Orbán bajban van, nagy bajban

Hogy ezt megtehesse, ellenérzései dacára kénytelen lesz megbocsátani a nyugati konszerneknek – véli a cikk szerzője, Mariusz Piotrowski. Olyan országot akar építeni, amelyben a magyarok úgy érzik, hogy annak, amit tesznek, van értelme, de mások lopják el munkájuk gyümölcsét. "Nem akarunk gyarmat lenni, mert független és szuverén állam vagyunk, és eszünkben sincs más országok parancsait meghallgatnunk” – nyilatkozta Orbán az ünnepek előtti tv-s interjújában.

Ezeket a mondatokat ugyan a magyar kormányfő az Egyesült Államokkal való feszült kapcsolatokra vonatkozóan mondta, ugyanakkor az utóbbi hónapokban való cselekedetei arra mutatnak, hogy mégsem annyira független. Mindenekelőtt természetesen az Oroszországgal kapcsolatos változásokról van szó – néhány hónappal ezelőtt Orbán nyilvánosan még dicsérte Vlagyimir Putyint és kritizálta az Európai Uniót az Oroszország elleni szankciók miatt, amelyet „saját lábon lövésnek” nevezett, az ukránoknak meg azt javasolta, hogy az ott élő magyar kisebbségnek adjanak autonómiát. Orbánnak ebben megvolt a saját érdeke: az oroszok építik át a paksi atomerőművet és ebből a célból a magyaroknak 10 milliárd euró hitelt adnak, és mindkét fél aláírta az együttműködésről a szerződést.

Csakhogy minél feszültebb lett a helyzet Donbaszban, annál kevésbé tetszett a Moszkva és Budapest közti meleg viszony a német kancellárnak. Orbánnak rá kellett jönnie erre, mert végül novemberben az Oroszország iránti retorikát elkezdte megváltoztatni. A magyar média szerint Angela Merkel jó néhányszor megfeddte a magyar kormányfőt, és amikor ez sem segített, az Audi és a Volkswagen gyárak vezetőségénél elintézte, hogy tartsák vissza a termelést a nyáron néhány hétre, s ennek hatására az ipari termelés Magyarországon drasztikusan csökkent.

A magyaroknak bizony sok vesztenivalójuk van – az idén a külföldi beruházások negyede Németországból jött, amely évek óta a magyarok legerősebb kereskedelmi partnere, az olyan cégek, mint a Daimler vagy a Volkswagen több mint 300 ezer embernek adnak munkát, és 2010 óta több mint 6 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon.

A száraz tényeket figyelembe véve a magyar gazdaság idén az egyik legerősebb Európában. A második negyedévben a magyar GDP nőtt a legjobban az EU-ban, a magyaroknak sikerült alaposan csökkenteni a munkanélküliséget – az adatok szerint október végéig 9,8-ról 7,1 százalékra csökkent számuk (ennek nagy részében a közmunka program résztvevői vannak ugyan), és csökkentették a költségvetés deficitjét a GDP 2,9 százalékára, ennek jövőre még erősebben kell esnie. Hasonló a helyzet a gazdasági növekedéssel, amelynek minimum 2,5-nek kell lennie, s ez Orbán ügyes lavírozásának köszönhető, aki üzletet köt az EU-val, de nem adja fel az oroszokkal való partnerséget sem. A magyarok ráadásul a térségben Kína legfontosabb partnerei.

Mindez azonban nem jelenti, hogy Orbán ünnepelhet – igaz, hogy a növekedés erős, de alapvetően az exporton alapul, különösen a motorizáción, amely Európában válságban van. Gondot jelent az államadósság magas mutatója is, igaz, Orbán 2010-ben 8o százalékos államadósságot örökölt a szocialista-liberális kormányoktól, de éveken át semmit nem tett, hogy ezt megváltoztassa – ez év végén a GDP 93 százalékát teszi ki (az év közepén 85 százalékos is volt). Ez ugyan nem éri el a görög, vagy az olasz szintet, de a magyarokat az EB fenyegeti.

A fiskális konszolidáció lett tehát az Orbán-kormány prioritása. És ez a Fidesz patrióta retorikájával együtt vált a nagy cégek elleni kormánykampány fő motorjává. Orbán időről időre emlékezteti választóit arra, hogy Magyarország nem fog ezek szája íze szerint cselekedni, ezért vezetnek be külön adókat olyan ágazatokban, mint a bankok, az energetika, a telekommunikáció, a kereskedelem.

Ezek mellett a kormány újabb bevételi forrásokat keres. Kezdetben ez az internet lett volna, de a tömeges tüntetések hatására Orbán lemondott erről. Akkor jött tehát a kereskedelem, amelyben külföldi konszernek dominálnak – a 10 legnagyobból 7 külföldi cég. Gyorsan megalkották tehát az un. Tesco törvényt, amelyben az adón kívül további megszorításokat alkalmaznak ezek ellen.

Ami érdekes, hogy a szektoradókat nem minden ágazatra terjesztették ki, a kivételek közé tartoznak a Magyarországon privilégiumokat élvező gazdasági ágak, amelyek többsége a németeké. Ilyen a motorizáció, az Audi, az Opel vagy a Mercedes gyár, ezek milliárdos kormánytámogatást élveznek, amelyre 80 százalékos adókedvezményt kaptak.

A KDNP-vel koalíciós Fidesz jelenleg nehéz pillanatokat él át – alig pár hónappal a rekord alacsony részvétellel megtartott és megnyert választások után rekord alacsonnyá vált támogatottsága. Mint azt a szakemberek hangsúlyozzák, az internet megadóztatásának javaslatán kívül erre hatással voltak a kormány egyéb javaslatai, amelyeket a társadalom ellenez, mint pl. a vasárnapi kereskedelem betiltása. Ugyanakkor a Fidesz támogatottságának csökkenése mellett a magyarok kétharmada meg van győződve arról, hogy választások esetén megint a Fidesz győzne, s ennek oka egy értelmes ellenzék hiánya – tömeges támogatást sem a középpártok, sem a szocialisták nem tudnak szerezni.

Maga Orbán nem is akarja megkönnyíteni az ellenzék életét – néhány napja közölte, hogy minden kormányon kívüli szervezet, amely más országoktól kap támogatást, sokkal szigorúbb regisztráción kell keresztül menjen, hogy „látni lehessen, ki áll mögöttük” – ahogy a miniszterelnök mondta. A sokezres demonstrációk sem hatnak Orbánra, mert „minden ilyen tüntetés bizonyos értelemben a mi sikerünk és a mi generációnk érdeme. A tüntetéshez való jog az egyik oka annak, amiért a Fideszt megalapítottuk” – mondja Orbán.

(Forrás: