Orbán Viktor: Aki azt gondolja, hogy a NATO megvéd minket, az téved

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az orosz-ukrán háborús helyzetet és Magyarország szerepét elemezte.

Özönlenek hazánkba a háborús menekültek

A háború nyolc napja alatt több mint 140 ezer ember érkezett az ukrán-magyar határátkelő helyekre a háború elől menekülve, és Orbán Viktor szerint még többen jönnek majd. Úgy látja, ez csak a krízis eleje. A miniszterelnök csütörtökön a határra látogatott, hogy saját szemével is felmérje a helyzetet. Mint kiderült, sok menekülttel szóba elegyedett, akik tipikusan a belső ukrajnai területekről érkeztek, és mostanra már nagy többségben ukránok, nem kárpátaljai magyarok. Ezen kívül tömegével érkeznek a harmadik országhoz tartozó állampolgárok is, akik eddig Ukrajnában folytatták egyetemi tanulmányaikat. Orbán Viktor csütörtökön találkozott kínai, nigériai, indiai menekülttel is. Mint kiderült, a miniszterelnök éppen ezért a mai napon fog tárgyalni India miniszterelnökével, egy megállapodás keretein belül pedig a harmadik országok menekültjeit elhozzák Budapestre, ahol felteszik őket a hazájukba induló repülőre. A miniszterelnök szerint jelenleg Magyarország az egyik menedék, és a magyar kormány rengeteg feladattal néz szembe: határvédelem, katonai egységek felkészítése, menekültfogadás, humanitárius és nemzetbiztonsági teendők.

Kiemelte, hogy Kárpátalja jelen pillanatban nem hadműveleti terület, ami „nagyon nagy érték”, mert ellenkező esetben az onnan érkezők száma hirtelen a sokszorosára növekedne. Az adatok alapján az ideérkező menekültek hetven-nyolcvan százaléka továbbutazik a térség országaiba, sok családot várnak ismerősök Magyarországon. Vannak azonban, akik itt maradnak, mert nincs hova menniük. „Őket el kell helyezni, a gyerekeknek iskolát kell biztosítani. Sokan jönnek, akik nincsenek beoltva, őket be kell oltani, a betegségeiket kezelni kell” – magyarázta Orbán Viktor. Megköszönte a munkát az országban tevékenykedő rengeteg önkéntesnek, mert szerinte „ezek a civil és különösen az egyházi szervezetek nyújtják a támaszt az állami szervezetek munkájához”.

Az Európai Unió szerepe

Beszélt arról is, hogy kell elképzelnie az ideérkező menekülteknek a közeljövőt, mire számíthatnak Magyarország kormányától. Mint mondta, az ideérkezőknek a magyar állam három hónapig tudja fedezni a kiadásait, szállást és étkezést biztosítani, ezt követően azonban csakúgy, mint a magyar munkanélkülieknek, piaci, illetve közmunkát kell vállalniuk.

„Aki nem megy, és tovább marad, annak egy idő után el kell foglalnia a helyét a mi életünkben”

– szögezte le. Arra a kérdésre, hogy kilátásban van-e az Európai Unió anyagi támogatása az ügyben, azt felelte, „ ha beszélni kell, Brüsszelre lehet számítani, ha azonban cselekedni, akkor a nemzetállamokra”. Nem tudja megmondani, mire várnak Brüsszelben a pénzügyi segítség tekintetében, de a miniszterelnök szerint „nem kell várni senkire, mert ez a mi ügyünk, a mi bajunk, és Magyarország meg fogja oldani. Ha méltóztatnak közben felébredni és támogatni, azt köszönjük, de eddig se adtak egy fillért se a határvédelemre, kerítésre. Hagyjuk is ezt inkább, majd megoldjuk mi!” – csattant fel a kérésre Orbán Viktor.

Mint mondta, Magyarország egyértelműen abban érdekelt, hogy ez a vita tárgyalásos úton minél hamarabb rendeződjön, mert a háború kárvallottjai a szomszédos országok, többek között Magyarország lesz. Kiemelte, az ide érkező menekültek ellátása megterheli a költségvetést, az életbe léptetett szankciók árát pedig szintén a szomszéd fizeti meg legelőször. Szerinte a magyar kormány mindent megtett a békéért, amit lehetett, de

„nem Magyarország dolga, hogy a világpolitika ügyeit elrendezze, ez nem a mi zakóméretünk”.

Hangsúlyozta, most nem Brüsszelre kell várni, mert a V4-ekre nehezedik a teher, és velük kell egy közös menekültpolitikát kialakítani.

Itt az ideje a magyar hadierőfejlesztésre koncentrálni

2016-ban indult egy haderőfejlesztési reform Magyarországon, amelyet Orbán Viktor szerint sok támadás ért az ellenzék részéről. A miniszterelnök leszögezte: „gyenge ember nem kap békét”, majd elmagyarázta, hogy az erő két forrásból érkezhet: saját forrásokból és a szövetségesek segítségével, saját erő nélkül azonban senki nem támogatná Magyarországot.

„Aki azt gondolja, hogy a NATO megvéd minket, az téved: nekünk is meg kell védenünk magunknak, a nyugati szövetségesek csak akkor segítenek”

– világított rá. Úgy látja, a felkészülést egy ilyen konfliktusra nem lehet később pótolni, és szerinte a magyar kormány időben kezdett hozzá. Mint mondta, jó lett volna hamarabb, de „2010-ben le volt gatyásodva az ország, nem tudtunk mindent megoldani, sok mást el kellett intézni a magyar hadsereg felfegyverzése előtt”. Szerinte a haderőfejlesztést a magyar kormány „baloldali össztűzben” kezdte meg. Megnyugtatta a magyarokat, bár még nem végeztek teljesen a munkával, Magyarország már elég erős ahhoz, hogy a nyugati szövetségesekkel együtt garantálni tudja a magyarok biztonságát.

„Betonszilárdságú biztonságunk van, ez kétségtelen”

– jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, egy esetben lehet baj: amennyiben belesodródunk ebbe a háborúba. „A saját marhaságunktól nincs olyan, aki meg tudna minket védeni, úgyhogy azt tanácsolom mindenkinek, aki közélettel foglalkozik, hogy gyakoroljon stratégiai nyugalmat”. Szerinte egy zaklatott helyzetben könnyű hibázni, és éppen ezért nem szabad gyors és elhamarkodott döntéseket hozni, mert az könnyen bajt okozhat.

Orbán szerint az ellenzék a háború oldalán áll

A miniszterelnök nem mulasztotta el az ellenzék felelősségét is megemlíteni. Úgy fogalmazott, „a baloldal a háború oldalán áll, akkor is ha nem tudja”. kritizálta a katonák és fegyverek küldésére tett javaslatokat, mert szerinte így Magyarország könnyen ellenséggé válhatna, Kárpátalján pedig katonai célponttá alakítaná a szállító konvojt. Ez azt jelentené, hogy mi provokáltuk a háborút” – magyarázta. Leszögezte, itt most Magyarország érdekei mellett kell kiállni, és ebben a konfliktusban a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága, ehhez pedig ki kell maradni a háborúból.

Kifejezte, problémásnak tartja azt is, hogy az ellenzéki politikusok egy része a kárpátaljai magyarokat oroszbarátoknak nevezték. „Ez egy háborús időkben tett feljelentés a magyarok ellen” – jelentette ki Orbán Viktor. Mint mondta, a kárpátaljai magyarok eddig is küzdöttek gondokkal, de a háborúban Magyarország nem hozakodik elő a sérelmeivel, és ilyen helyzetben „Magyarországról megüzenni az ukránoknak ezt a legközvetlenebb veszélyt hozza azoknak a magyaroknak a fejére. Ez a felelőtlenség csimborasszója a baloldaltól”. Mint fogalmazott, fontos a választási kampány, de ahhoz kell egy nem lerombolt ország, és jelenleg a nemzeti érdeket fontosabbnak tartja.

Gazdasági intézkedések

Orbán Viktor kifejtette, hogy a háború következtében a gazdaságra nézve leselkednek ránk közvetlen és középtávú veszélyek. A közvetlen veszélyek egyike a frissen megszavazott szankciók, amelyet a miniszterelnök csak az egység fontossága és a nyugathoz való tartozás miatt fogadott el. „Ezeket rövid távon meg fogjuk fizetni” – figyelmeztetett. Hozzátette, sosem támogatta a szankciós politikát, mert mindig úgy tapasztalta, éppen az ellenkező hatást éri el, mint amit terveznek vele.

A rövid távú következmények között említette a Sberbank bebukását, amelynek köszönhetően embereknek és cégeknek úszott el a pénzük, Orbán Viktor szerint pedig ez a pénz hiányozni fog a magyar gazdaságból. Az energiaárak emelkedésére is figyelmeztetett, szerinte a szankciók miatt Európában most ez ötven-hatvan százalékos emelkedést jelent, így a magyar pénzügyminiszternek minél hamarabb elő kell teremteni a rezsicsökkentéshez szükséges forrásokat. A miniszterelnök ezúttal nem ígérte meg magabiztosan a magyar embereknek, hogy minden esetben marad a rezsicsökkentés, ezt a témát a lehető legrövidebbre zárta. Az inflációról annyit mondott, a kormány folyamatosan tárgyal a jegybankkal, és keresik a legjobb megoldásokat.

A középtávú veszélyek egyike szerinte az, hogy a teljes európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz a közeljövőben a háború miatt. Mint mondta, újra kell kalkulálni mindent, de az orvoslás és a szükséges kormányzati eszközök mértéke attól függ, mi a háború kifutása.

„Minél hamarabb véget ér a háború, annál kisebb lesz a baj”

– szögezte le. Ismét kiemelte, hogy a legjobban a háborús térséghez közel lévő országok szenvednek, így Magyarország is.

Pár szó a járványról

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy hétfőtől minden járványügyi korlátozást, többek között a maszkviselést is eltörlik. Orbán Viktor kedélyesen megjegyezte, hogy tiltva azért nem lesz, bárki hordjon maszkot, aki indokoltnak érzi. „Legyőztük az ötödik hullámot, bár a háborút is le tudnánk így gyűrni” – mélázott a miniszterelnök. A szakemberek szinte teljesen egyetértenek abban, hogy most már egészségügyi szempontból visszatérhetünk a járvány előtti állapotokhoz, de Orbán Viktor hangsúlyozta, a kormány folyamatosan figyeli, van-e esély a hatodik hullámra, és azonnal reagálni fognak rá. Mint mondta,

„egyelőre a helyzet biztató, szakaszgyőzelmet arattunk, de arra garanciát senki nem tud adni, hogy biztosan nem érkezik még egy hullám”.

Az interjút azzal zárta, hogy a jelenlegi helyzet fényében a magyar kormány biztosan nem marad munka nélkül a következő hetekben, de a következő években sem.

(Kiemelt kép:: Orbán Viktor Facebook-oldala)