Önkormányzati választás: több mint 170 ezerrel kevesebben szavazhatunk
Mintegy 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
A 2019-es önkormányzati választás során mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei június 9-ei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, így 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma.
Két vármegye kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés vármegyében (287 ezerről 272,5 ezerre), négy százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna vármegyében (4,71 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (4,57 százalék), valamint Nógrád vármegyében (4,12 százalék).
Három százaléknál nagyobb a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád vármegyében (3,41 százalék), Baranya vármegyében (3,31 százalék), Heves vármegyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun vármegyében (3,07 százalék).
Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése Budapesten (2,67 százalék), Veszprém vármegyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék), Somogy vármegyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék).
Egy százalék fölötti a csökkenés Vas vármegyében (1,95 százalék), Zala vármegyében (1,93 százalék) és Fejér vármegyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 23., 11:36
Mága Zoltán testvére, Novák Csaba független polgármesterjelölt a napokban kitört botrány után úgy tűnik, egyedül indul a tiszabői választáson. A Fidesz jelöltje ugyanis bejelentette, hogy visszalép az indulástól.
Itthon
2024. május 21., 11:00
A tiszabői Fidesz Mága Zoltán hegedűművész testvérének korábbi orvosi papírjait rántotta elő, hogy megakadályozza a független jelölt polgármesteri székért való indulását. A nagyobbik kormánypárt terve azonban dugába dőlt.
Itthon
2024. május 19., 08:19
Egyetlen érvényes szavazattal is lehet valaki képviselő vagy polgármester a június 9-ei települési önkormányzati vagy az ezzel egy időben tartandó nemzetiségi választáson.
Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma. A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest vármegye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb vármegyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.
A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát.
A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben.
EP-választás: rekordszámú párt indul a megmérettetésen
Soha ilyen sok párt még nem akart mandátumot szerezni, miközben a legtöbb kis párt számára viszont nem éppen sikertörténet az EP-választás.
Magyarországon 2004 óta van EP-választás. Most 11 párt indul a európai parlamenti választáson, közülük négyen most először: a Megoldás Mozgalom, a Második Reformkor, a Mindenki Magyarországa Néppárt valamint a Tisza Párt – írja a 444.hu.
Három olyan párt van, amelyik már indult korábban, de jelenleg nincs képviselőjük az EP-ben: LMP – ez már a negyedik indulása a pártnak, mandátumot csak 2014-ben szereztek, az se volt sikertörténet. Képviselőjük, Meszerics Tamás 2018-ben kilépett a pártból.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt – öt évvel ezelőtt indultak először, 2,62 százalékot értek el. A Mi Hazánk – ők 3,29 százalékot szereztek 2019-ben.
A 2019-ben EP-be jutott pártok mindegyike indul, bár itt volt egy kis átrendeződés:
- Fidesz (2019-ben 13 mandátum)
- DK-MSZP-Párbeszéd (2019-ben a DK 4, az MSZP-Párbeszéd 1 mandátumot szerzett)
- Momentum (2 mandátum)
- Jobbik (1 mandátum)
A Fidesz eddig az összes EP-választást megnyerte, és bár a felmérések szerint a kegyelmi ügy után vesztett szavazókat, veresége az elképzelhetetlen kategóriába tartozik.
Az első két EP-választáson az MSZP még kormányon volt, bár nyerniük sosem sikerült. És vélhetően már nem is fognak. A 2019-es EP-választáson a Párbeszéddel indultak közösen, de a mandátumot szerzett Ujhelyi István (akkor még) a szocialisták politikusa volt. Most a DK-val és a Párbeszéddel indulnak közösen. Valós erejüket jelzi, hogy a legelőkelőbb helyen szereplő jelöltjük az ötödik Tüttő Kata
A Medián felmérése szerint a Fidesz, a Tisza Párt és a DK-MSZP-P lehet csak biztos a mandátumszerzésben. Az 5 százalékos bejutási küszöbön billeg a Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk, a többieknek esélyük sincs. A legnagyobb kieső lehet az európai parlamentben 2009 óta folyamatosan jelen lévő Jobbik.
Amint arról kedden a 168.hu is beszámolt, a Medián pártpreferencia-felmérése szerint Magyar Péter pártja a legerősebb ellenzéki párt, és mélyponton van a Fidesz. A felmérés feldolgozását a HVG hetilap korábbra hozott megjelenése miatt meg kellett szakítani – hívja fel a figyelmet a 24.hu. Az azóta elkészült teljes felmérés pontosított adatai szerint még közelebb van a Fideszhez a Tisza Párt.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: szavazás az országgyűlési választáson Mogyoródon, 2022. április 3-án. Fotó: Isza Ferenc / AFP)
