Orbán célba lő az Alkotmánybíróságra
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az általa kezdeményezett új alaptörvényhez benyújtott törvénymódosítás segítségével tovább akarja korlátozni az Alkotmánybíróság jogköreit. Állítólag alkotmányos jogerőt kapnának a bírált törvények – írja Gregor Mayer Budapestről.
Az Alkotmánybíróság Magyarországon az a még elegendő autonómiával bíró utolsó állami intézmény, amely képes kielégítően megakadályozni a jobboldali nemzeti beállítottságú kormányfő, Orbán Viktor hatalmi ambícióit. A legfőbb bírák komolyan veszik demokratikus köztársaságot védelmező feladatukat: a múlt hónapban megakadályozták, hogy bevezessék az Orbán által elképzelt regisztrációs kötelezettséget azon polgárok számára, akik élni akartak volna a választójogukkal. Ugyancsak érvénytelenítették a magán TV-adókon és rádióadókon sugárzandó választási reklámok tilalmát, valamint hatályon kívül helyezték azt az új törvényt, amelynek az alapján meglehetett volna büntetni az utcán élő hajléktalanokat. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az új családjogi törvényt, amely a család fogalmából kizárta a házasságon kívüli partneri kapcsolatokat.
Az Alkotmánybíróság 2011 végén a megtorló szándékú médiatörvény büntetőrendelkezéseinek jelentős részétől megszabadította a nyomtatott- és az internetes médiumokat. A felsorolt döntések mindegyike kínos vereség volt Orbánnak. A kormányfő a Fidesz alkotmány megváltoztatására is képes kétharmados parlamenti többségének a segítségével már korábban is korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit. 2010 végén elvonta azt a jogkört, amely lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozhasson a költségvetésre vonatkozó témákkal. A 2012 óta hatályos új alaptörvényből kikerült az állampolgári panasz, és ez jelentős mértékben megnehezíti az alkotmányos felülvizsgálat kezdeményezését. Azóta gyakran az elkötelezetten bátor ombudsmanon, Szabó Mátén múlik az alkotmányos panasz benyújtása.
Szemmel láthatóan a legfőbb bírák legutóbbi döntésére adott válaszként a parlamenti Fidesz-frakció benyújtott egy alkotmánymódosítási javaslatot, amely lényegében megfosztja az Alkotmánybíróságot a döntési jogától.
A tervezet tovább szűkíti a legfőbb bírák hatáskörét. Kiváltképpen nem dönthetnek majd többé tartalmilag az olyan alkotmánybeli változásokról, amelyek ellentétben állnak a demokrácia és az emberi jogok alkotmányban kinyilvánított értékeivel. Szintén nem lesz megengedett a számukra, hogy az orbáni alaptörvény hatályba lépése előtti saját döntéseikre hivatkozzanak, mint ahogyan gyakran tették azt az elmúlt időszakban.
„A nemzet méltósága”
Korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát is, amelyre az alkotmánybírák akkor hivatkoztak, amikor enyhítették a médiatörvény bírált pontjait. A jövőben büntethetők lesznek az olyan kijelentések, amelyek megsértik a „magyar nemzet, valamint a nemzeti (...) és vallási közösségek méltóságát.” Az indoklásban kétségtelenül szerepel, hogy ez lenne a fogódzó a gyűlölet beszéd elleni eljáráshoz, de a meglehetősen pontatlan megfogalmazásból ez nem tűnik ki egyértelműen.
Végső soron ezután már alkotmányos szabályozás lesz majd az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanoknak az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek tartott kriminalizálása is. Az Orbán-kormányzat legutóbbi „kudarcai” közül csak a választói regisztráció nem fog bekerülni a tervezetbe, de benne lesz majd az eddig alkotmányellenesnek tartott lehetőség, hogy megtiltsák a választási kampány folytatását a magán televíziókban és a rádióadókon.
A módosítás 23. fejezete bizonyos mértékig az alkalomhoz igazodó törvényhozás lehetőségét is tartalmazza. Ezért írja elő az egyetemet végzők számára az úgynevezett „állami igát” – egy fajta kötelezettséget, miszerint egy államilag finanszírozott tanulmányt követően a tanulmányi idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgozni. Egyéb intézkedések mellett, ez a tervezett lépés váltotta ki a december óta országszerte tartó diákmegmozdulásokat.
(Gregor Mayer, Der Standard, 2013.02.12.)Fordította: dr. Gonda László
