Orbán emberének tartja Ádert az ellenzék

Az Országgyűlésben a szerdai titkos szavazáson 302 érvényes szavazat közül 262 támogató voksot kapott Áder János. A fideszes politikusra - aki az egyetlen jelölt volt - 40-en szavaztak nemmel. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz Magyarország ötödik köztársasági elnöke a rendszerváltás után.

MSZP: Áder Orbán embere

Az MSZP szerint a szerdán államfővé választott Áder János elődjéhez, Schmitt Pálhoz hasonlóan nem az emberek, hanem Orbán Viktor embere - mondta Simon Gábor elnökhelyettes sajtótájékoztatón. A képviselő úgy foglalt állást, hogy Áder Jánosnak pártpolitikusként, ismerve a jelölésének és a megválasztásának körülményeit, nehéz dolga lesz, amikor a nemzet egységét akarja kifejezni, illetve be akarja tölteni a demokrácia és a jogállam működéséhez nélkülözhetetlen ellenőrző szerepét.

Hozzátette: az MSZP - amely nem vett részt az államfőválasztásban - annak örült volna, ha a kormányoldal nem egy fideszes pártkatonát választ köztársasági elnökké. Ugyanakkor azt mondta, a szocialisták kíváncsian várják, hogy Áder János miként szerez érvényt a megválasztása után tett vállalásainak, illetve hogy abban valós szándékait fogalmazta-e meg.

Az MSZP a kormány és a rendőrség fellépését várja azután, hogy a Jobbik-frakcióból kizárt Endrésik Zsolt országgyűlési képviselő a párt edelényi majálisán Kalasnyikovval lövöldözött - mondta Simon Gábor a párt elnökségének szerdai ülése után újságíróknak. Az MSZP elnökhelyettese úgy fogalmazott: ezzel és több más közelmúltbeli akcióval - így az európai uniós zászló elégetésével - a Jobbik megmutatta az igazi arcát. Hiányolta ugyanakkor a kormány fellépését ezekben az ügyekben, azt állítva: a Fidesz a Jobbik foglyává vált.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP tesz-e feljelentést Endrésik Zsolttal szemben, Simon Gábor azt mondta: a fellépés a kormányzat felelőssége.

Jobbik: Áder János emelkedjen felül a "pártidentitásán"

A Jobbik azt kívánja a szerdán megválasztott Áder János köztársasági elnöktől, hogy államfőként próbáljon meg a "pártidentitásán" felülemelkedni és legyen valódi kontrollja a törvényhozásnak - jelentette ki az államfőválasztást követően Balczó Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke.

Azt mondta: a Jobbik azt várta volna "a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerétől", hogy olyan jelöltet állítanak a kormánypártok, akinek a politikai pályafutása nem egy párt keretein belül, pártpolitikusként zajlott. Ebben az esetben talán nagyobb támogatást is kaphatott volna a jelölt - mondta Balczó Zoltán, hozzátéve: így azonban a Jobbik nemmel szavazott a szerdai választáson.

LMP: Diktátumszerű megoldás

Az LMP azt kéri Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az ombudsmannál a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát – mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az ellenzéki frakcióvezető szerint az államfőnek fel kellene kérnie Szabó Máté országgyűlési biztost, hogy a hivatkozott jogszabályok ügyében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Jávor Benedek közölte: a köztársasági elnök megválasztása során frakciójuk azért nem vette fel a szavazólapokat, mert így tiltakoztak az ellen a folyamat ellen, amelynek során Áder Jánost jelölték. Mint mondta, Schmitt Pál lemondásával olyan közjogi helyzet állt elő, amikor a demokratikus közintézményekbe vetett bizalom megrendült. Ebben a helyzetben már a köztársasági elnök jelölésének folyamata során is a konszenzust kellett volna keresni és olyan jelöltet kellett volna találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét és megerősíteni a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat – érvelt.

A politikus azt mondta, Schmitt Pál lemondását követően voltak olyan jelek, hogy a Fidesz hajlik erre a megoldásra, de végül ezt a lehetőséget a kormánypártok elvetették és a jelölésben “ugyanannak a diktátumszerű megoldásnak a javára döntöttek, amely jellemzi a Fidesz-kormányzás elmúlt két évet”. Szavai szerint a kormánypártok folytatták annak a centrális erőtérnek a kiépítését, amelynek során minden “Orbán Viktor fejében, legjobb esetben is a Fidesz elnökségében dől el”.

A képviselő a jelölési folyamat mellett kritizálta Áder János személyét is, mert – mint mondta – az államfő pályafutása kizárólag fideszes politikusi tevékenységéhez köthető, semmi más nincs az életrajzában, ami megindokolná, hogy miért ő legyen a köztársasági elnök. Jávor Benedek kijelentette ugyanakkor: meg kell adni az államfőnek az esélyt arra, hogy megmutassa, képes-e túllépni a pártpolitikai szerepen és olyan köztársasági elnökké válni, aki az alkotmányosság őreként és a nemzet egységének megtestesítőjeként megvalósítja az alaptörvényben foglaltakat.

A frakcióvezető ezért felkérte Áder Jánost, hogy a “politikusként hozzá köthető” választási és az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódó törvények ügyében szimbolikusan forduljon Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, aki ezt követően, az államfő kérésére a jogszabályok felülvizsgálatát kérheti az Alkotmánybíróságnál. Áder János elnöki beszédét értékelve egy kérdésre válaszolva azt mondta, az felcsillantotta annak esélyét, hogy az államfő alapvetően kész az alkotmányossági szempontok érvényesítésére és nyitott arra, hogy a kormánypártok primer politikai szempontjain túl más értékeket is érvényesítsen.

Az LMP frakciója nem énekelte el a beiktatáskor a Székely himnuszt, mert a köztársasági elnök megválasztása közjogi aktus, az alaptörvényben pedig a Himnusz és a Szózat szerepel a “magyar köztársaság hivatalos vagy félhivatalos szerzeményeként” – felelte egy másik kérdésre. A Székely himnuszt egyetlen jogszabály sem nevesíti sehol, ezért függetlenül attól, hogy mit gondolnak róla, azt gondolják, hogy annak a köztársasági elnök megválasztásán nincsen helye – jelentette ki.