Így változott vulkánná a magyar oktatás

Összegyűjtöttük azokat a problémákat, amik az elmúlt évben a tanárok által szervezett demonstrációkon sorra előkerültek. Ebből jól látható, hogy a magyar oktatás vulkánja miért tört ki tavaly januárban. 

Túlterheltség az oktatásban

2013. szeptember 1. óta, az oktatás új előmeneteli rendszerének bevezetése óta megváltozott a pedagógusok munkaidő-beosztása. Megszűnt a beosztott pedagógusok esetében a törvényben előírt kötelező óraszám, és lett helyette – teljes heti munkaidős foglalkoztatás esetén – heti 32 óra kötött munkaidő, heti nyolc óra kötetlen munkaidő, és a kötött munkaidőn belül heti 22-26 óra úgynevezett neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, amelyre óvodai foglalkozás, iskolai tanóra, kollégiumi óra és egyéb foglalkozás rendelhető el, mint pl. szakkör, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, napközi, vagy tanulószoba. 

A kötött munkaidőnek a heti 22-26 óra neveléssel, oktatással nem kötött részében többek között eseti helyettesítés is elrendelhető, ha 

1.  a munkakör nincs betöltve a pályázati eljárás idejére,
2.  a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
3.  a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

    

   

   Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP

Eseti helyettesítésként egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. Heti 26 óra felett eseti helyettesítés tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra rendelhető el. Eddig sem volt kérdés, hogy a 26 óra fölött elrendelt eseti helyettesítéseket ki kell fizetni. Azonban a munkáltatók nagy része úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a napi 2, heti 6 órát nem meghaladó, és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő eseti helyettesítést külön díjazás nélküli, ingyenmunkaként rendelheti el, mondván, ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért nem kell pluszpénzt fizetni. 

A tanárok tehát napi kettő, heti hat órában ingyen dolgoztak. 

Ez egy hónapban 24, egy tanítási évben körülbelül 200 kifizetetlen munkaórát eredményez. Ehhez járul a „kötetlen” munkaidejű kifizetetlen bér, ami a gyakorlatban bőven túlmutat a jogalkotó által heti 8 órában meghatározott feladatvégzésen. Mit is csinál a tanár a „kötetlen” munkaidejében? Az órákra, foglalkozásokra, szakkörökre, felzárkóztató órákra készül fel, összeállítja a dolgozatokat, kijavítja azokat, megszervezi a színházi, múzeumi programokat, a kirándulásokat, sportnapokat, iskolai ünnepségeket, versenyre készít fel, egyéni tehetséggondozást végez. Megannyi feladat, amit a pedagógusok „természetesen” ingyen végeznek.

A döntéshozók nem akarták bevallani, hogy nincs elegendő szakember az ellátórendszerben, és a pandémia során hozott kötelező oltást előíró rendelet olyan mértékű túlmunkát eredményezett, amit már nem bírt el a közoktatás. Ahogyan azt a fentiekben bemutattuk, ha az állás betöltetlen, akkor a túlmunka kötelezően és ingyen elrendelhető. 

A tanárok tulajdonképpen 2013-tól 2022-ig tűrtek. A 2022. januári figyelmeztető sztrájkhoz vezető események, jogszabályi megszorítások olyan mélyre taszították az életszínvonalukat, munkakörülményeiket, amely egy szunnyadó vulkánná változtatta a köznevelési rendszert. A vulkán 2022-ben kitört. Hogyan jutottunk idáig?

(fotó: Pásztor Csaba/168.hu)

2022-re egyre több tanár döntött úgy, hogy a tehetségét és a kreativitását olyan szakmában kamatoztatja, ahol ezért megfelelően elismerik és megfizetik, a maradókra – a fenti jogalkotói döntés értelmében – még több teher hárult. Amikor a kormány egy újabb rendelettel kötelezővé tette a koronavírus elleni vakcinát a tanároknak, az oltást elutasító tanárok munkaviszonyának megszüntetésével a köznevelési rendszer térdre rogyott. Nem volt honnan pótolni a pedagógusokat, a még pályán maradók pedig már nem tudtak több helyettesítést vállalni. A kormány kénytelen volt vissza is vonni a rendeletet. Ez már azonban nem volt elég. 

Előmeneteli rendszer

Kimondhatjuk: megbukott. A minősítési eljárás legfontosabb szabályait a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet tartalmazza, amely a 2019. augusztus 9-i módosítástól kezdődően hatályos. A jelenleg a pályán lévő aktív pedagógusok többségét a pedagógus életpálya bevezetésének időpontjában, azaz 2013. szeptember 1-jén sorolták be a Pedagógus I. fokozatba. A gyakornokok számára a Pedagógus I. fokozat elérése gyakornoki fokozatba történő besorolásukat követő két éven belül kötelező. A Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusoknak kilenc év elteltével a minősítési eljárásban történő részvételük kötelező.

Azok a pedagógusok, akik az előírt határidőn belül nem teljesítik a Pedagógus II. fokozat elérését, egy alkalommal megismételhetik a sikertelenül zárult minősítési eljárást. Ha nem minősítteti magát egy pedagógus határidőre, akkor a munkaviszonya és közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Adott tehát a heti 26-28 óra kötelező óraszám és ingyenes helyettesítés, a heti hivatalosan 8, gyakorlatilag inkább 10-12 óra kötetlen munkaidő, és ráérő idejében a pedagógus még a minősítési eljáráshoz szükséges portfóliót is körmölheti. Ezzel gyakorlatilag arra kényszerítették a pedagógusokat, hogy az igen szűkös szabadidejükben is a munkájukkal foglalkozzanak, hogy bebizonyítsák, megérdemelték a diplomájukat. 

Bértábla

A fentiekben vázolt időgazdálkodás nem csak a teljes kiégésbe kergeti a köznevelési rendszerben dolgozókat, de annak is elveszi az esélyét, hogy másodállást vállaljanak. De miért is kell egy tanárnak vagy óvodapedagógusnak másodállást vállalnia? Azért, mert 

a pedagógus alapilletmény vetítési alapja továbbra is a 2014. évi 101 500 forintos minimálbér.

Ez azt jelenti, hogy több bérkategóriában az alapilletmény nem éri el a 296 400 forintos garantált bérminimumot – ennyit mindenkinek meg kell kapnia legalább, ha szakképzettséghez kötött munkát végez –, ezért ezeket a kategóriákat ki kellett egészíteni az új garantált bérminimumra, az említett 296 400 forintra. Ehhez az alaphoz jön hozzá a 32 százalékos ágazati pótlék. Így egy teljes állásban dolgozó pedagógus minimális fizetése 2023. január 1-től bruttó 391 248 forint lesz. Ennek nettója a HR Portál bérkalkulátora alapján kedvezmények nélkül 260 180 forint. Most Pedagógus 1-ben egyetemi diplomával 18 év szakmai tapasztalat kell ahhoz, hogy e fölé ugorjon a bér (401 940 forint), főiskolai diplomával pedig 27 év (397 921). Akik az előmeneteli rendszerben Pedagógus 2-be lépnek, azok ezt főiskolai diplomával 18, egyetemivel 9 év után léphetik át. Ennek az életpálya-modellnek kéne vonzóvá tenni a fiatal szakemberek számára a pályát.

 (Fotó: Dimény András/168.hu)

Új Nemzeti Alaptanterv, természettudományos tantárgyak megszüntetése és összevonása, kötelező tankönyvek

A sokat vitatott új Nemzeti Alaptanterv, amelyet kezdetben szakavatott pedagógusok bevonásával készítettek elő, aztán egy huszáros fordulattal sutba dobták az elkészült anyagot. Az elkészült alaptantervet rengeteg kritika érte nem csak a szakemberek, hanem a szülők részéről is tiltakozást váltott ki az oktatás valamennyi résztvevőjéből, mégis az eredeti formájában hagyták jóvá. Sőt, megalkották hozzá a kötelezően választható tankönyveket, amelyek szintén nem arattak nagy sikert, mi több, diplomáciai botrányhoz vezettek.

A tanárok megbecsültségét alapjaiban megrendítő kormányzati kommunikáció

Az ismeretségi körünkben megkérdezett pedagógusok valójában ezt tekintik pályaelhagyásuk egyik legfontosabb okának. Van, aki azt mondta, szégyelli bevallani baráti társaságban, hogy tanár. Az elmúlt években a tanárokról folyó kormányzati kommunikáció valóban nem tett hozzá a pedagógusszakma presztizsének növekedéséhez. Nem is beszélve arról, ahogyan a kormány a tankerületekkel egyetemben kifejezi a pedagógusnap alkalmával, mennyire sokra tartja az ország nevelőit. Emlékezzünk arra, amikor Kósa Lajos kapott tankerületi kitüntetést pedagógusnap alkalmából, vagy arra, amikor a tankerület „örömmel tájékoztatta” a pedagógusokat a hatalmas pedagógusnapi habzsidőzsiről: fejenként egy teljes ezerforintost dorbézolhattak el – persze csak miután kitöltötték a 4. számú kötelezettségvállalási bizonylatot és mellékelték a megfelelő számlákat.

Ezek után nem csodálkozunk, hogy kitört az a bizonyos vulkán. A tanárok tiltakozása nem csak a megalázó fizetésükről szól, hanem a munkakörülményeikről, amelyben a legelhivatottabbaknak is komoly kihívást jelenthet a minőségi munkavégzés. Vélhetően elérkezett az a pont, amikor már nincs helye a kompromisszumoknak, mert a rendszer önmagát emészti így fel.

(Kiemelt kép: A PDSZ, a Ne dolgozz Ingyen, az aHang, a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tüntet többek között a Kossuth téren, a Parlament előtt 2022. március 19-én. Fotó: Dimény András/168)