Orbán: Sosem tekintettem mércének az uniós béreket
"A fiatalokat nem lehet visszatartani, és nem is kell. Akiben van elég bátorság, az hadd menjen, ebben támogatni kell, láthassa a világot" - mondta a miniszterelnök a kormányközelbe került Világgazdaságnak adott interjúban.
"Én 1989-ben, 26 évesen, nevetséges ösztöndíjért egy gyerekkel a mózeskosárban vágtam bele az angliai tanulásba és munkába" - hozta saját példáját. Azt nem tette hozzá, hogy 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből felállított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben nem mást, mint az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Az a Soros György támogatta, akit a kormány most első számú közellenségnek kiáltott ki, aki a kormánykommunikáció szerint a hozzá köthető háttérhatalom és az általa finanszírozott magyarországi szervezeteken keresztül Magyarország számos bajáért okolható.
"Fontos azonban, hogy legyen a hátterében egy olyan ország, ahová mindig vissza tud jönni" - folytatta a gondolatmenetet Orbán, aki szerint "felbecsülhetetlen, pénzben nem, csak életminőségben kifejezhető értéke van a magyarországi közbiztonságnak, a GMO-mentes termelésnek, annak, hogy itt nincsenek nagy tömegben migránsok, csak hogy néhány példát mondjak". Ha néhány év múlva beérnek az egészségmegőrzési beruházások, elkészülnek a kerékpárutak és más rekreációs fejlesztések, akkor hazánk a legjobb életminőségű országok egyike lesz - tette hozzá.
Korábban konkrétumokat is mondott: 2012-ben azt állította: "Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik korábban külföldre mentek pénzt keresni, vagy kalandvágyból." Ha a kormányfőnek igaza van, jövőre már látni kellene a nagy tömegben hazatérő fiatalokat. Kételkedésre adhat okot, hogy csúfosan megbukott a kormány Gyere haza, fiatal! programja, amely 2015 áprilisában indult, és az Egyesült Királyságban élő és dolgozó, speciális vagy hiányszakmával rendelkező magyar állampolgárok csatlakozhattak hozzá. Összesen 105 fiatalt sikerült hazacsalogatni, egy fiatal hazahozása körülbelül 950 ezer forintba került. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2017-es költségvetés elfogadása kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, nem folytatódik a Gyere haza, fiatal program.
A versenyképességről azt mondta: "Az egyik legfontosabb tényező az, ha a gazdasági élet szereplőinek olcsóbban tudunk áramot adni, mint a többi nyugat-európai állam. Ezért vagyok elkötelezett híve a paksi fejlesztésnek, ami ezt biztosítani fogja." Szerinte a V4-ek szerepe az Európai Unión belül növekszik, így most már nem a felszínen maradást kell célul kitűzni, hanem lehet növekedni, terjeszkedni, beruházni. Arról nem beszélt, hogy a V4-ek között is jelentős különbségek vannak: Varga Mihály a közlemúltban azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy öt-hat év távlatában érje el a V4 országok átlagát, Csehország vagy Szlovákia szintjét, azaz jelenleg nem hogy Nyugat-Európától, hanem a saját térségünk országaitól is le vagyunk maradva.
"Az a szakmunkásképzés, amit ma folytatunk, pár év múlva értéktelenné válik. Már elindult a világméretű verseny, hogy ki tudja a leggyorsabban átállítani gazdaságát és társadalmát a digitalizáció korszakának új kihívásaira" - mondta. Szakemberek szerint már most értéktelen a mai szakmunkásképzés. A lebutított képzés nemcsak a felsőfokú továbbtanulást teszi lehetetlenné, de a minimális alapkészségek megszerzését is. A járműiparból is érkeznek jelzések: baj van a színvonallal. Aggodalomra ad okot a humántőke helyzete az országban - mondta a közelmúltban az Audi Hungária Motor Kft. ügyvezető igazgatója, aki nem csak a kellő számú, hanem a kellő szakképzettségű munkatárs megtalálásában is problémákat lát.
