Orbánt kiutálták a klubból

Teljesen más ugyanis, ha egy adott politikust hivatalos látogatásra hívnak külföldre, vagy ha raporton kell megjelennie Brüsszelben vagy Strasbourgban - hívta fel a figyelmet a Népszava.

Hivatalba lépését követően Orbán szakított a hagyományokkal: első útja nem a szomszédos Ausztriába, hanem 2010. június 1-2-án Varsóba vezetett. Onnan utazott tovább bemutatkozó tárgyalásokra Brüsszelbe, az EU és a NATO vezetőihez. A Fidesz-kormányfő a beiktatása utáni első hónapban azért Bécsbe is ellátogatott, részt vett az évadzáró EU-csúcson, majd családjával elment nyaralni Bulgáriába (onnan üzente meg, kit akar az államfői székben látni). Nagy csoda volt, hogy Orbán elment az amerikai nagykövetség július 4-i fogadására. A kormányfő azután rácsapta az ajtót az IMF-re, s a tárgyalások lezárása helyett elutazott Dél-Afrikába, a labdarúgó vb-re. Csak a szokásos tusványosi találkozó fért bele a nyári programba, Orbán-Basescu tárgyalással. Berlinben Angela Merkelnek már a bankadó kapcsán magyarázkodott a kormányfő. Szeptemberben a brüsszeli EU-csúcs mellett egy bakui utazásra jutott idő, a Budapestre érkezett dalai láma fogadására viszont nem. Október végén viszont Orbán az utolsó pillanatban még elutazott a sanghaji világkiállításra, s ott tárgyalt Ven Csia-pao kínai kormányfővel. November végén Moszkvában az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin fogadta. Decemberben az EU-csúcs margóján Berlusconival és Merkellel külön tárgyalt Orbán. Fogadta Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét Budapesten. December végén a magyar soros elnökség esélyei helyett már a médiatörvényről cikkeztek az európai lapok.

Orbán 2010 nyarától - a magán- és fociprogramokat leszámítva - az év végéig összesen 34 külföldi látogatást tett, ebből öt brüsszeli EU-csúcs volt. Az utazások nagy része a magyar EU-elnökség előkészítésével függött össze.

Orbán Viktor 2011-ben összesen 46-ször járt külföldön. Ez impozáns szám, ám ez minden külföldi látogatását tartalmazza, azokat is, amelyeknek nem volt sok köze a külpolitikához. Másrészt 2011. első félévében Magyarország töltötte be az Európai Tanács soros elnökségét, így "hivatalból is" sokszor kellett külföldre utaznia. Ám a tavalyi év második félévében látványos törés következett be.

Orbán tavaly tizennégyszer járt Brüsszelben, illetve Strasbourgban az EU hivatalos és informális csúcstalálkozóin, illetve beszélt az Európai Parlament képviselői előtt. Ez utóbbiak közül különösen emlékezetes volt január 18-i felszólalása a médiatörvény kapcsán, amikor magára haragította az EP képviselőinek jelentős részét.

Az említett szám az Európai Néppárt találkozóit is magában foglalja. Kétszer járt a Vatikánban, május 1-jén, II. János Pál boldoggá avatásán, illetve május 27-én a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett koncerten. Kétszer volt Pozsonyban és egyszer Prágában a Visegrádi Négyek hivatalos és informális találkozóin. Uniós kollégáihoz hasonlóan több nemzetközi rendezvényen vett részt, így májusban az OECD jubileumi találkozóján, illetve szeptember 30-án a Keleti Partnerség csúcson, amelyet szégyenszemre nem Budapesten, hanem Varsóban tartottak meg. Kétszer járt "idegenben" fociügyekben: április 5-én Sepp Blatterrel,a FIFA elnökével találkozott Svájcban, május 28-án pedig Londonban, a Wembleyben a díszpáholyból izgulta végig a Bajnokok Ligája döntőjét a Barcelona és a Manchester United között. Ezek politikai szempontból azonban kevésssé értékelhetőek.

Kevés bilaterális találkozó

Hagyományos hivatalos bilaterális találkozóra feltűnően ritkán hívták meg az EU-tagállamok vezetői - még soros elnökként sem. Január 22-én az ET soros elnökeként járt Egyiptomban, s találkozott utolsó uniós vezetőként Hoszni Mubarakkal, ahol a Közel-Kelet stabilizáló erejének nevezte vendéglátóját. Ezt követően június végéig további 11 országba hívták meg hivatalos kétoldalú találkozóra (nem számítva a nemzetközi rendezvényeket), ebből 6-szor nem EU-tag balkáni állam vezetőjével találkozott, egyszer-egyszer pedig az osztrák kancellárral Bécsben és Iveta Radicová szlovák miniszterelnökkel Pozsonyban. Rajtuk kívül még Jens Stoltenberg norvég kormányfővel folytatott megbeszéléseket Oslóban, Hágában Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt, május elején pedig Angela Merkel német kancellárral Berlinben. Összesen tehát négy uniós vezető látta vendégül. A soros elnökség után még ennyire sem volt "kapós" Orbán Viktor. Az EU-csúcsokon kívül mindössze két fontosabb külföldi útja volt: október 3-án a szaúdi király fogadta, november 10-én és 11-én pedig David Cameron brit kormányfővel tárgyalt. Azaz egyetlen uniós tagországban fogadták szívesen. Mindezidáig nem érkezett Orbán Viktor címére meghívó a Fehér Házból. Erre nincs is nagy esély, s korántsem csak azért, mert Amerikában elnökválasztási év van.

Budapesten a soros elnökséggel kapcsolatos eseményeken kívül tavaly kevés vendég járt. Európai körútján útba ejtette a magyar fővárost Ven Csia-pao. Itt járt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Hillary Clinton külügyminiszter, igaz, mindketten udvarias formában, de aggodalmaikat fogalmazták meg a magyar kormánnyal szemben. Több tényfeltáró misszió vizsgálódott Budapesten.

Az idei év első hónapjában a miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament előtt vette védelmébe kormánya politikáját, majd José Manuel Barrosónak magyarázkodott Brüsszelben. A következő úticél, mint a minap bejelentették, Kazahsztán lesz.

Orbán előtt: diplomáciai offenzívában - részletek a