Orbánt hibáztatja a brutális mértékű eladósodásért Felcsuti

Felcsuti Péter, a Raiffeisen bank egykori elnöke úgy vélekedett, hogy az így létrejövő makroszintű gazdasági probléma kialakulásában arányosan visel felelősséget minden gazdasági szereplő, így a bankok, az állam, és az a honpolgár is, akinek a lélektana az kétezres évek közepéig úgy volt kialakítva, hogy határok és ész nélkül fogyasszon mindent. A jelenség egyébként a jól működő fogyasztói társadalmak sajátja, ám csak abban az esetben, ha emellett a társadalomban megvan az ehhez szükséges megtakarítás is - hangzott el a

A szakember értelmetlennek és egyben károsnak nevezte az elmúlt másfél év gazdaságpolitikáját. Felcsuti úgy véli, az eddigi gyakorlat szerint a hazánkban működő nagy külföldi bankok leányvállalatai a betétként befektetett összeg másfél vagy akár kétszeresét is hajlandóak voltak hitelezésre fordítani, köszönhetően az anyavállalat feltőkésítésének. Ám a bankszektort sújtó drasztikus intézkedések – végtörlesztés, bankadó – miatt plusz tőke nem fog áramlani a hazai gazdaságba, és hitelkeretként csupán annyi áll a magyar vállalkozók részére, amennyit a betétesek bent hagynak a bankban, mondta, majd hozzátette, természetesen a folyamat a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt már korábban elindult, ám annak felgyorsításáért egyértelműen a kormány tehető felelőssé.

Az első és a második Orbán-kormány is hibázott

Felcsuti amúgy ugyanerről beszélt az Országgyűlésnek a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága keddi ülésén is. Rajta kívül meghallgatták még Patai Mihály mostani illetve Erdei Tamás korábbi bankszövetségi elnököket is. Mindhárom szakember elmondta, számos monetáris és gazdaságpolitikai ok játszott közre a folyamatban, de főleg az akkori magas forintkamatok idézték elő a lakosság nagyarányú deviza-eladósodását.

Patai Mihály, a bankszövetség mostani elnöke elmondta: ő személyesen nem gondolta volna, hogy a devizahitelezés napjainkra ilyen nagymértékű társadalmi problémává válik. „A magyar bankárok tudatában vannak annak, hogy napjainkra a svájci frank alapú kölcsönök problémája már más dimenzióba került” - fűzte hozzá, és kiemelte, a Magyar Bankszövetség a napokban olyan több pontból álló javaslatcsomagot adott át a kormánynak, amely alapján a magyarországi hitelintézetek óriási terheket vállalnak a társadalmi probléma megoldására. Patai Mihály arról is szólt, hogy a magyar bankrendszer tagjai a jövőben kevesebb forrással tudnak majd hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, növekedéséhez, mint a múltban - írja a

Erdei Tamás jelenleg MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a vizsgált időszakban a leghosszabb ideig volt a bankszövetség elnöke. Erdei elmondta, a svájci frank/euró árfolyam hosszú évekig igen stabil volt, a frank jelentős árfolyam-elmozdulása, árfolyamkilengése csak a gazdasági válság kibontakozása után következett be. devizahitelek egyre népszerűbbek lettek a 15-16 százalékos kamatú forinthitelek mellett, és aki akkoriban vett fel lakáskölcsönt, az évek során komoly nyereségre tett szert a kamatkülönbözetek révén. Erdei szerint részben igaz csak az, hogy az az ügyfelek nem voltak tudatában a devizaalapú hitelek kockázatainak. A szakember szerint már a devizakölcsönök felfutásának kezdetén a leendő ügyfeleknek, közjegyző előtt olyan dokumentumot kellett aláírniuk, amely a devizakölcsön árfolyamkockázatára hívta fel a hitelfelvevők figyelmét.

Papcsák Ferenc (Fidesz), a bizottság elnöke arról kérdezte a bankszövetség Erdeit, mi volt a bankszövetség véleménye arról, hogy az akkori kormány megszüntette a forint alapú lakáskölcsönök állami kamattámogatását. Erdei Tamás aláhúzta: a bankszövetség akkori vezetésének komoly vitái voltak a Medgyessy-kormánnyal és ellenezte a forintalapú lakáskölcsönök állami kamattámogatásának megszüntetését.

Határok és ész nélküli fogyasztás

Felcsuti Péter a Raiffeisen bank egykori elnöke úgy vélekedett, hogy az így létrejövő makroszintű gazdasági probléma kialakulásában arányosan visel felelősséget minden gazdasági szereplő, így a bankok, az állam, és az a honpolgár is, akinek a lélektana az kétezres évek közepéig úgy volt kialakítva, hogy határok és ész nélkül fogyasszon mindent. A jelenség egyébként a jól működő fogyasztói társadalmak sajátja, ám csak abban az esetben, ha emellett a társadalomban megvan az ehhez szükséges megtakarítás is – jegyezte meg a volt bankvezér.

Felcsuti a bizottság előtt kifejtette: 2000-ben az akkori kormány azt a gazdaságpolitikai döntést hozta, hogy az országban fel kell futtatni a belső fogyasztást, ez később óhatatlanul a lakosság nagymértékű eladósodását hozta, részben a lakáspiacon, de a tartós fogyasztási cikkek terén is. Az olyan országokban, ahol nem hoztak ilyen gazdaságpolitikai döntést, mint Csehország, vagy Szlovákia, nem alakult ki a magyarországihoz hasonló mértékű lakossági eladósodás.