Orbán Viktor még nem merte felavatni a német megszállási emlékművet, a szovjet megszállásit személyesen adja át
Orbán Viktor kedden délelőtt tízkor adja át azt a 14 méteres obeliszket, amely a Gulag áldozatainak állít emléket Budapesten.
Az emlékművet – amelynek tavaly novemberre kellett volna elkészülnie – az eredeti tervek szerint Budapest V. kerületében, az Október 6. utca mellett helyezték volna el. A 451 millió forintba kerülő obeliszk helyének ugyanis a kezdeményezők a Szabadság téret szemelték ki, méghozzá a német megszállási emlékmű mellett, ám végül a belvárosi önkormányzat technikai okokra hivatkozva nem adta meg a szükséges engedélyeket. A kormány ezután már csak úgy adott pénzt rá, ha máshol állítják fel.
Menczer Erzsébet politikai sikere az Óbudán megépült szovjet megszállási emlékműAz elutasításról 2017. május 11-én egyhangúlag döntött a fideszes többségű belvárosi képviselő-testület. Az önkormányzat hivatalos verziója szerint mind Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, mind a testület messzemenően egyetértett az emlékmű által kifejezendő elvekkel, ugyanakkor „a tér technikai adottságai nem teszik lehetővé a megjelölt helyen az emlékmű elhelyezését”. Ezt a szintén fideszes kezdeményező, Menczer Erzsébet messzemenőkig vitatta, méghozzá Balog Zoltán volt emberi erőforrás-miniszter (a Gulag Emlékbizottság elnökének) támogatására hivatkozva. A választások előtt azonban, legalábbis úgy tűnt, főként politikai okokból az Orbán-kormány nem kívánta újranyitni a Szabadság térhez kötődő, súlyos feszültségekkel terhelt aktát.
Az új helyszín Óbuda, méghozzá az Árpád fejedelem útja, a Tímár utca, a Lajos utca és a Tél utca által határolt park, ahol az Országzászlóval szemben, az út túloldalán található közparkban kap helyet, és a Dunáról is látható a több mint tíz méter magas, fekete gránittömbből készült monumentális obeliszk, parkosított környezettel körülvéve. A téren tíz méteren belül gyermekjátszótér is van.
A 14 méteres fekete kőoszlopon az áldozatokra stilizált szögesdrótok emlékeztetnek. Magyarul, angolul, németül és oroszul feltüntetik rajta a „A szovjet megszállás áldozatainak emlékére" feliratot.
A közelben lakóházak és játszótér is vanMenczer Erzsébet fideszes parlamenti képviselő még tavaly februárban beszélt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok emlékművének terveiről a Magyar Időknek. „A szobor a nyolcszázezer Gulag-Gupvi táborba hurcoltak mellett a rendszerváltoztatásig tartó szovjet diktatúra magyar áldozatainak is emléket állít, határokon innen és túl egyaránt” – mondta a választáson ismét elbukott óbudai politikus. Menczer ugyanis egyúttal a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) elnöke is, amely az egész emlékmű-dolgot kezdeményezte, éppen ezért igencsak fájlalta, amikor a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzat megvétózta az eredeti helyszínt.
A szögesdrótot mindenki értiA Szabadság tér ugyanakkor régóta emlékezetpolitikai csatározások helyszíne. A teret a szovjet katonák dicsőségét hirdető emlékmű uralja, vele átellenben a német megszállás áldozatainak igencsak vitatott, vitatható emlékműve áll, a református templom lépcsőjéről pedig egy Horthy-mellszobor borzolja a kedélyeket. A nemzetközi szerződés miatt mozdíthatatlan szovjet emlékművet némileg ellensúlyozza az amerikai nagykövetség közelsége miatt idekerült Reagan-szobor, de mindezek összessége, s főként a német megszállási emlékmű máig súlyos konfliktusforrás – vélhetően e politikai okokból Orbán Viktor a Szabadság téren máig sem avatott szobrot. Emlékezetes, azt a szobrot hatalmas tiltakozások közepette, 2014. június 20-án rendőri védelmet igénybe véve, az éj leple alatt a emelték a helyére, átadó ünnepsége pedig sosem volt – ellentétben az ott azóta is tiltakozók folyamatos jelenlétével.
616 ezer rab
A második világháborús harcok és Magyarország megszállása következtében 616 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborokba, és közülük csak mintegy 440 ezren tértek haza. A Szovjetunió területén a magyar foglyok mintegy 2000 táborban raboskodtak.
