Orbán és jobbkeze újabb hatalmas pofont adott az országnak

A nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be, hogy a jövő évi növekedési előrejelzését a kormány 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékli, az idei és a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt – 2,5 és 2,2 százalékról – 2,7 százalékra emeli, a jövő évi hiánycél eléréséhez pedig 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot hajt végre.

Az intézkedések között szerepel, hogy a jövőre tervezett pedagógusbér-emelést 2014-re halasztják, 3 ezrelékes adó jön a készpénzfelvételre, valamint bevezetik a segélyplafont, mellyel épp a legszegényebb csoportokat sújtják.

MSZP: Rátették a kezüket az országra

Az MSZP szerint a kormány saját gondatlan költségvetés-tervezését ismeri el a pénteken bejelentett „fájó és brutális” intézkedéseivel. Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő fogalmazott így pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt követően, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közel 400 milliárd forintos hiánycsökkentő intézkedéscsomagot jelentett be. Az ellenzéki politikus emlékeztetett, szakértőkkel egyetértve hónapokkal ezelőtt jelezték: a kormánynak sem az idei, sem a jövő évi költségvetési hiánycélja nem tartható. „Kiderült, hogy igazunk volt, nem örülünk neki” – fogalmazott Burány Sándor, aki a közszféra létszámának 22 ezres csökkentését, valamint a pedagógusok béremelésének elhalasztását nevezte a legfájóbb intézkedéseknek. Ezzel összefüggésben felháborítónak nevezte, hogy míg a kormány a beszerzési stop ellenére is 90 milliárd forintot költött autó- és egyéb eszközvásárlásra, addig a közszféra 22 ezres „elbocsátásával” ennek mindössze harmadát, 30 milliárd forintot spórolnak. Burány Sándor a költségvetési hiánycél Matolcsy György által bejelentett módosítását ahhoz hasonlította, mint amikor a rosszul célzó kezdő lövész inkább arrébb viszi a céltáblát. Azt mondta, a kabinet képtelen pontosan tervezni, valamint beindítani a gazdaságot, csökkenteni az inflációt és bővíteni a foglalkoztatást.

A szocialista képviselő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva közölte, Magyarországon nőtt a szegénység, vagyis nem igaz Orbán Viktor kormányfő korábbi kijelentése, miszerint a kormány senkit sem hagy az út szélén. Hozzátette: a Fidesz kormányzása elején megpróbálta „kézrátétellel” gyógyítani a gazdaságot, ebből azonban szerinte csak annyi sikerült, hogy „rátették a kezüket az országra”. Burány Sándor kérdésre válaszolva azt mondta, „jövőkutató legyen a talpán”, aki meg tudja mondani, akar-e IMF-megállapodást a kormány. Az MSZP azonban továbbra is azt követeli a kabinettől, hogy kezdjen bele egy a gazdasági növekedést beindító, a foglalkoztatottak számát pedig valóban emelő politikába – fűzte hozzá, megjegyezve, az IMF is ezt várja el, nem pedig megszorításokat.

LMP: A csomag a kormány gazdaságpolitikájának megsemmisítését jelenti

A Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője szerint a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett „megszorító csomag” a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának megsemmisítését jelenti. Jávor Benedek pénteken Pécsen, az LMP kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a Matolcsy György által ismertetett 397 milliárd forintos egyenlegjavító program egyúttal annak az elismerése is, hogy „köszönő viszonyban sem volt a valósággal mindaz, amit eddig gazdaságpolitika címén csináltak”. Az ellenzéki párt politikusa szerint a „megszorító csomaggal” járó terhek vállalhatatlanok, és nem ez, hanem egy új gazdaságpolitikai, adópolitikai fordulat lenne a módja a gazdaság kiegyensúlyozásának.

Vágó Gábor, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának LMP-s tagja azt mondta: a csomag kapkodásból fakad, a kormány az új intézkedésekkel igyekszik finanszírozni a gazdasági kormányzat eddigi „ámokfutását”, és kibújni az IMF-megállapodás alól. Ennek azonban súlyos ára van, amit „a tanároknak, a szegényeknek és a dolgozóknak” kell megfizetniük. Véleménye szerint a programnak vannak olyan elemei, mint például a pénztárgépek és az adóhivatal közötti online kapcsolat megteremtésétől várt bevétel, amelynek behajtása nem tudni, hogyan garantálható. Az európai uniós társfinanszírozás mértékének 15-ről 5 százalékra csökkentésével pedig az ország jövőjét kockáztatja a kormány, hiszen a gazdaság eleshet sok ezer milliárd forinttól és több tízezer potenciális munkahelytől. Vágó Gábor szólt arról is, a készpénzfelvételért fizetendő 3 ezrelékes tranzakciós adó bevezetése azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos fizetés leemelése a bankszámláról 300 forintba kerül majd, az államkincstár tranzakciós illetékének emelése pedig minden hazai állami intézmény költségvetésének csökkenését eredményezi.

Osztolykán Ágnes, a parlament az oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a csomag legnagyobb vesztesei a pedagógusok, akiknek a béremelését elhalasztották. Az LMP szerint a pedagógus-életpályamodell meghirdetése volt az egyetlen pozitívum, amelyet az elmúlt két évben az oktatási irányítás javára lehetett írni, lemondásra szólította fel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt. Egyben bejelentette, pártja parlamenti vitanapot és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a köznevelési törvénnyel kapcsolatban.

DK: Újabb kiigazítások várhatók

Gyurcsány Ferenc szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken bejelentett egyenlegjavító intézkedések azt jelzik, hogy a kormány végre szembenézett a valósággal, ám a várt bevételek egy része nem fog teljesülni, ezért újabb kiigazítások várhatók. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke újságíróknak azt mondta: felelőtlenségről, a hozzáértés hiányáról árulkodik, hogy a kormányoldal júliusban elfogadtatta a 2013-as költségvetés sarokszámait, de azokat még idén módosítani kell.

A 600 milliárdos kiigazításból nagyjából 200 milliárdot tesz ki a hiánycél megemelése, 400 milliárd pedig kiadáscsökkentés és bevételnövelés – részletezte. Helyesnek nevezte a gazdaság – a sertéságazat és a kereskedelem – kifehérítésének szándékát, de megkérdőjelezte, hogy ebből 200 milliárd forint származhatna. Szintén kétségbe vonta, hogy a magasabb jövedelműek járulékplafonjának eltörlése hozzávetőleg 50-60 milliárd forintot hozhatna a büdzsének, szerinte a multinacionális vállalatok ezt úgy védik ki, hogy vezetőiket nem Magyarországon jelentik be. Gyurcsány Ferenc szerint ebből az következik, hogy a kiigazításoknak nincs vége. „Nagy tételben merek fogadni bárkivel, hogy ez a költségvetés a mostani módosítással együtt sem fogja megérni a tavaszt, újabb kiigazítások, zárolások lesznek” – mondta.

Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az ismertetett intézkedésekre a Nemzetközi Valutaalap elvárásai miatt van-e szükség. Szerinte a kormány próbálja elkerülni az IMF-megállapodást, és arra nincs is sürgető kényszer, amíg optimista a hangulat a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. Ellenkező esetben viszont sérülékeny lehet az ország, a kabinet most nyilván ezt mérlegeli – fűzte hozzá. Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi fogadtatása lehet a gazdasági miniszter által bejelentett intézkedéseknek, a DK elnöke úgy válaszolt: az Orbán-kormány eddig „nem volt ügyetlen” abban, hogy ne közvetlenül az embereket érintő kiigazításokat hajtson végre, és ez részben most is elmondható, emiatt nem számít nagy felháborodásra. Ugyanakkor szerinte a még idén végrehajtandó 130 milliárdos zárolás állami intézmények sorának működőképességét veszélyezteti, amit a 730 ezer közalkalmazott megérez majd.