Orbán Viktor az Európai Unió legnagyobb kihívása

Részletes cikket közöl Orbán Viktorról és kormányáról szombati The New York Times. Az írás szerint Orbán Viktor egy üvegházzá, azaz a puha autokrácia egyik furcsa változatává formálta át Magyarországot úgy, hogy kombinálta mindezt a „csókosok” kapitalizmusával (magyar köznyelven: haveri kapitalizmus), szélsőjobbos retorikával és egypárti politikai kultúrával. Emlékeztetnek: a jogállami normák leépítése közben Magyarország uniós tag maradt ráadásul, és dollármilliárdoknak megfelelő összegű támogatást kap az EU-tól.

Orbán az általa „illiberális demokráciának" nevezett rendszert hozott létre Magyarországon azóta, hogy 2010-ben ő és a Fidesz elsöprő erejű győzelmet arattak az országgyűlési választásokon és megszerezték az abszolút – kétharmados – parlamenti többséget. Sokan óvatosságra intettek már a voksolás után is, amikor az új kormány új alkotmányt szavaztatott meg a parlamentben – emlékeztet a cikk, amely szerint:

Ma már, 2018-ban Orbán Viktor közvetlenül szembemegy az Európai Unió régóta erős pozícióban lévő tagállamaival, és azt jósolja, hogy az idei a nagy csata éve lesz.

Eközben Magyarországon törvényt hoznak a menekülteket segítő civil szervezetek ellen, de az áprilisi újraválasztása miatt nem kell aggódnia, mivel a választási rendszert már a saját érdekeik szerint átalakították.

Európában tarthatnak arról, hogy amit Orbán Viktor tett Magyarországgal, az sokak számára „iskolapélda" lesz

A lap megállapítja, hogy Orbán Viktor most valószínűleg az Európai Unió legnagyobb kihívása. A lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski 2016-ben azt mondta, hogy Orbán megmutatta, nincs lehetetlen Európában. Megmutatta például azt, hogyan lehet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek udvarolni, vagy Erdogan török elnököt dicsérni, de Donald Trumpnak is elsők között csapta a szelet még akkor, amikor csak elnökjelölt volt az Egyesült Államokban.

A cikk felidézi, hogy Orbán és kormánya megpróbálta bezáratni a Közép-európai Egyetemet (CEU) – mely tervről vélhetően azóta sem mondott le –, de arról is részletesen írnak, hogyan jelent meg érezhetően a kormányzati befolyás az igazságszolgáltatásban. Tiborcz István Elios-ügyét és Mészáros Lőrinc szárnyalását sem hagyták ki a Magyarországról szóló kép árnyalásából, az emlékeztetőket pedig azzal ellenpontozzák: a magyar miniszterelnök népszerűsége egy bizonyos körben továbbra is tagadhatatlanul töretlen Magyarországon, a biztos pártválasztók körében 50 százalék körüli a Fidesz támogatottsága a friss kutatások szerint.

A kormánypártnak egy gyenge és megosztott ellenzéke van, és Orbánék malmára hajtja immár a vizet a média jelentős része is – fogalmaz a cikk.

Arra is kitérnek ráadásul, hogy Orbán Viktor újabban szereti magát védelmezőként feltüntetni olyan modern ellenségképekkel szemben, mint Soros György, egyes uniós bürokraták vagy éppen az ország felé tartó migránsok. A lap azt ajánlja, tessék Magyarországra figyelni, ha valaki látni akarja, miként erődösnek meg az autokraták, miközben a Nyugat éppen tőlük fél.