Orbán Viktor: Januártól húsz százalékkal emeljük az ápolónők, a bölcsődei, a szociális és a kulturális dolgozók bérét

„2022 január 1-től huszonegy százalékkal emeljük az ápolónők, húsz százalékkal pedig a bölcsődei, szociális és kulturális dolgozók bérét” – jelentette be Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Hogyan alakul a bérek emelése?

A minimálbér kétszázezer forintra való emelése is szóba került. Orbán Viktor hangsúlyozta, ezzel a lépéssel a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány-kormány idején az átlagbér, arra azonban nem tért ki, az infláció és a forint gyengülésének tükrében ezt pontosan hogyan kell értelmezni. A béremeléshez szükség lesz a vállalkozókat terhelő adók csökkentésére, erről egy-két héten belül megállapodás születhet. A miniszterelnök leszögezte: „Hitelből nem lehet bért emelni.”

Szerinte a gazdasági teljesítmény nélküli nyugdíj- és béremelés az ország összeomlásához vezetne, amelyre már korábban is volt példa. A béremelést fedeznie kell a gazdasági teljesítménynek. „Mindenki boldog lenne, köztük én is, ha kétszer ennyit kereshetnénk” – mondta Orbán Viktor, de hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek egyszerre emelni. A pedagógusokról is szót ejtett, akiknek 2022-ben várhatóan tíz százalékkal emelik a fizetését, 2023-ban pedig akár jelentősebb bérrendezésre is számíthatnak.

Gazdasági növekedés és nyugdíjprémium

A miniszterelnök hangsúlyozta, Európában mindössze tíz ország, köztük Magyarország tudott visszatérni gazdaságilag a járvány előtti állapotokhoz. Szerinte ez azért van, mert a magyar emberek jól teljesítettek. Ezzel összefüggésben a nyugdíjprémiumról is beszélt, amelyet novemberben kapnak meg a magyar nyugdíjasok, és nyolcvanezer forintnak megfelelő összeg lesz. Megjegyezte, nem adta fel a reményt, hogy sikerül megteremteni a feltételeit annak, hogy a 13. havi nyugdíjnak ne csak a második heti részét, hanem az egészet vissza tudják adni. Úgy látja, „ha mindenki jól csinálja a dolgát az országban, ez megtörténhet”. Az SZJA visszatérítését is megemlítette, amelyre szerinte Magyarországon még nem volt példa. Az adóhivatal 600 milliárd forint formájában adja vissza a 2021-ben befizetett adót mintegy 1,9 millió családnak.

Arról a brüsszeli döntésről is beszélt, miszerint az Európai Unió tagállamai közösen fognak pénzt felvenni a világpiacról, és ezt a pénzt bizonyos célokat meghatározva adják majd oda a tagállamoknak. Egyes országok már júniusban megkapták a rájuk eső részt, Magyarország azonban még mindig nem. A miniszterelnök szerint emögött az LMBTQ-lobbi áll, amelyet a magyar kormány határozottan elutasít. Nem érti, mi köze a gazdasághoz annak, hogy a magyarok szerinte nem látnák szívesen az LMBTQ propagandistákat az iskolákban. Úgy látja, ezzel „az Európai Unió túllépi a hatáskörét, és ezen az áron nem lehet elfogadni a pénzt”.

Azt azért hozzátette, hogy ettől függetlenül a kormány az összes programot megindította, amire a brüsszeli pénzt eredetileg költeni akarták. Mint mondta: „A magyar gazdaság nem szenvedhet amiatt, hogy Brüsszelben összekeverik a gazdaságpolitikát a szexuálpolitikával.”

Az államadósság kellemetlen kérdés

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság egy vékony jég, hiszen az államadósság magas, mindig is magas volt. Amikor sikerült levinni hatvan százalékra, akkor érkezett a pandémia. Most nyolcvan százalék körül mozog. „Lehet, hogy a gazdaság jól teljesít, de a jég a talpunk alatt vékony” – hívta fel a figyelmet a problémára, amelyet szerinte az államadósság ötven százalékra való csökkentésével lehetne megoldani. Kiemelte, „az államadósság csökkentése nem olyan látványos, mint a béremelés, de ugyanolyan fontos”.

Rezsicsökkentés

A rezsi kérdése ugyancsak felmerült, amely Orbán Viktor szerint Magyarországon érzékeny dolog, a magyar háztartásokat komolyan meg tudja terhelni. Felhívta rá a figyelmet, hogy a baloldali kormány mindig megadja az engedélyt a nagy nemzetközi szolgáltatóknak az árak emelésre és piaci ár követelésére. Úgy látja, nem ez a helyes út. Most is politikai vita folyik az ügyről.

Bírálta a brüsszeli döntéshozók határozatát, miszerint a klíma ellen úgy kell harcolni, hogy folyamatosan emelik az energia árát, amely szénből és gázból keletkezik. Orbán Viktor ezzel szemben a rezsit csökkentené, és „a brüsszeli döntés döntő szerepet játszott abban, hogy a világban rezsiválság alakult ki”. Leszögezte, a magyarok, a csehek és a lengyelek követelik, hogy csinálják vissza. Hozzátette, a két hét múlva esedékes miniszterelnöki csúcstalálkozón napirenden lesz a téma.

A koronavírus megtalálja az oltatlanokat

A miniszterelnök felhívta rá a figyelmet, hogy a vírusnak az ősz a kedvenc időjárása, ilyenkor gyorsabban terjed. Kijelentette, csak az oltás segít, a bezárkózás nem véd meg. Hangsúlyozta, a felelősségteljes magatartás az oltás felvétele, Magyarországon azonban sokan agitálnak az oltás ellen, és ez nem marad hatástalan. A harmadik adag vakcinát is fel felvenni, amit most már körülbelül nyolcszázezren tették ezt meg. „Én is fel fogom venni jövő héten, pedig nem vagyok egy félős típus” – jegyezte meg kedélyesen.

Karikó Katalin nem kapott Nobel-díjat

„Karikó Katalin a mi hősünk, sok millió ember életét megmentette” – emelte ki a miniszterelnök arra reagálva, hogy a Pfizer-BioNTech vakcináján is dolgozó kutató nem kapta meg a várva várt Nobel-díjat. Ezzel szemben megemlítette azokat a fiatal magyar szakmunkásokat, akik egy nemzetközi versenyben taroltak, és a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezte meg a magyar részvételt. Orbán Viktor elmondása szerint ezen a versenyen nagyon jól teljesítettünk, majdnem húsz versenyzőnk nyert valamilyen érmet. Kiemelte, Magyarország jövője azon múlik, lesznek-e jó szakmunkásaink. Sőt, szerinte „a világ legjobb munkásait nekünk kell felnevelnünk, különben nem tudunk majd a világ legerősebb gazdaságai közé tartozni”.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook oldala)