Összehozta a Jobbikot a kormánnyal a "gazdasági szabadságharc"

Azért rossz hír a piacnak a tárgyalások félbeszakadása, mert azt jelzi a befektetőknek, hogy a magyar kormány együttműködése a nemzetközi szervezetekkel nem gördülékeny - mondta Ádám Zoltán. A Takarékbank vezető elemzője szerint már a néhány héttel ezelőtti kommunikációs bakisorozat is megmutatta, hogy Magyarország kockázati (CDS) felára, amely akkor még Oroszországéval és Törökországéval volt azonos, a kockázatosabb román, horvát, bolgár felárral lett azonos. Az elemző úgy vélte, feltehetően azért szakadtak félbe a tárgyalások, mert a magyar kormány nem rendelkezett "B tervvel", amely kompromisszumos megoldást jelenthetett volna.

Egészen másképp fogadta a tárgyalóbizottság idő előtti hazautazását a Jobbik. Hegedűs Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese a sajtóhoz eljuttatott közleményében "gazdasági szabadságharcot" emlegetett:

"Az IMF és az EU tárgyalódelegációjának teátrális hazautazása és annak tálalása nyilvánvalóan a nyomásgyakorlást szolgálja – olvashatni a közleményben. – Ismét a Pál utcai fiúkból ismert jelenettel állunk szemben: vagy odaadjuk önként a Nemzetközi Valutaalapnak és az Uniónak azt, amit kérnek, vagy ,,jólmegvernek" minket és - szándékuk szerint - úgy kényszerítik ki tőlünk. A hétfőtől várható koreográfia lépései borítékolhatók: a globális pénzügyi hatalmak iránt elkötelezett politikusok, elemzők és sajtómunkások falkában esnek majd neki a kormánynak azért, mert nem hódolt be a külföldről érkező nyomásnak. A Jobbik ebben nem lesz tettestárs. Fontos kiemelnünk: a nemzeti szuverenitást visszaszerzése még nem történt meg, de az IMF és EU delegációjával folytatott tárgyalások a gazdasági szabadságharc fontos frontvonalát jelentik. A Jobbiknak - ellenzéki pártként - sok vitája van a kormányzó többséggel, de ameddig a kormány a tárgyalásokon a nemzeti érdeket védi és Magyarország szuverenitásának bővítéséért küzd, addig ebben támogatni fogjuk."

Az elemzők azonban egyáltalán nem optimisták.

A korábbi kommunikációs hibákat kijavította a kormány, amikor elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos hiánycél mellett, ezért nem érthető, hogy a jövő évi, Magyarország számára kötelező 3 százalékos hiányt miért kívánja feljebb tolni a kormány - magyarázta az MTI-nek Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint nincs lehetőség arra, hogy Magyarországnak 3 százaléknál nagyobb hiányt engedjen meg az Európai Unió, így a most folyó "pókerjátszmában" erre nem számíthat a magyar kormány.

Ádám Zoltánhoz hasonlóan ő is úgy látja, hogy Magyarországon véget ért a recesszió, a gazdaság már növekedésnek indult, így a fiskális restrikcióra vonatkozó európai trendhez Magyarországnak is igazodnia kell.

A konkrét piaci reakciókat illetően Kondrát Zsolt nem zár ki hétfőn akár egy tízforintos forintgyengülést sem az euróval szemben. Ádám Zoltán erről nem kívánt nyilatkozni, de véleménye szerint a forinteszközök gyengülése várható. A Magyar Nemzeti Bank esetleges kamatemelését Kondrát Zsolt szintén nem zárta ki, de véleménye szerint ez feltehetően nem hétfőn történik. Ugyanakkor mindkét elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi piaci hangulat jelenlegi feszültsége miatt az EU-IMF delegáció hazautazásának negatív kisugárzása lehet a magyar pénzpiacra.

Magyarország biztos költségvetési pályán halad, ami nem teszi szükségessé a fennmaradó nemzetközi hitelkeretből fennmaradó összeg lehívását - nyilatkozta vasárnap újságírók előtt a nemzetgazdasági miniszter Balatonfüreden annak kapcsán, hogy szombaton idő előtt megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Matolcsy György szerint kemény, egy-egy pontján drámai tárgyalások zajlottak - írja a Független Hírgynökség.

A tárca vezetője közölte: a kormány ragaszkodik a megrendült anyagi helyzetű lakáshitelesek ingatlanjait megvásároló nemzeti eszközkezelő létrehozásához, Simor András MNB-elnök fizetésének negyedére csökkentéséhez és a bankadóhoz. Akkor is, ha emiatt nemzetközi fórumokon eljárás indul Magyarország ellen - tette hozzá.

A bankadó kapcsán arról beszélt: kétféle gondolkodás áll szemben. A kormány a növekedést elindító stabilizációt szeretné, az IMF és az EU elveti a pénzintézetek különadóját, enélkül viszont a költségvetés hiányának csökkentése érdekében román, ukrán típusú megszorító programot kellene indítani. Ezt a kormány elutasítja - mondta Matolcsy. Közölte, hogy a kormány úgy döntött: ha az a kérdés, hogy megszorítás vagy bankadó, akkor a válasz az, bankadó. Jövőre is ez lesz megszorítás helyett, ha ez szükséges a hiány mérsékléséhez - tette hozzá.