Óriási a kockázata a demokratikus pártok versengésének
Március 24-én több településen időközi választást tartottak, például Szentendrén, Dunakeszin is önkormányzati képviselőjelöltekre szavaztak a helyiek. A fideszesek mindenütt fölényes győzelmet arattak. Dunakeszin az MSZP jelöltjét az Együtt 2014-PM Pártszövetség favoritja is megelőzte. S noha a demokratikus ellenzék összességében csúfos vereséget szenvedett, Bajnai Gordonék az eredményt mégis úgy kommentálták: korszakváltás kezdődött. Az eredményeket politológus szakértőnkkel, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanárával elemezte SÁNDOR ZSUZSANNA.
– Sokan úgy vélik, az időszaki választásoknak nincs igazán jelentőségük. Ehhez képest például most Dunakeszin a Fidesz gőzerővel folytatott lejárató hadjáratot a szocialisták ellen. Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is személyesen kampányoltak a településen. Úgy tűnt, mindenki tétmérkőzésre játszott.
– Ciklus közben a pártok ott koncentrálják az erejüket, ahol éppen történik valami. Ha országgyűlési választás zajlana, nem kapna ekkora nyilvánosságot, mondjuk, mi a helyzet Dunakeszi hetes választási körzetében. Így azonban megnő a jelentősége. Ám ebből országos következtetéseket levonni valóban nem lehet. Sőt hiba lenne. Másfelől azonban a tanulságokra érdemes odafigyelni.
– A fideszes jelöltek ahol csak indultak – Tiszabőn, Szentendrén, Dunakeszin – fölényesen nyertek.
– Lehet erre azt mondani: ezek hagyományosan jobboldali települések, tehát nem meglepetés a fideszes siker. A demokratikus ellenzéki pártok pedig hivatkozhatnak arra, hogy azért korábban máshol ők is nyertek már időközi választást. Például az MSZP tavaly három választási körzetben, a Demokratikus Koalíció meg múlt év végén két önkormányzati polgármesteri választáson is győzött. És most Dunakeszin a frissen alakult Együtt 2014-PM Pártszövetség is jól szerepelt. Vannak tehát eredmények ezen az oldalon is, csakhogy összességében a Fidesz jóval több időközi választáson nyert. És ez a tendencia nem változott meg.
– Pedig túl vagyunk a választási ciklus felén, s általában a kormánypártok népszerűsége ilyenkor a legalacsonyabb. Bár tény, a Fidesz a 10 százalékos rezsicsökkentéssel már megkezdte az országos kampányát.
– Közvélemény-kutatások igazolják, hogy ez sok szavazatot hozott nekik. Ám azt nem tudhatjuk, a rezsicsökkentésnek mekkora a befolyása a helyi erőviszonyokra. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz még mindig képes a szavazót mobilizálni: gyűlöletkampánnyal, Kubatov-listával, akárhogyan is, de eredményesek. És ez ellen a baloldalnak nincs eszköze. Hiába utazott az MSZP és az Együtt 2014 egész vezérkara Dunakeszire: nem tudták az embereket mozgósítani. Világosan látszik, a demokratikus ellenzéknek sem szervezeti, sem politikai válasza nincs a kormányzati sikerpropagandára.
– Dunakeszin a Fidesz képviselője majdnem abszolút többséget szerzett. A szocialisták jelöltjét még az Együtt 2014 favoritja is megelőzte. Bajnaiék ezt úgy kommentálták: korszakváltás kezdődött! Lehetséges, hogy az MSZP legyőzését lényegesebbnek tartják a Fidesz megbuktatásánál is?
– Inkább arról van szó, hogy a demokratikus ellenzéki pártoknak egyelőre az a legfontosabb: minél nagyobb politikai tőkét gyűjtsenek maguknak – egymással versenyezve. Úgy számolnak: később e megszerzett tőke birtokában majd megegyeznek, a koalíciós feltételeket pedig az diktálhatja, aki jobb erőpozícióban lesz. Csakhogy ennek a taktikának óriási kockázata van: félő, addigra annyi sebet ejtenek egymáson a leendő szövetségesek, hogy már beszélgetni sem lesz kedvük. Nehéz így koalíciót kötni. Másfelől ha valóban összefogásban gondolkodnak, nem ártana még 2014 előtt tesztelni az együttműködést. Ezért is kellene, hogy már az időszakos választásokon kipróbálják: sikerül-e közös jelöltekkel több választót megnyerni, és aktivizálni a bizonytalan szavazókat. Ha a demokratikus ellenzéki erők sokáig folytatják a rivalizálást, előfordulhat, hogy az összefogás próbája és vizsgája is az országgyűlési választás lesz. És az ilyen vizsga eredményessége nagyon kétséges.
