Nincs egyetértés a parlamentben Ukrajna csatlakozási tervével kapcsolatban

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztők nevében mondott felszólalásában az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos javaslatát előkészítetlennek, megfontolatlannak és időszerűtlennek nevezte.

Hangsúlyozta, számos megválaszolhatatlan kérdés van az ukrán csatlakozással kapcsolatban: Ukrajna háborúban áll, jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek. Kiemelte: ma azt sem tudják megmondani, mekkora Ukrajna területe és lakossága, nem tisztázott, hogy az oroszok által megszállt területek is felvételt nyernének-e az EU-ba, illetve, hogy milyen hatása lenne az ukrán mezőgazdaságnak az európai piacra.

Nem tudjuk, hogy mennyi forrás menne Ukrajnának a közös alapokból, és hogy a közép-európai országok nettó befizetővé válnának-e – folytatta, hangsúlyozva azt is, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa. Tisztázatlannak nevezte a kisebbségi jogokkal kapcsolatos helyzetet is, értékelése szerint ugyanis az ukrán legfelső tanács által a napokban elfogadott törvénycsomag csak „súlytalan módosítás”, „kozmetikázás”, több probléma még továbbra is fennáll.

Szerinte aggályos, hogy az Európai Bizottság az ukrán csatlakozás ügyében ismét kettős mércével mér, Ukrajna ugyanis még a tagjelöltség feltételeinek sem felelt meg maradéktalanul, mégis kivételeznének vele „aktuálpolitikai megfontolások” alapján. Semmilyen kivételezéssel nem értünk egyet – szögezte le Kocsis Máté.

Orbán: „nem babra megy a játék”

Amint arról a 168.hu részletesen beszámolt, Orbán Viktor szerint Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét.

Orbán Viktor üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben. „Nem babra megy a játék”, ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább „fejjel megyünk a falnak” – értékelt.

Zsigmond Barna Pál: Brüsszel Ukrajna-lázban ég

Ukrajna-lázban ég a brüsszeli vezetés, felelőtlen ígérgetések hangzanak el, de az Európai Unió biztonsági érdekeiről és a bevándorlás okozta krízishelyzetről, a növekvő antiszemitizmusról és terrorveszélyről azonban jelenleg nincs érdemi párbeszéd – fogalmazott Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka. Azt hangsúlyozta, objektív kritériumok alapján nem Ukrajnával kellene megkezdeni, hanem a nyugat-balkáni államokkal eredményesen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, mert egy ilyen bővítéssel Magyarország és az Európai Unió is nyerhet.

A brüsszeli vezetés eddig semmilyen válságot nem kezelt jól – fogalmazott a képviselő, aki szerint előkészítetlen és meggondolatlan a tervezett intézkedéscsomag. Hozzátette: nem érdemekre alapuló, hanem politikai alapú bővítési javaslat született. Kitért arra is: Brüsszelben is elismerik az Ukrajna felvételével járó kockázatokat, de azt állítják, hogy ezeket vállalni kell.

Hangsúlyozta: Ukrajnában statárium van érvényben, a jogállami keretekről vagy a koppenhágai kritériumokról „még érintőlegesen sem beszélhetünk”, „Ukrajnában ma nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége”, az ország a világ egyik legkorruptabb állama, ahol sorozatos támadásokat indítottak a kisebbségi jogok ellen.

A képviselő felvetette: a menekültek támogatása, a pénzügyi jellegű és a katonai segítség keretében összesen mintegy 85 milliárd eurót adott Ukrajnának az Európai Unió, a következő EU-csúcson pedig úgy növelnék jelentősen ezt az összeget, hogy a korábban juttatott források felhasználásáról sem áll rendelkezésére pontos információ.

Zsigmond Barna Pál azt hangsúlyozta: Magyarország eddig is, és a jövőben is támogat minden kezdeményezést, hogy Európa az alapító atyák által megálmodott béke és prosperitás felé haladjon.

KDNP: aki nem támogatja a javaslatot, a magyar érdek ellensége 

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a magyar parlament példát mutat, sehol az Európai Unióban nem tudnak máshol nyíltan és őszintén beszélni, vitázni Ukrajna csatlakozásáról, a brüsszeli bürokraták és a nyugat-európai politikai elit fél ettől a vitától.

Felidézte a baloldali pártoknak az elmúlt másfél évben Ukrajnáról tett kijelentéseit, majd azt kérte: „bárcsak egyszer Magyarországot védenék olyan vehemensen”, ahogy Ukrajnát; bárcsak egyszer Magyarországról beszélnének olyan szépen, ahogy Ukrajnáról teszik, és bárcsak egyszer Magyarország mellett állnának ki olyan hevesen, ahogy ezt Ukrajnával kapcsolatban tették.   

Közölte, Gyurcsány Ferenc (DK) „kiadta az álláspontot”, nem azt mondta, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, meg kell adni a tagjelölti státuszt, hanem azt, hogy fel kell venni Ukrajnát az unióba. Nacsa Lőrinc álságosnak nevezte, amikor egy DK-s képviselő aggódik a határon túli magyarokért, akiktől minden forrást, támogatást és szavazati jogot elvennének. Azt mondta, a szerdai vitában arra számít, hogy a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták hangját fogják hallani ahelyett, hogy a magyar emberek érdekei mentén vitatkoznának.

A KDNP-s képviselő értékelése szerint az unió a saját hitelét teszi próbára és próbálja aláásni. Ki kell mondani, Brüsszelben a józan ész és a normalitás hiánycikk lett – jelentette ki. Hozzátette: vannak olyan pillanatok és ez most ilyen, amikor az uniót saját magától kell megvédeni. Nacsa Lőrinc úgy értékelt: aki ezt a határozati javaslatot nem támogatja, az ellensége az európai gazdaságnak, az európai biztonságnak és a magyar nemzeti érdekeknek.

A DK szerint szimpla propagandatermék a kormányjavaslat

 Arató Gergely (DK) egyszerű propagandaterméknek nevezte a kormánypárti javaslatot, ami szerinte azt szolgálja, hogy kormányoldalon újólag elmondhassák Európa-ellenes szólamaikat. Szerinte a felvetés hazug, mert úgy tesznek, mintha „az ukrán csatlakozás akár már holnap megtörténhetne”, holott az köztudottan hosszú folyamat. Példaként azt hozta fel: Törökország belépése „még a láthatáron sincs”, mivel nem teljesítik a feltételeket.

Az nem kérdés, hogy ma sem Ukrajna nem áll készen az uniós tagságra, sem az unió nem áll készen Ukrajna befogadására; így van ez minden olyan országgal, amelyik megkezdi az uniós tárgyalásokat – jelentette ki, hangsúlyozva, számos kérdést kell tisztázni az agrárium, a kohéziós alapok és a jogállamiság terén. Úgy kell tárgyalni Ukrajna csatlakozásáról, hogy tudjuk, az csak hosszabb távon következhet be – jegyezte meg.

A DK vezérszónoka szerint a csatlakozás feltételét jelentő béke Ukrajnában „akkor lesz, ha Putyin felhagy az agresszióval, és elhagyja a megszállt területeket”. Hozzátette, 2010-ben Orbán Viktor Kijevben még kiállt Ukrajna euroatlanti csatlakozása mellett, ám a miniszterelnök azóta „Magyarország jövőjét már nem Európában, hanem Putyin kanapéján képzeli el”.

„Önöknek nem az ukrajnai korrupcióval van baja, önöknek az a baja, hogy Magyarországon nincs elég forrásuk a korrupcióra” – címezte szavait a kormányoldalnak Arató Gergely.

A Momentum szerint támogatni kell a csatlakozási tárgyalás megkezdését

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint nem igaz, hogy a kormánynak fontosak lennének a kárpátaljai magyarok, mert szerinte, ha valamit tenni kell értük, akkor „gyáván elbújnak”, vagy éppen kiállnak ellenük, mint a jelenlegi vitában. Azt mondta: magyarok is meghalnak abban a honvédő háborúban, amelyben „az önök szövetségese megöli őket”. A kormánypárti politikusok szerinte azért jöttek be erre a vitára, „mert abban bíznak, hogy ha maguk megvétózzák Ukrajna európai uniós csatlakozását, akkor Ukrajnában belső politikai válság lesz, amibe a honvédő háborút vívó Ukrajna elnöke belebukhat, és ezzel maguk segíthetik Oroszország háborús törekvéseit, jelesül azt, hogy Ukrajnát elfoglalja”.

Emlékeztetett arra, hogy a történelemben Oroszország háromszor hozott pusztítást Magyarországra, így a magyaroknak létkérdés, hogy ez az ország ne legyen a közvetlen szomszédunk. Kifogásolta, hogy a kormány már az elcsatolt ukrán régióban tartott népszavazást sem volt hajlandó illegitimnek minősíteni.

MSZP: a kormány térjen vissza korábbi álláspontjához

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka visszatérően, több alkalommal felidézte a kormányfő és politikai igazgatója tavaly nyári kijelentéseit arról, hogy támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, az Magyarország geopolitikai, nemzetpolitikai érdeke és a kárpátaljai magyarok érdekét szolgálja.

Úgy tűnik, Orbán Viktor és politikai igazgatója szava „annyit ér, mint döglött lovon a patkó” – fogalmazott. Kitért arra, hogy a miniszterelnök szerdai felszólalásában aggodalmát fogalmazta meg amiatt, hogy nem tudni, mekkora Ukrajna területe, hány lakosa van pontosan és így mennyi pénz járna neki.

A korábbi kijelentéseik idején tudták mekkora a szomszédos ország területe, hányan lakják és mennyi pénz járna? Mikor hazudtak, akkor vagy most, mikor csapták be az embereket? – tette fel a kérdést az MSZP-s politikus. Harangozó Tamás a határozati javaslat azon kitételére, miszerint Ukrajna nem teljesíti a csatlakozás előfeltételeit sem, úgy reagált: „kiszólt a gödörből a luk”. Lehet és kell vitatkozni Ukrajna uniós csatlakozásáról – jelentette ki. Hozzátette: az uniós csatlakozás pontosan arra való, hogy feltételeket szabjanak és garanciákat kérjenek a magyar érdekek védelmében.

Az LMP szerint nemzeti érdek az EU bővítése

Ungár Péter (LMP) azt hangsúlyozta: nemzeti érdekből fontos az Európai Unió bővítése, mert a Brexittel meggyengült, a német-francia tengellyel szembeni ellensúlyt akkor lehet erősíteni, ha minél több déli és keleti állam lép be az Európai Unióba.

Hozzátette: ha 2008-ban Németország engedi Ukrajna NATO-csatlakozását, amiről akkor Magyarországon nemzeti konszenzus volt, akkor nem robbanhatott volna ki a most is zajló háború. Ám, jegyezte meg, Angela Merkel „összehuzalozta Németországot Oroszországgal”, és olcsó orosz gázzal és az Egyesült Államokkal által szavatolt biztonsággal képzelte el Európa jövőjét.

Annak a véleményének adott hangot: a miniszterelnök azért visz vétópolitikát, „mert a nemzetközi radikális jobboldal európai vezére szeretne lenni”, pártját az Európai Parlament új „szélsőjobboldali” frakciójának egyik központjává kívánja tenni. Eközben Orbán Viktor személyes súlyát úgy emeli, hogy szembe megy mindenkivel, közben pedig egyre fogynak a szövetségesei, az uniós pénzekkel kapcsolatos mozgástere csökken.

Kiemelte: nekünk nem érdekünk, hogy Oroszország győzzön az ukrajnai háborúban, mert azzal Európa teljes biztonsági rendszere megváltozna, márpedig éppen az az, ami garantálja határainkat.

A Mi Hazánk Kárpátalja autonómiája mellett áll ki

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a Fidesz átveri a saját nemzeti érzelmű szavazóit, amikor szembe megy korábbi kijelentéseivel a baloldal pedig az amerikai gyökerű, nemzetközi pénzemberek, globális nagyvállalatok utasításait hajtja végre. Kiemelte: a Mi Hazánk az egyetlen, aki a magyarok érdekeit képviseli, mert már 2022 nyarán tiltakoztak, és elmondták, hogy Ukrajna semmilyen szempontból nem alkalmas az európai uniós tagságra, és a többi tagállam fizetné meg a „katasztrofális” árát annak, ha az országot az EU-hoz csatolnák.(…)

A kormány feladata az lenne, hogy ahelyett, hogy 2015-ös jogok visszaadásáról beszél és tárgyal, védhatalmi státuszt, az 1991-es népszavazás végrehajtását, Kárpátalja autonómiáját, önrendelkezését kell követelni, „és máris meg vannak mentve magyar honfitársaink, akiket túszul ejtett a kijevi rezsim”– jelentette ki az ellenzéki párt vezérszónoka.

Párbeszéd: politikai cirkusz a határozati javaslat

Szabó Tímea (Párbeszéd) politikai cirkusznak nevezte a határozati javaslatot, amely szerinte arról szól, hogy a kormány kiszolgálja az orosz elnök érdekeit. Abszurdnak jellemezte azt is, hogy a kormány most hirtelen nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miközben tavaly nyáron még másképp gondolkodtak róla.

Az ellenzéki párt vezérszónoka rámutatott: egy csatlakozási tárgyalás megkezdése nem jelent semmilyen módon azonnali csatlakozást. Törökország 2005-ben úgy kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, hogy semmilyen feltételt nem teljesített, és azok tíz éven keresztül tartottak, mielőtt megszakadtak. Ukrajna csatlakozása komoly biztonságpolitikai és geostratégiai kérdés Európának – mondta. „Azonban ha bővítjük az uniót, bővítjük a biztonságot”, és erősítjük a békét – fogalmazott Szabó Tímea.

Véleménye szerint egyetlen ember és egyetlen ország van a világon, amelyiknek nem érdeke Ukrajna európai uniós csatlakozása, az Vlagyimir Putyin és Oroszország, a kormány pedig semmi mást nem csinál, mint végrehajtja „utasításait”.

Jobbik: nem indítható el a csatlakozási tárgyalás Ukrajnával

Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: a határozati javaslat „a fideszes egypárti túlhatalom olyan politikai nyilatkozata, amely mögött felsejlik a háttérben a Putyin-szál”, ugyanakkor a Jobbik úgy foglal állást, hogy Ukrajnával nem lehet megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Felidézte, amikor a szovjet-orosz megszállók elhagyták a régiót és Magyarországot, az ország elindult a demokratikus fejlődés útján.

Azt is felidézte, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kérte, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határokhoz, vagyis Közép-Európa legyen ismét orosz érdekszféra.

A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a biztonsági helyzet megérett-e arra, hogy megkezdődjön a tárgyalás Ukrajnával a csatlakozásról. Úgy fogalmazott: a háborúban álló ország gigászi honvédő háborút folytat a szovjet-orosz megszállóval, amelyet pártja támogat, de ennek nem az az eszköze, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődnek.

Emlékeztetett arra is, hogy pártja minden esetben támogatta az ukrán gabonaimport tiltását. Azt is felidézte, hogy pártja 2015 óta mindig rámutatott arra, amikor a kárpátaljai magyarság jogait korlátozták.

Nacsa Lőrinc még dollárbaloldalozott egyet

A vita lezárását követően Nacsa Lőrinc (KNDP) tanulságos négy órának nevezte a napirend tárgyalását, ahol arról a stratégiai kérdésről vitázhattak, hogy Ukrajnának ki milyen európai integrációt szeretne, mi a magyar nemzeti érdek ebben, miért siet az Európai Unió, és miért akarnak a nyugat-balkáni országokat megkerülve gyorsítópályát adni Ukrajnának. Sehol az EU-ban nem folytatják le ezeket a vitákat, pedig szükség lenne rá – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a magyar parlament az a hely, ahol ezeket a kérdéseket meg tudják vitatni. 

Az ellenzéknek négy órája volt elmondani érveiket, de csak „a brüsszeli mantrákat” tudták hangoztatni – emelte ki, mindezt azzal indokolva, hogy a baloldali pártoknak „Gyurcsány Ferenc kiadta az ukázt”, amikor azt nyilatkozta, hogy Ukrajnát fel kell venni az Európai Unióba. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: nem csodálkozik azon, hogy a „dollárbaloldal” ismét a magyar nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot képvisel a magyar Országgyűlésben. Sérelmezte, hogy az a „Gyurcsány-lista” jön a kárpátaljai magyarok jogaival, akik 2004 december ötödikét szervezte, és akik „most is megtagadnák a határon túli magyarokat”. 

Aki ezt a határozati javaslatot támogatni tudja, az a magyar gazdák oldalán áll, az a magyar nemzeti érdek oldalán áll, aki nem támogatja, az Brüsszel és valami egészen más érdek oldalán áll – fogalmazott Nacsa Lőrinc, támogatásáról biztosítva a határozati javaslatot.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. december 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd)