetre az LMP 106 egyéni jelöltjét jelzi a rendszer, néhányuk ugyan egyelőre még nincs nyilvántartásba véve.

A kormánypártok is mind a 106 választókerületben állítottak egyéni jelöltet, miközben a Fidesz-KDNP listáján valamiért 279 jelölt szerepel, noha a parlament 199 fős és ezek közül listás hely mindössze 93 van. Csakúgy a Jobbik is mind a 106 választókerületben állított egyéni jelöltet, nyilvántartásba vett listáján pedig 184 jelölt szerepel.

Az Együtt még csak bejelentkezett a listaállításra, nem vették azt nyilvántartásba. Ugyanakkor érdekesség, hogy Juhász Péter pártelnök kissé talán magyarázkodásnak ható videóval állt elő nemrégiben, amelyben azt állította: már egy éve azt mondják, hogy az ellenzéki együttműködésre van szükség. „Arra szükség van, hogy legyen önálló listánk, ugyanakkor az nem lehet cél, hogy ott is indítsunk jelöltet, ahol ezzel az ellenzék esélyeit rontjuk.” Sőt, Juhász azt állítja: azért nem indulnak mind a 106 helyen, mert „nem hülyék”, sőt, ők a példaértékűek. „Az Együtt az egyetlen párt, amelyik egyoldalúan visszaléptette jelöltjeit ennek érdekében.” Juhász videójában az Index újságírójának is üzent, aki rávilágított a tényre, hogy az Együtt vélhetően már az aláírásgyűjtés során , azaz a rajtvonalnál elbukott.

Valójában az Index azt írta, hogy ugyan még nem véglegesek az adatok, de 15 megyében majdnem ötven egyéni jelöltet állítanak majd. Pedig ez a szám azt jelenti, hogy négy megyében egyáltalán nem lesz Együtt-jelölt. A választókerületek több mint a felében nem sikerült 500 támogatót találni, így azokban nem lesz jelöltjük a szavazólapon, és e helyeken még töredékszavazatokra sem számíthat az egyéni jelöltek után a párt. Az Együtt eddig bejelentette, hogy két-két MSZP-s, DK-s, LMP-s és két független (Kész Zoltán és Mellár Tamás) javára visszalép a párt.

Azt nem tudni, hogy milyen logisztika alapján nem gyűjtötte az aláírásokat, a néhány hónapja még tisztán 106 saját jelöltben gondolkodó, majd koordinációs lehetőségekről beszélő, végül egyoldalúan visszalépegető Együtt.

Ha ugyanis nem azokban a körzetekben hívták vissza jelöltjeiket, amelyekben más pártoknak van esélye legyőzni a Fideszt, azt némileg tovább erősítheti a gyanút, hogy itt inkább aláírás-gyűjtési kudarcról van szó.

Eközben a Momentum Mozgalom is bejelentkezett listát állítani – nyilvántartásba még nem vették. A párt közlése szerint a 81 fős listát az elnökük vezeti, akit az elnökségi tagok, majd az egyéni választókerületi jelöltek követnek. Fekete-Győr András sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a párt 97 jelöltje adta le a szükséges több, mint 500 aláírást a választási irodákban – összesen 62 295 ajánlást gyűjtöttek. Esetükben a legtöbbször még csak elbírálás alatt van a nyilvántartásba vétel.

Azt már nem tették hozzá, hogy az ajánlások száma jelentős visszaesés a Nolimpia kezdeményezésüket támogató 266 ezer aláíráshoz képest, ahogyan december óta semmit sem hallani a civiltörvény elleni népszavazási kezdeményezésükről sem, így vélhetően ott sem hasítanak úgy, mint annak idején.

Ezeken a szervezeteken kívül kizárólag a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot érdemes még komolyan venni, hiszen a viccpárt szintén bejelentette önálló pártlistáját, méghozzá 57 jelölttel. Az MKKP már vasárnap közölte, hogy 17 megyében és 43 körzetben gyűjtöttek elég aláírást, azaz 43 egyéni jelöltet állíthatnak. Nyilvántartásba vételük még folyamatban van.

Egy kétfarkú választási plakát

Önálló pártlistával jelentkezett a Munkáspárt is, méghozzá 88 fős névsorral. Eközben a választási honlap szerint a Munkáspártnak 71 egyéni jelöltje gyűjtött, s adott le támogató aláírásokat – többeket már nyilvántartásba is vették.

A listaállítás kritériumainak megfelelő pártoknak ugyanakkor egy jelentős része eddig semmilyen érdemi politikai tevékenységet nem végzett, és nem lehetett hallani róluk, ezeknél valószínűsíthető, hogy a pénzszerzés érdekében hozták létre őket, ráadásul a jelöltjeik sem ismertek. Ilyen a Szegények Pártja 9 fős listájával, a SZEM Párt 10 jelöltes pártlistájával, a MISZEP (egyelőre listán szereplők sincsenek megadva), az MCP 18 jelölttel, a KÖSSZ 26 és a Tenni Akarás Mozgalom 9 fős pártlistával. Nem tudni, ezek a pártok végül hány egyéni jelöltet tudtak állítani, hiszen a nyilvántartásba vétel jelenleg is zajlik, így az országos listák bejelentése is folyamatban van.

Mindez ugyanakkor annyit tesz, hogy már biztosan kijelenthető:

rekordszámú jelölttel és ultrahosszú szavazólappal kell szembesülniük és azon kiigazodni a választópolgároknak április 8-án. 

Emlékeztetőül: 2014-ig az 1994-es választás számított rekordernek a maga 15 pártlistájával, de 2014-ben a kamupártoknak kedvező szabályozás hatályba lépését követően is „csupán” 18 pártlista szerepelt a szavazólapokon. Idén viszont rekordhosszúságú lehet a listás oldal: akár harminc pártnak is lehet esélye feljutni – egyelőre ugyanis sorra veszik nyilvántartásba a ma délutánig leadott aláírások alapján az egyéni jelölteket.

Aki legalább kilenc megyében, illetve Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet indít, azaz országos listát állított, az körülbelül 150, aki 54 körzetben állít jelöltet az mintegy 300, aki 80 körzetben az körülbelül 450, míg aki mind a 106 körzetben elindítja a saját emberét, az 600 millió forintból gazdálkodhat a pártoknak jutó állami kampánytámogatásból. Ezen kívül még minden jelölt kampányára is utal pénzt az állam. 

De a listát állító pártok reklámidőt is kapnak a törvény szerint, megjelenhetnek az állami médiában és az ezt lehetővé tevő csatornákon is. Az RTL Klub és az ATV márpedig idén vállalta, hogy közzéteszi a listát állító pártok reklámjait. Mindez akár napi másfél órányi pártreklámot is jelenthet, amivel aztán igazán el lehet majd venni a politikához, így a választáson való részvételhez érzett kedvet az emberektől.