Ellenvélemény nélküli népesedési konferenciát szervezett a kormány, Orbán és barátai szabadon migránsozhattak
Bár a szakmaiság alapfeltétele lenne minden konferencián, hogy egy-egy téma szakértői ütköztethessék véleményüket, az Orbán-kormány érzékelhetően nem ezért, hanem a Fidesz népesedési politikájának dicséretére szervezte aIII. Budapesti Demográfiai Csúcsot. A kormányzati igényeknek megfelelően a konferencia felszentelése sem maradhatott el a négy legnagyobb magyarországi egyház vezetői jóvoltából.
A fentebbi cél érdekében gondosan válogatott felszólalókat hívtak Budapestre, akikkel nagy egyetértés van számos kérdésben, valamint hasonlóan vélekednek a bevándorlásról, a klímaváltozásról és a zöldpolitikáról.
Természetesen a migráció része, de nem egésze a népesedési kérdéskörnek, ehhez képest rendkívül felülreprezentált voltak az erről szóló politikai megnyilvánulások.
A csütörtöki előadók kivétel nélkül élvonalbeli politikusok, miniszterelnökök, államelnökök és miniszterek voltak, akik többsége szoros szövetségesei az Orbán-kormánynak. Ellátogatott
- Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök, akivel közösen építi az Orbán-kormány a rendkívül költsége Budapest-Belgrád vastat, illetve aki mellett a Fidesz-kormány is kampányolt a szerb választásokon.
- Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki a V4 országokon belül erős szövetségese a magyar kormánynak, például közösen szavazták le a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó uniós tervezetet.
- Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök, aki az egyik legkeményebb bevándorlási politikát folytatta, valamint látványosan szkeptikus a klímaváltozással kapcsolatban
- Jamie Mayor Oreya volt spanyol belügyminiszter, bevándorlásellenes politikus
- Damares Regina Alves brazil családügyi miniszter, a populista jobboldali Jair Bolsonaro-kormány tagja
A megjelent politikusok valóban beszéltek ugyan a közös kihívásról, az elvándorlásról és az alacsony születési rátáról, az alkalmat mind arra használták ki, hogy egyfajta kampányrendezvényt tartsanak a saját eredményeikről. Ezek között vitathatatlanul vannak jelentős eredmények, amelyek nyilvánvalóan hatással vannak a népesedéspolitikára is az érintett országban, de a fókuszt ez a hozzáállás a konkrétumokról inkább a népszerűségnövelés irányába vitte el.
Csehország jelentős gazdasági fejlődéséről Orbán Viktor elismerően szólva csak annyit mondott, hogy a "csehek tarkóját látjuk", házigazdaként furcsa módon azonban úgy fűzte tovább, hogy
Csehország erejét mutatja, hogy Babist inkább támadni szokták otthon. „Boldog Csehország, irigyelni tudjuk a problémáitokat”.
A magyar miniszterelnök arra célzott, hogy a cseh miniszterelnök ellen korrupció miatt nyomozás indult, miután a mezőgazdasági miniszterével karöltve karöltve jelentős EU-s forrásokat juttatott a saját agrárérdekeltségeihez is. Emiatt a csehek a rendszerváltás óta nem látott tömegben vonultak az utcákra országszerte tüntetni. Lehet Magyarországon sokan valóban irigyelnének ilyen „problémákat”.
Andrej BabisPersze a viszonzás sem maradt el, Babis még Orbán előtt beszélt arról, hogy a magyar kormányéhoz hasonlóan igyekszik növelni a családok támogatását. Ez meg is mutatta a konferencia gyenge pontját: bár a részvevők többnyire politikai szövetségesek szó, az egyes országok sajátosságai miatt könnyen tudnak olyan intézkedésekről beszélni, ami máshol kivitelezhetetlen, sokadrangú probléma vagy egyenesen ellentétes a más országok politikájával.
Babis esetében a dolog szépséghibája az volt, hogy annak a családi pótléknak az emelésével büszkélkedett, amely Csehországban évente maximum 12 ezer euróra (3,8 millió forintra) nőtt, miközben Magyarországon 10 éve nem változott a támogatás összege a cseh miniszterelnök leszögezte azt is, hogy a kormányoknak az a feladata, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a gyermekvállalásra, a döntést a nőknek kell meghozniuk, hogy mikor szülnek és hány gyereket vállalnak. Ebben a legtöbb felszólaló egyetértett, csak Orbán tért el annyiban, hogy a magyar kormány inkább anyagi kényszerrel terelné a felnőtteket a gyermekvállalás felé.
Aleksandar Vučić szerb elnök is főleg a sikereiről igyekezett beszámolni, például 10,3 százalékra tudták mérsékelni a munkanélküliséget, amely hat éve még 25 százalék körül mozgott. Az Orbán-kormány szólamaihoz hasonlóan a muszlim és ázsiai országok mutatóit emelte ki a születésszámban. A magyar miniszterelnöknek címezve, baráti hangnemben úgy szólt, hogy tanulni jött, mit tehetnek Szerbiában a népességfogyással szemben, de elmondta, a magyar kormány intézkedéseinek is tíz év múlva lehetnek eredményei.
A volt ausztrál miniszterelnökről, Tony Abbottról kevés ismerete lehet a magyaroknak, de két információ könnyen eljuthatott hozzánk: rendkívül kemény bevándorlásellenes politikát folytatott, valamint a sajátos véleménye, hogy a klímaváltozásnak szerinte több pozitív, mint negatív hatása lesz. Persze mindkét álláspont meglehetősen közeli a magyar kormányéhoz. Előadásában a volt ausztrál miniszterelnök népesedési fordulatról beszélt, amelyet szerinte törvényszerűen követ egy világpolitikai, gazdasági átrendeződés: a szegényebb országok népessége ugrásszerűen növekszik, ezzel együtt gazdasági jelentősége is nő, de ezek veszélyt hordoznak a fejlett országok által ismert világrendre. A változás egyik következménye a migráció erősödése lesz. – Nem azért jöttek a bevándorlók, hogy megváltoztassanak minket, de az látható, hogy ők nem tudtak integrálódni – mondta az ausztrál politikus. A magyar kormány álláspontját erősítve fűzte hozzá, hogy a bevándorlástól remélhető népességnövekedés helyett szerinte is inkább a gyerekek születésére kell helyezni a hangsúlyt.
A környezetbarát, fenntartható fejlődés politikájával hadakozó exkormányfő elmondta, Magyarország vette a politikai bátorságot, hogy igenis sokasodjunk a Földön. Abbott ezzel kapcsolatban elismerően beszélt utódja, Malcolm Turnbull volt miniszterelnök politikájáról, aki a szerint
nem a globális felmelegedés, a terrorizmus a legnagyobb veszély társadalmunkra, hanem a népességcsökkenés.
Noha több évtizede nem volt annyi nemzetközi konfliktus, mint napjainkban, a második világháború óta nem volt ilyen sok menekült az ENSZ szerint, a klímaváltozás pedig egyre többet éreztet hatását, Abbott egy cinikus költői kérdéssel azt firtatta,
miért nem akarjuk, hogy ezeket a szép időket több állampolgár élvezze,
amit vaskos tapssal jutalmazott a kormánypárti közönség. Megjegyzése meg is tette a hatását, a közvetlenül Abbott után felszólaló Orbán legalábbis mintaországként beszélt Ausztráliáról a migráció tekintetében.
Jamie Mayor OrejaEmlítést érdemel még Jamie Mayor Oreja volt spanyol jobboldali belügyminiszter, akit bár arra kértek fel, hogy a spanyol népesedéspolitika jó tapasztalatairól beszéljen, ő mégis elsősorban filozófiai síkra vitte beszédét. Szerinte ez európai politikában a zavar kezd eluralkodni jobb- és balodaltól függetlenül, ami hatással van a bevándorláspolitikára, illetve a népesedéspolitikára, amelyre nem talál egységes választ a kontinens.
Megjegyezzük, Spanyolország esetében nem egyszerű jó gyakorlatról beszámolni, az ibériai országban – hasonlóan Olaszországhoz az egyik legmagasabb az első gyereküket vállaló nők átlagos életkora.
Az Eurostat adatai szerint 194 ezer spanyol nő adott életet első gyermekének 2017-ben, a 30-44 éves korcsoport vállalta ennek 64 százalékát.
Ha hozzátesszük, hogy Spanyolországban az egyik legmagasabb a 30 év alattiak munkanélkülisége az EU-ban, az is azt mutatja, hogy nem épp a legjobbak a gyermekvállalási kilátások, ez is magyarázattal szolgálhat Oreja meglehetősen visszafogott beszédére. Bár Oreját országában abortuszellenes politikusként ismerik, ezúttal ilyen nézeteinek nem adott hangot.
Mindezek fényében a konferencia első napján aligha kerülhetett közelebb az érdeklődő ahhoz, hogyan születhetne egységes megoldás a fejlett világban tapasztalható népességcsökkenésre, azon kívül, hogy a az egymástól teljességgel eltérő helyzetben lévő országok felszólalói közös fellépést szorgalmaznak.
