Drága Magyarország számára az orosz rezsimmel való haverkodás
Magyarország számára igencsak drága az orosz állammal való jó viszony fenntartása, az uniós tagállamok közül ugyanis messze mi fizettük a legtöbb pénzt a Putyin-rezsimnek.
Tavaly az uniós tagállamok közül messze a legtöbb pénzt az oroszoknak, közel ötmilliárd eurót – mintegy 1800 milliárd forintot – Magyarország hagyta Moszkvában – derül ki az Eurostat nemrég közzétett elemzéséből, amelyet a Népszava ismertetett. A cikk szerint a magyar-orosz külkereskedelmi mérleg, vagyis az oda- és ideszállított áruk értékének különbözete az EU-n belül tehát nálunk fordult leginkább veszteségbe. A második legnagyobb kárvallott Hollandia volt a maga 3,5 milliárd euró veszteségével, míg a dobogó harmadik fokára Szlovákia állhatott fel 3,4 milliárd euró veszteséggel. Messze a legtöbbet, 6,6 milliárd eurót, a németek nyertek a kétoldalú kapcsolatokon: vagyis amíg Putyin változatlanul, előszeretettel vásárol német árut, ez visszafelé, elsősorban a gáz- és olajszállítások megszűnte okán, már nem érvényesül.
A kétoldalú kapcsolatokon a második helyezett litvánok 1,8, illetve a harmadik lengyelek pedig 1,4 milliárd eurót nyertek. A jelek szerint tehát Moszkva áruvásárlási szándékait kevéssé befolyásolja az adott állam ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja.
Az uniós statisztikai hivatal egy másik kimutatása szerint a tavaly Budapestről Moszkvába utalt, összesen 5,8 milliárd euró a hollandok 6,3 milliárd eurója után EU-szerte a második legmagasabb összegnek számított. Az oroszokkal szembeni brutális külkereskedelmi hiányunk egyértelműen a Magyarországra irányuló gáz- és olajszállítások kontójára írható.
Az Eurostat egy kapcsolódó ábrája szerint az EU-ba irányuló orosz szállítások értéke a 2022. eleji, havi 20 milliárd euróról 2023. márciusára havi 5 milliárd euróra esett.
Nem véletlenül, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis meg van róla győződve, hogy egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország és szeretnék részekre osztani. Egy korábbi interjúban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy „tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel” szemben.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 16., 08:47
Magyarország továbbra is valós, érdemi béketárgyalásokat sürget azok között, akik a háborút vívják – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán, hozzátéve: a nemzetközi közösségnek azt kellene elérnie, hogy a háborúzó felek kössenek végre tűzszünetet, és üljenek végre asztalhoz.
Itthon
2024. június 9., 21:28
Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Oroszország-szakértő a Telex választási műsorában fejtette ki véleményét a harmadik világháború kirobbanásának esélyéről.
Külföld
2024. június 6., 13:54
Vlagyimir Putyin szerint, ha a nyugati országok lehetségesnek tartják, hogy fegyvereket szállítsanak a harci zónába, akkor Oroszország ugyanilyen típusú fegyvereket szállíthat a világ más régióiba.
Kijelentette, hogy Oroszország haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra. Elmondta, hogy az ukrajnai háború során soha nem volt szükség a taktikai nukleáris fegyver bevetésére. „Haditechnikai szempontból természetesen készen állunk. Ők (a nukleáris erők) folyamatosan készenlétben vannak” – mondta. Hozzátette, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte továbbá, hogy Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről, vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.
